Olajba fulladó trópusok – beszéljünk a pálmaolajról!

SZERZŐ: diningguide
2018. március 9.
Rengeteg termékben megtalálható. Kozmetikumok és tisztítószerek, valamint félkész és késztermékek címkéjén egyaránt fellelhető a pálmaolaj. Szóval még ha nem is főzünk vele, majdhogynem biztos, hogy valamilyen formában magunkhoz vesszük. A természetvédők és a fenntarthatóságban gondolkodók nagy erőkkel bojkottálják a pálmaolaj forgalmazását annak kártékony hatásaira hivatkozva. De mit mondanak a tények?

A probléma sokrétű és nem csak az embereket érinti, hanem a természetet és az élővilágot is. A pálmaolaj forrása az olajpálma, amely egy trópusi éghajlatot kedvelő fafajta. Gyors és nagy mennyiségű terméshozamának, illetve olcsóságának köszönhetően a belőle nyert pálmaolaj a legszélesebb körben használt növényi olaj napjainkban.

Ültetvények Malajziában – Craig / Wikipedia.org

A keresletnek azonban ára van: a világ pálmaolajtermelésének 85-90%-át Malajzia és Indonézia adja, de egyre több olajpálmát telepítenek Latin-Amerika és Afrika országaiba is. Az így kinyert olaj közel 80%-át az élelmiszeripar szívja fel, amely tekintélyes arány, nem csoda, hogy annyi termékben fellelhető. Mindennek azonban az őserdők, a helyi flóra és fauna, illetve a lakosság látja súlyos kárát. Ráadásul a pálmaolajipart sorozatos vádak érik kényszer- és gyermekmunka viszonylatban is, így emberi jogsértés is felmerül ebben az egyre növekedő iparágban.

A NASA fotója, Malajzia, Borneo / Wikipedia.org

Számos kutatás foglalkozik az erdőirtások klímaváltozásra gyakorolt hatásával: egy tavaly őszi publikáció szerint az erdőirtás nyomán fokozatosan emelkedik az átlaghőmérséklet Indonéziában. A környezeti hatások a biodiverzitásra is kihatnak, mivel az egyre törpülő esőerdő őshonos állatai – köztük több mint 300 ezer (!) állatfajjal – is veszélybe kerülnek.

Uriel Soberanes / Unsplash

Leggyakrabban a borneói orángutánokat hozzák fel példának, mivel ahogy azt a lenti New York Times riport is mutatja, az orángután-populáció száma közel 80%-kal esett vissza az elmúlt 75 év során (az irtások nyomán bekövetkező tömeges pusztulásról beszélünk tehát...), de a probléma valójában sokkal több fajt érint. Számos szervezet foglalkozik helyben a fajok védelmével és fenntartásával, mégis bőven akad még tennivaló.

Mit tehetünk?

Ha megnézzük például a sós és édes rágcsálnivalók, illetve egyes tejtermékek, jégkrémek, tisztítószerek, mosószerek címkéit, és nem vesszük meg a pálmaolajat tartalmazó termékeket, azzal máris tettünk valamit a fent vázolt pusztítás ellen. Hiszen ne feledjük,

minden egyes vásárlásunkkal letesszük a voksunkat egy piaci szereplő és a terméke mögött álló gyártási folyamat mellett.

Termékek egész sorában található meg a növényi olaj: többek között a margarinban, sminktermékekben, készételekben, csokoládékban, samponokban, szappanokban – csak hogy párat említsünk. Némi utánajárással mindennek tudunk alternatívát találni. Ugyanakkor nem minden pálmaolaj rossz:

az RSPO megjelöléssel ellátott termékek fenntartható forrásból származó olajat tartalmaznak.

A megjelölés mögött álló non-profit szervezet a pálmaolajipar érdekeltjeit, köztük termelőket, gyártókat és környezetvédő szervezeteket is egyesítve dolgozik a fenntartható pálmaolaj-termelés terjesztésén. 2004-es alapításuk óta mára azt sikerült elérniük, hogy a különféle termékekben felhasznált pálmaolaj közel 20%-a fenntartható forrásból származik. Az alábbi angol nyelvű videót ajánljuk további részletekért.

Esőerdőpusztítás

A Felelős Gasztrohős csapata márciusra pálmaolajböjtöt hirdetett meg, csatlakozni ér!

Tovább olvasok
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram