A szaké magyar keresztségben a rizsbor elnevezést kapta, bár a fermentációs eljárás, amivel készül, közelebb áll a söréhez, mínusz a buborékok. Csupán rizst és vizet használnak a készítéséhez és a párlat a palackokban körülbelül tizenöt fokos. A bor-érzethez mégis közelebb áll, mint a sörhöz, ezért az utóbbi időben inkább vékony falú borospohárból szervírozzák, mint a hagyományos fa vagy porcelán gyűszűcskéből.
Nagyjából 20-30 éve kezdődött a minőségi szakék gyártása és népszerűvé válása Japánban, pont mint itthon a pálinkáé. Az alacsony minőségűeket melegen, sőt 50 celsius fokosan tálalják, a jobbakat viszont hűtve, körülbelül 10 fokosan. Ilyen volt a bemutatott felhozatalból a nagy múltú Saura gyár Junmai Urakasumi nevű terméke, mely lágyan, édeskésen indít, hogy aztán száraz utóízbe torkolljon. Magában és sült húsokhoz is kellemes.
Nehéz hova tenni a szakét, mivel úgy néz ki, mint a pálinka, az íze viszont nagyon lágy, mégis magasabb alkohol tartalmú, mint a bor. Talán a legmegnyerőbb a szűretlen, kisebb alkoholtartalmú, édeskés változat, amely megjelenésében is mást hoz, mint amit várnánk.