Hirdetés
Hirdetés

Street food etikett? Így együnk az utcán Ázsiában

SZERZŐ: DiningGuide
2019. augusztus 2.
Street food. Teljesen normális, hogy sorra próbáljuk ki a helyi utcai ételeket, ha külföldre látogatunk. Főleg, hogy egyre többen buzdítanak blogokban és beszámolókban, hogy nyugodtan felejtsük el az unalmas, ám biztonságosnak hitt turistaéttermeket. (Amikről jegyezzük meg, hogy csak akkor biztonságosak, ha van elég turista, ellenben soha nem elég jók minőségüket tekintve.)
Hirdetés

 Az utcai étkezéssel kapcsolatos szabáyokat már kívülről fújjuk – igaz? Forgalmas helyen vásároljunk, ha allergiánk van, legyen nálunk egy kártya, ami helyi nyelven vagy nemzetközileg értelmezhető ábrával jelöli ezt, és keressük azokat a helyeket, amiket a helyiek is szívesen látogatnak. Ázsiában komoly élményekből maradunk ki, ha nem vagyunk hajlandóak az utcán enni. De bármennyire kötetlen és laza dolognak tűnik, az ottani street foodhoz is kapcsolódnak szabályok, ymelyeket érdemes betartani.

Thaiföld

Ha valahol, akkor itt kötelező az utcán enni. Bár a hatóságok igyekeznek megfékezni a trendet, bízunk benne, hogy soha nem fog sikerülni nekik. Sok helyen csak egy bódé vagy egyetlen asztal és egy gázzsámoly jelöli ki a street food helyét, és az ételekről sem tudjuk időnként, miből készültek vagy mit mivel illik párosítani. A népszerű thai levest, a tom yum kong-ot rizzsel kérjük. A pultra kikészített ízesítőkért (halszósz, cukor, ecet, erőspaprika) az étel megkóstolása után nyúljunk. És ami a legfontosabb és a legtöbbet vét ellene a nyugati turista: az étkező székeit ne használjuk lábtartónak, ez igazán udvariatlan dolog. 

Hirdetés

Kína

Ebben a hatalmas országban a szokások és a konyhák is nagyon különbözőek lehetnek. Próbáljunk utánajárni, mi az adott hely jellegzetes étele, és ne kérjünk olyasmit, amit több ezer kilométerrel arrébb szoktak főzni. Napszak szerint is érdemes felkészülni, a szecsuáni Csengduban a gőzgombóc például tipikus reggeli étel, így ha délután van kedvünk megkóstolni, nagy valólszínűséggel az már sok órával előbb elkészült, és csak azért meleg, mert bedobták a mikróba. Kínában aranyszabály, hogy nem elég olyan helyet keresni, ahol sokan állnak – mert mindenhol sokan vannak. Inkább nézzük azt, hogy a sorban állók mennyire különbözőek. Az lesz a jó hely, ahol mindenféle korú, fiatal és idősebb is megfordul. 

Tajvan

Itt arra ügyeljünk, hogy bármivel eszünk is, az ne koccanjon az edényhez. Ugyanis csak a kodusok kocogtatják a tányért, jelezve, hogy ennének még... Az evőpálcikákat ne szúrjuk a rizsünk közepébe, mert ez arra a füstölőre emlékeztetni a helyieket, amit a halottakért szoktak gyújtani. Tajvan egyik büszkesége a büdös tofu, ami nem való mindenkinek. Van, akit egyenesen a kánikulában az autó csomagtartójában hagyott hal szagára emlékeztet. Aki ki szeretné próbálni, első alkalommal az olajban sültet kóstolja meg, ennek kevésbé intenzív a szaga. 

India

Nyugodtan ehetünk kézzel – mindenki ezt teszi. De a gyakori kézmosásról ne feledkezzünk meg. Igen, Indiában is lehet az utcán enni, általában ebbe nem szükséges belehalni. Azonban jobban tesszük, ha kizárólag a jobb kezünket használjuk. A bal másra való... Például a cipőt levenni. 

Indonézia

Étkezés közben orrot fújni vagy utána a fogpiszkálót használni mások előtt illetlenség. Ezekhez a tevékenységekhez volnuljunk el oda, ahol a többiek nem látnak. Nyugat-Szumátrán szokás az étel mellé egy tál meleg vizet is elhelyezni. Ez kézmosásra szolgál, ne igyunk bele!

Japán

Itt a legjobb szándékunk ellenére is át fogunk hágni néhány illemszabályt. Kevesen tudják, hogy Kiotóban például a street foodhoz a legritkább esetben látnak hozzá az utcán. Hazaviszik, és ott fogyasztják el. Oszakában ilyesmiből nem csinálnak gondot. Nem udvarias maradékot hagyni, mint ahogy az evőpálcikákat se dörzsölgessük a tenyerünk közt. Ilyesmit csak a silány minőséggel csinálnak, és ha elfeledkezünk magunkról, könnyen hihetik, hogy kritikával éltünk. 

Vietnám

Ha semmi mást, de két dolgot jegyezzünk meg. 1. Utcai árusnál ne kérjünk menüt. Egyrészt mert nincs, másrészt mert általában egy árus egyféle dologra szakosodott. Sétálgassunk köztük, tartsuk nyitva a szemünket, figyeljük meg, miből készülnek az ételeik, és ahol megtetszik, ott foglaljunk helyet. 2. Ezt a helyet ne foglaljuk sokáig. Az árusok szerény haszonnal dolgoznak, így abból élnek, hogy gyorsan pörög az üzlet. Nekik nem mindegy, hány ember fordul meg náluk. Ne ücsörögjünk, ne itt nyomkodjuk a telefonunkat vagy kezdjünk hosszabb beszélgetést. Arra a kényelmes éttermek valók. 

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram