Egyes magyar vidékeken nincsen hagyománya a sárgatúrónak, míg másutt a húsvét elképzelhetetlen nélküle. Főként a görögkatolikus vidékeken, többek között Csereháton, a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a húsvéti teríték kötelező eleme. Szlávosan nevezik szirkának, sziriknek is, és van, ahol ciberének hívják. Legelterjedtebb elnevezése a sárgatúró, édestúró, de túrócska néven is ismerjük. Húsvét alkalmából a gyöngyösi Bori Mami tulajdonosát, az étterem szívét-lelkét, Sándor Bélát kérdeztük a korábban az ő étlapjukon is feltűnt sárgatúró receptjéről.
Egykor a húsvéti sonka és a kenyér vagy kalács mellett ott volt a kosárban a sárgatúró is, amelyet átadtak a húsvéti misét megelőzően a papnak felszentelésre. A 40 napos böjt lezártával a húsvéti asztal alapvető, sőt szakrális ételei voltak.
A sárgatúró egy egyszerű népi étel, amit évszázadokkal ezelőtt is bárkinek volt lehetősége elkészíteni, akinek telt friss tejre és tojásra húsvét idején. Jóllehet, a görögkatolikus vallás kevésbé elterjedt Magyarországon, mint a római katolikus, így inkább azok számára lehet ez a fogás ismerős a tavaszi ünnepi asztalról, akik a fent említett vidékeken nevelkedtek. Ezekben a térségekben azonban olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy a római katolikus családok körében sem példa nélküli, hogy húsvét idején előveszik a receptet. Máskülönben, ha eltekintünk a hagyományoktól, a sárgatúró elkészítéséhez semmilyen felekezethez nem kell tartoznunk, és élhetünk az ország bármely pontján, épp elég, ha szeretjük a tejtermékeket.
Ha egy eredeti népi receptek szerint készítjük el a sárgatúrót, ne számítsunk különösebb ízélményre. Hiszen hagyományosan nem cukrozták és nem is sózták, szinte egyáltalán nem ízesítették, fűszerezték. A sós sonkához és az édeskés kalácshoz ették kísérőként, ezekhez pedig kiválóan passzol semleges ízével.
Az idő folyamán azonban finoman, de alakult ez a recept is, és ma a sárgatúrót már inkább édeskésre készítik. Így sem desszertként fogyasztják, hiszen nem egy igazán cukros finomság, de mára elvesztette semleges jellegét is. Ma már egyre többen kevernek bele mazsolát is, ezzel is erősítve a sárgatúró édesség jellegét. A gyöngyösi Bori Mamiban egy vaníliás változatot készítenek az ünnep közeledtével, melynek selymességét egy különleges összetevő, az aludt tej biztosítja.
Sándor Béla saját sárgatúró receptje
Hozzávalók:
- 1 liter pasztőrözetlen tej
- 10 db friss házi tojás
- 1 csipet só
- 2 ek. cukor
- 1 db vaníliarúd
- 1 ek. vaníliás cukor
Elkészítés:
Ha tehetjük, ne a boltban vásároljunk előrecsomagolt pasztőrözött árut, hanem próbáljuk azt a piacról beszerezni, hiszen a túró készítéshez fontos, hogy ne legyen lefölözve a tej, magas zsírtartalommal rendelkezzen.
Elkezdjük lassan melegíteni a friss tejet.
Melegítés közben lassan adjuk a tejhez a házi tojásokat.
Ha nem akarjuk, hogy fehér darabok legyen a sárgatúrónkban, akkor a tojásokat érdemes a hozzáadás előtt felkeverni. A legjobb, ha szép, arany színű a tojások sárgája, hiszen ez fogja megfesteni az ételt, ettől lesz valójában a túró sárga.
A főzetet nagyon vékonyan kevergetjük, míg észre nem vesszük, hogy elkezd túrósodni, ezzel párhuzamosan pedig felveszi a szép sárga színt is.
Ekkor ízesíthetjük: adjuk hozzá a vaníliarudat (kaparjuk ki a belsejét), a cukrot, a vaníliás cukrot és a sót.
Előfordult már az is, hogy az elkészítési folyamat ezen pontján kevertem hozzá egy kevés aludt tejet is. Ettől kifejezetten krémes állaga lesz a túrónak.
Ezután fogom a masszát, egy konyharuhába rakom, és hagyom lecsöpögni. Fél nap, legkésőbb egy nap alatt ilyen módon megtörténik a szűrés, és ha teljesen kicsöpögött, megkapjuk a sárgatúrót.
A kísérletező kedvűek kipróbálhatják különböző ízesítésekkel. Igazán különleges íze lesz a túrónak, ha édesköményt vagy ánizst is a főzethez adunk. Ezeket a melegítés után értelemszerűen le kell szűrni.
Békés, szép húsvétot Mindenkinek!
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.