Hirdetés
Hirdetés

Séfvélemény: "A nők másodrangú állampolgárok az éttermi világban"

2017. november 9.
A szexizmus természetesen a gasztronómiában is jelen van, a konyhák világát többek között ezen a téren sem a kiegyensúlyozottság jellemzi. Néhány gondolat egy séfnőtől a #metoo jelenség kapcsán.  A növényi alapú konyhát vivő New York-i Dirt Candy séfje, Amanda Cohen 20 éve van a szakmában. Az Esquire.com oldalon publikált cikkében azt a kérdést feszegeti, hogy miért csak […]
Hirdetés

A szexizmus természetesen a gasztronómiában is jelen van, a konyhák világát többek között ezen a téren sem a kiegyensúlyozottság jellemzi. Néhány gondolat egy séfnőtől a #metoo jelenség kapcsán. 
A növényi alapú konyhát vivő New York-i Dirt Candy séfje, Amanda Cohen 20 éve van a szakmában. Az Esquire.com oldalon publikált cikkében azt a kérdést feszegeti, hogy miért csak a szexuális zaklatással kapcsolatos botrányok kirobbanását követően növekedett meg a női séfek iránti médiafigyelem?

Az amerikai médiában az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott a John Besh tévés személyiség és séf körüli botrány. Az étteremtulajdonost összesen 25 nő vádolja szexuális zaklatással, aki emiatt időközben lemondott cégvezetői posztjáról. A botrány kapcsán a média a szokásosnál nagyobb figyelmet szentel – Amerikában legalábbis – a női séfeknek. Cohent az utóbbi időben elárasztották az olyan megkeresések, amelyek arra buzdítják, hogy foglaljon állást az ügyben. Bár neki is vannak tapasztalatai a munkahelyi szexuális zaklatás terén, ő nem szeretne ilyesmivel a címlapokra kerülni.
Nagyon pozitív folyamatnak tartja, hogy egyre többen mernek nyíltan beszélni az őket ért sérelmekről. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ha a sajtó legalább ilyen lelkesedéssel írna a női séfek munkásságáról, mint ahogyan az áldozatszerepüket ecseteli, akkor eleve nem lennénk most ebben a helyzetben.

Szemmel láthatólag megváltoztak a játékszabályok. Áldozatszerepben a média jobban el tudja képzelni a nőket: a szakmai előmenetelénél ugyanis a szaftos zaklatásos sztorik jóval nagyobb hírértékkel bírnak.

Cohen szerint a nők másodrangú állampolgárok az éttermi világban. Kevesebb befektetői tőkéhez van hozzáférésük, ugyanis sosem akkora húzónevek, mint a férfiak. Kifejti, hogy mindemellett a nőket kevesebb díjra jelölik, a női séfek vezette éttermekről ritkábban jelennek meg kritikák, és úgy általában kevesebbet foglalkozik velük a sajtó.
Ellenérvként ilyenkor azt szokták felhozni, hogy azért kapnak a nők kevesebb díjat és sajtófigyelmet, mert eleve kevesebb nő van a szakmában. Ez kétségkívül így is van. Lehet, hogy ezért inkább fordítva kellene feltennünk a kérdést: miért vág neki kevesebb nő a séfszakmának?

A tehetség az tehetség, legyen szó női vagy férfi séfről.

A séfpálya a nők és férfiak számára egyaránt áldozathozatallal jár, azonban a szakmán belüli normák és elvárások még mindig inkább a férfiaknak kedveznek. Gondoljunk csak a hosszú beosztásokra, a folyamatos fizikai megterhelésre vagy a munka és a magánélet egyensúlyának hiányára. A nők viszont ugyanezeket az akadályokat könnyebben tudnák venni, ha egyrészről a szakmának sikerülne leszámolnia a róluk alkotott sztereotípiákkal, másrészről a társadalom által elfogadott családmodell nekik is több lehetőséget biztosítana ahhoz, hogy megvalósítsák az álmaikat.
Forrás.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram