Arra a felvetésre, hogy hátradőlhet-e már, ismét határozott válasz érkezik: „nem és ez jó, mert amíg van mit csinálni, addig boldog az ember.” Szerencsére van, ki folytassa a több mint száz éves múltra visszatekintő szilvásváradi pisztrángtenyésztést: nagyobbik lánya állatorvosnak készül. Fogalmazzunk úgy, hogy nem hagyja hidegen a dolog. Ha ideje engedi, besegít, ahol csak tud. És a kisebbik lány sem maradhat ki a pisztrángozásból. Már csak az érdekel minket (és utána visszaengedjük Sáfrány urat háziállataihoz), hogy áll a horgászattal. Ezúttal is zsebében a felelet: „Tilalmas a halászat, ebadta!” (a 19. század közepéről származó vastáblán olvasható ez a felirat, amit a helyi múzeum őriz).