Hirdetés
Hirdetés

„Se enni nem szerettem, se főzni" – F. Nagy Angéla szakácskönyvíróra emlékezünk

2022. június 9.
1928-ban ezen a napon született F. Nagy Angéla. Tartalmas, hosszú, termékeny életet élt egészen 89 éves koráig. Az ő életéről mesélünk – a jól ismert életrajzi adatokon túl.
Hirdetés

25 szakácskönyvet írt életében, de ennél jóval több borítóra emlékezhetünk a neve alatt. Több mint 2,5 milliós példányszámban eladott szakácskönyvei sokszoros utánnyomásban jelentek meg, így egy-egy klasszikusa, köztük az 1970-es években megjelent A család szakácskönyve többféle kiadásban van jelen a magyar otthonokban.

Az 1928-ban született F. Nagy Angéla polgári jómódban nőtt fel. Otthon szakácsné főzött a családra, akinek édesanyja utasítására meg kellett volna tanítania a kiskamasz lányt főzni. Angéla ellenállt, így a későbbi nagy szakácskönyvírónk csak jóval később, fiatalasszony korában tanult meg sütni-főzni.

F. Nagy Angéla

A megkerülhetetlen Örkény

Sokat emlegetett, első házassága Örkény Istvánnal köttetett. A XX. század egyik legnagyobb magyar írójáról, az abszurd és groteszk irodalom legjelesebb hazai művelőjéről nem tanítják az iskolákban, hogy egyszersmind nagy ínyenc is volt. F. Nagy Angélával ő ismertette és szerettette meg a francia konyhát, és Angéla tőle kapta a híres szakácskönyv-gyűjteményét megalapozó első csokor könyvet.

F. Nagy Angéla szakácskönyvíró pályája kezdetén Örkény javította a szövegeit. Az írónő visszaemlékezése szerint nem csak főzni, hanem írni is tőle tanult meg. Választékos, szép fogalmazásban íródott receptjei kitűntek, s mind a mai napig kitűnnek a szakácskönyvekben megszokott nyelvezettől.

A sors fintora, hogy Örkénynél, az Egypercesekkel műfajt teremtő, elismert, nagy írónál, akiről színházat és könyvesboltot is elneveztek, jóval nagyobb példányszámban keltek el F. Nagy Angéla szakácskönyvei – jóllehet ő eredetileg nem is akart író lenni.

Hirdetés

Örkénnyel több, mint 11 éven át voltak házasok, 1959-ben váltak el. Az ötvenes évek meghatározó értelmiségei voltak bejáratosak Andrássy úti lakásukba, írók, műfordítók, lapszerkesztők. Ez nem egy városi legenda, hanem maga az írónő idézte meg több ízben is: fiatal feleségként, elsőszülött gyermekével otthon maradva nem egyszer hangosan zokogott, sőt hisztériázott – a mosás-főzés-takarítás monotonitása nem volt éppen jó hatással az egykor az angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd bálkirálynővé választott fiatalasszony kedélyállapotára.

F. Nagy Angéla és Örkény István

A Magyar Nemzet főszerkesztője, Boldizsár Iván ekkor ajánlott heti gasztronómiai rovatot neki, egy kis gasztrotörténelem és receptek írása volt a feladata. Mint mindenbe, ebbe a feladatba is akkurátusan vetette bele magát, a Széchényi Könyvtárba járt fel olvasni-művelődni újdonsült rovatához.

A Magyar Nemzetbe kezdett el írni, de országos hírre a Nők Lapjában megjelenő receptjei révén tett szert. 25 éven át írt "a" női magazinnak. Ma már a hazai gasztrotörténelem része, hogy az 1978-as évvel kezdődően 16 éven át volt az egykori Magyar Konyha Magazin főszerkesztője.

Szintén legendásan hangzó, de nagyon is valós tény, hogy a mindenki által ismert, rongyosra lapozott "Horváthilona" mögött is az ő munkája áll. Hogyan lehetséges ez? Az idős, betegeskedő Horváth Ilona már meglévő szakácskönyvének kibővítésére kérték fel az akkor pályakezdő F. Nagy Angélát, inkognitóban. A megbízást olyannyira komolyan vette, hogy végül az eredeti könyv terjedelmének négyszerese született meg a kezei alatt. Az ilyen formán kibővített, 1955-ben megjelent Horváth Ilona szakácskönyv óriási közönségsikert aratott, és megannyi utánnyomást megért. (Van-e édesanya, nagymama, akinél nem lelhető fel?)

Kedvenc konyhája a világon

Sokszor kérdezték tőle, és következetesen mindig ugyanazt válaszolta. A Nők Lapjának adott interjújából idézünk:

A belga. Kicsit francia, kicsit magyar.

"Sok kedves ételem van, de egy rítushoz kötődik az egyik legkedvesebb. Visszajárok Párizsba, s mindig elmegyek a Cluny múzeumba, megnézem az Unikornis gobelint. Gyönyörű. A múzeum mögött van egy kis utca, a Rue Houchatte. Ennek minden üzlethelyiségében étterem van. Valamelyikbe beülök és moulle mariniėres-t kérek. Ez egy sűrű, fűszeres kagylóétel. Ha arra jársz, ne hagyd ki!"

A modern szakácskönyvíró

Napjaink egészséges étkezés divatjában érdekes visszatekinteni F. Nagy Angéla életművére: több, mint fél évszázada, 1963-ban jelent meg könyve Egészséges élet, egészséges konyha címmel. 1983-ban a Saláta ABC, '88-ban a Gyümölcsből télen-nyáron (ez egy sorozat részeként, a Tejtermékekből télen-nyáron, a Tojásból télen-nyáron és a Süteményt télen-nyáron követően).

F. Nagy Angéla szakácskönyvei

Ma már, amikor egészen más a margarin megítélése, persze máshogy cseng a Főzzünk margarinnal! szakácskönyv címe, pedig akkor, 1979-ben ez egy bátor, újító tematikának számított, ugyancsak az egészséges étkezés jegyében foganva.

Életművéhez érdekes adalék, hogy 2006-ban kiadta a Szinglik szakácskönyvét. Gondoljunk csak bele, a 444 receptet tartalmazó kötetet az írónő majdnem 80 esztendős korában jelentette meg. Ez a gesztus sokat elárul a világhoz való hozzáállásáról, haladó, nyitott szelleméről.

Majd 30 évvel ezelőttre, 1990-re datálható az Egyszemélyes szakácskönyv című kötete, amelyet már akkor nem csupán a kis háztartást vezető nyugdíjas korúaknak címzett: "Magamnak főzzek? Időm sincs rá! – véli gyakran napjaink egyedülálló, dolgozó nője, férfija" – arra buzdítva az egyedül élőket is, hogy vásároljanak, főzzenek, és ne alkudjanak meg a porból készült, illetve félkészételekkel.

Ő maga egyébként a 2000 utáni időszakban, a hazai gasztroforradalom egyre terjedő hírére, történéseire reagálva többször nyilatkozta, hogy tudja: az ő munkássága ma már meghaladottnak számít.

Őrizzük szakácskönyveit, műveltségével átitatott, szépen fogalmazott sorait. Őrizzük emlékét.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram