A pizza minden szempontból varázslatos dolog, és Amerikában találtak egy újabb indokot, amiért nem lehet megunni.
Aki járt már olyan pizzériában, trattoriában, ahol a látványkonyhának köszönhetően bepillantást nyerhetett a pizzatészta készítésének folyamatába, tudja, milyen lazán nyújtják, dobálják a profik. Amerikában néhány szakács komolyan veszi, sőt művészi szintre emeli ezt a konyhai műveletet. Ami a kosárlabdázásban a Harlem Globetrotters, az akrobatikában pedig a Cirque du Soleil, az a pizza világában a World Pizza Games.
Rengeteg gyakorlás, kitartás kell ahhoz, hogy valaki elsajátítsa ezeket a mozdulatokat. Az akrobaták közül az egyik leghíresebb a tizenkétszeres világbajnok, Tony Gemignani, akinek két Guinness rekord is fűződik a nevéhez: az egyik a folyamatos hát mögötti pörgetésért, amikor is 30 másodperc alatt harminchétszer tekerte át maga mögött a pizza tésztát.
A trükköket állva, fekve, egy pizzával, de akár kettővel is bemutathatják a versenyzők, s az igazi kihívás a kosárlabdához képest az, hogy a tészta alakja változik: nyúlik, szakad, deformálódik. Egy-egy versenyző mutatványa annyi ideig tart, amíg a tészta tartja magát, illetve fordítva is igaz: abból lehet tudni, ki milyen ügyes, hogy milyen sokáig tud ugyanazzal a tésztával különféle trükköket bemutatni.
Las Vegasban évente rendezik meg a Pizza Expót, azon belül pedig a World Pizza Games nevű versenyt, ahová a világ minden tájáról érkeznek „akrobaták”. 3-5 fős zsűri pontozza a mutatványokat technikai tudás (a trükkök nehézsége), időlimit (egy 2-3 perces előadásról van szó) és a művészi teljesítmény, a hangulat alapján. A versenyzők egész évben a megmérettetésre készülnek.
Gemignaniról már trükköt is neveztek el: a hát mögötti dupla pizza pörgetést és elkapást. „Nálam jobban senki nem szereti a pizzát” – vallja a bajnok, akinek még mellkas tetkóján is ez áll: Pizza for a Life – vagyis Pizza egy életre.
