Tsering Tamding la, Oakland-ben élő, tibeti séf úgy fogalmazott: mivel Tibet a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő fennsíkja, a vajas tea olyan a helyieknek, mint az oxigén.
Mi is pontosan a po cha?
Tibetben a tizedik század óta fogyasztanak teát. Vajas változata sokkal inkább túlélési italként terjedt el, mint egy egyszerű rituáléként, méghozzá a hegyvidéki területen fellelhető alapanyagok felhasználásával. A fekete teát Pemagulban termesztik, a vaj az ott élő jakoktól származik, az elsődleges ízesítő pedig nem más, mint a himalájai só.
A tibeti orvoslásban a fizikai és a szellemi teherbírás növeléséért már réges-régen elkezdték alkalmazni a vaj és a tea kombinációját. A teakultúráról híres országokkal (mint például Japánnal) ellentétben, a tibeti vajas tea fogyasztása nem a komplex és részletgazdag ceremóniákról szól. Sokkal inkább egy egyszerű, mégis esszenciális ital.
Hogyan készítsünk vajas teát?
Hiába nyúlfarknyi a po cha összetevő-listája, elkészítése meglepően időigényes. Mivel tejtermékben gazdag végeredményt várunk, erős és füstös alapot keresünk a fekete teával – lehetőleg pemaguli keveréket.
A tealevelek áztatása egészen addig tartson, amíg szinte teljesen fekete nem lesz az ital! Ez akár egy fél napot is felölelhet. Ezután öntsük a teát bambusz termoszba! Néhány evőkanál vajjal, nagy csipet sóval – és opcionálisan tejjel – gazdagítjuk az alapot, majd az egészet összerázzuk. Tsering Tamding la séf szerint úgy, mintha koktélt készítenénk.
Akár tehéntejet is alkalmazhatunk, de jaktejjel lesz az igazi, a gazdagabb, kevésbé édes ízvilága miatt (az érezhető különbséget a himalájai jak tápláléka adja, mivel főként füvet és cserjéket fogyaszt). A tibeti kultúrában egyébként is bőséget, jólétet, és a hosszan tartó dolgokat jelképezi.
Az ízvilág, amit keresünk
A po cha sokkal inkább hasonlít sűrű levesre, mint teára, és a fogyasztása is mélyebb tálkákból történik, akár több száz kortynyi mennyiségben.
Ami az ízét illeti, először furcsa lehet, hogy szinte semmilyen édes ízt nem tapasztalunk, de Tamding la azt mondja, ez alapvetően is illeszkedik a tibeti konyha karakteréhez, ami ritkán él édes hangsúlyos ételekkel-italokkal. A séf testvére, Tashi szerint a hideg időben különösen elvarázsol a vajas tea, ami olyan, mint egy kissé sós, könnyed, nyugtató, mégis gazdag leves.
Magában, vagy akár egy szelet friss kenyérre is fogyaszthatjuk, de akár tsampára (pörkölt árpából, ritkábban búzából készülő lisztre) is önthetjük, hogy egy egészséges ragut főzzünk belőle.
Vajon hasonlít a „bulletproof” kávéra?
Bár az elkészítése szokatlannak tűnhet, maga az ízvilág talán már nem olyan távoli a nem tibeti származású kóstolóktól, méghozzá a „bulletproof” kávétrendnek köszönhetően.
Dave Asprey, a Bulletproof Coffee cég alapítója a tibeti túrái alkalmával fedezte fel a vajas teát, és elképedt a revitalizáló hatásaitól. Megalkotta a saját verzióját, méghozzá úgy, hogy a fekete teát erős kávéra cserélte. A végeredmény igazi étrendi szenzációvá vált, amit olyan hírességek is követtek, mint Jimmy Fallon vagy Shailene Woodley, akik szerint a vajas kávé a szellemi frissességhez és a testsúlycsökkenéshez is nagyban hozzájárulhat.
Tashi Tamding la emlékeztet, hogy a po cha még véletlenül sem csak egy trend, sokkal inkább életmód, amit a szülei, nagyszülei és felmenőik is követtek.
Forrás: foodandwine.com
Fotók: Freepik, Pexels