A nyitóképen a Desszert.Neked islere szerepel málnával és pisztáciával 2016-ból / Fotó: Csaba Rittling Photography
Az isler (avagy ischler) a világ egyik legegyszerűbb édessége. Igaz rá, hogy a kevesebb néha több, ezért is könnyű elrontani. Mára épp annyira a magyar cukrászdák sajátja, mint a linzer vagy a mignon, pedig eredetileg egyik sem hazai desszert. Lehet, hogy ezért is rugaszkodtak el a valódi minőségi receptektől: amilyen sok helyen árulnak islert, legalább olyan nehéz valóban kifogástalan darabot találni belőle. Az isler készítéséhez történetesen nem kellenek bonyolult előkészületek és komplikált forgatókönyvre sem lesz hozzá szükségünk. Annál fontosabb azonban, hogy minőségi alapanyagokhoz nyúljunk: felejtsük el a margarint, a tortabevonót és a nem gyümölcsből készült lekvárokat.
Az islernek ma már számos változata létezik: a csokitöltelékestől a haboson át a közkedvelt lekvárosig. A különböző leírások ma már bármely osztrák receptkönyvben megtalálhatók, azonban az islert először árusító cukrászda a mai napig ragaszkodik a tradicionális elkészítéshez.
A Zauner Konditorei, avagy cukrászda 1832 óta működik Bad Ischl-ben. Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén járunk, ami ekkoriban még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A fürdőváros 1849 és 1914 között élte fénykorát: Ferenc József hivatalos nyári rezidenciájaként működött, így augusztusban a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Emellett emlékezetes helyszín is, hiszen a császár Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban.
Így nem is csoda, hogy az isler eredetével kapcsolatban elterjedt egy történet, miszerint először majdnem száz évvel valódi megalkotásánál korábban, a császári házaspár tiszteletére szolgálták fel először a Zauner Cukrászdában. A történet nem alaptalan, hiszen az isler ostya már a császár korában is létezett, azonban ez egy töltelék és bevonat nélküli korongot takar.
Az isler első sütésének valós története egy fokkal prózaibb: valójában 1950-ben alkotta meg a desszertet a Zauner család egyik tagja, aki maga is cukrász volt, Richard Kurt. Azzal a szándékkal hozta létre az édes korongokat, hogy megjelenjen velük az 1958-as brüsszeli világkiállításon. Az isler páratlan sikert aratott a közönség körében, amit mi sem bizonyíthat jobban, minthogy máig töretlen imádatnak örvend. Az eredeti isler azonban nem egészen olyan volt, mint amit mi ma ezen a néven ismerünk.
A Zauner Cukrászdában a mai napig két fajta isler közül választhatunk. Az egyik a klasszikus változat, melyet Richard Kurth eredeti receptje szerint sütnek. Ez két klasszikus 5–8 cm átmérőjű omlós tészta korongból áll, melyek közé csokoládé krémes töltelék kerül, majd az egészet csokoládéval borítják. Az isler tetejét pisztácia törmelékkel hintik meg díszítésként.
A másik pedig a magyar gasztronómiai örökségében is megjelenő „karácsonyi változat,” mely magvas süteménytésztából készül, a korongok között pedig savanykás lekvár tölteléket találunk (általában ez sárgabarack vagy szeder). Ennek a változatnak a máza a csokoládé mellett kávét is tartalmaz. A tetejükön látható díszítés pedig gyakran mandulaforgács, de az ünnepekre emlékeztető alakzatok is kirajzolódhatnak rajtuk.
A Szamos cukrászda isler receptje:
10 dkg porcukor
1,5 dkg vaníliás cukor
22 dkg vaj
30 dkg liszt
6 dkg dió
4 tojássárgája
1 kávéskanál fahéj
50 dkg ribizlilekvár
30 dkg étcsokoládé
Elkészítés:
A tésztához a hozzávalókat (porcukor, vaníliás cukor, vaj, liszt, dió, tojássárgája, fahéj) keverjük el és dolgozzuk össze, de ne gyúrjuk túl, mert könnyen porladóssá válhat a sütemény. Miután elkészültünk a tésztával hűtőbe téve 10 percig dermesztjük, majd körülbelül 3 mm vastagra nyújtjuk.
A nyújtás után 7 cm átmérőjű kiszúróval korongokat vágunk ki, majd 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 10 perc alatt világosra sütjük őket. Fontos, hogy amikor elkezd pirulni a tészták széle, azonnal vegyük ki őket a sütőből, mert hamar túlsülhetnek.
A világosra sült korongok közé egy evőkanálnyi ribizli lekvárt teszünk, és olvasztott csokoládéba mártjuk őket.
A csokoládét, vízgőz felett olvasszuk fel. Ha a csokoládénk túl sűrű, egy kevés étolajjal tudjuk hígítani. Hagyjuk, hogy megdermedjen a csokoládé, a legjobb a hűtőbe tenni egy éjszakára.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.