Hirdetés
Hirdetés

Ők négyen varázsoltak trendet a gombákból az 1800-as években

SZERZŐ: Ihász Nóra
2025. március 19.
Becslések szerint 2,2-3,8 millió gombafaj él a világon, ám ennek kevesebb, mint 10 százalékát katalogizálták eddig. Bőven van még tehát felfedeznivaló – a Covid óta felfelé ívelő gombatrend pedig csak kedvezhet ennek! A „fungi őrület” mai úttörői többmilliós TikTok-közösséggel bírnak, de vajon kik voltak azok a nők, akik elsőként népszerűvé tették a gombákat a 19. században?
Hirdetés

Nagy pillanatukat élik a gombák: nem csak a gasztronómia, hanem többek között a divat, a wellness, a lakberendezés és a fenntarthatóság terén is.

A National Geographic cikke szerint a nőknek köszönhetjük, hogy ekkora reflektorfény jut a gombáknak. A „mushroom ladies” mai sorában ott van például Gabrielle Cerberville, akit több mint egymillióan követnek TikTokon, és legutóbb például a kucsmagomba termesztéséről osztott meg hasznos tudnivalókat. De említhetjük a 4,5 milliós követőtáborral büszkélkedhető Alexis Nikole-t, vagy Giuliana Furcit, a Fungi Foundation alapító igazgatóját, és egyben az első női mikológust Chilében, aki nem-lichenizált gombákat tanulmányozott.

Míg a legfiatalabb „mushroom ladies” generációt is érdemes követni, addig az első zászlóvivőkről se feledkezzünk meg az 1800-as évekből!

A gombák megannyi kalapot viselnek – lehetnek gyönyörűek, hátborzongatók, finomak és halálosak is… Sokak szerint a Föld legtitokzatosabb és leglenyűgözőbb élőlényei közé tartoznak, és azzal, hogy a pandémia kvázi visszakényszerített minket a természetbe, újra felfedeztük azt, amire a 19. században már olyan nagy lelkesedéssel rácsodálkoztak.

Helen Beatrix Potter: Study of mushrooms – Fotó: Victoria and Albert Museum

Kik voltak az eredeti gomba ladyk?

Bármilyen akadályt is gördített eléjük az élet, volt négy nő, akik teljes mellszélességgel vetették bele magukat a gombák felfedezésébe és dokumentálásába. Mary Elizabeth Banning, Beatrix Potter, Anna Maria Hussey és Marie-Anne Libert fontos építőköveket raktak le a mikológia fejlődéséhez, olyanokat, amelyek nélkül a ma ismert gombatan sem volna ugyanolyan.

Bár Mary Elizabeth Banning (1822-1903) idős édesanyja és beteg testvére gondozásával volt elfoglalva, szakított időt arra, hogy nyakába vegye az erdei útvonalakat gombák után kutatva. Maryland-szerte gyűjtögetett gombákat, és egy nem mindennapi katalógust állított össze leleteiről, amely leírásokat és 175 akvarell illusztrációt, sőt néhány újonnan felfedezett fajt is tartalmazott.

Hirdetés

Ő volt a harmadik nő a történelemben, aki új gombafajokat azonosított a tudomány számára. Annak ellenére, hogy Mary Elizabeth Banning gyakran levelezett Charles H. Peck híres mikológussal, munkája ismeretlen maradt, míg 100 évvel később fel nem fedezték. Könyvét jelenleg Albanyban, a New York State Museumban őrzik.

Nyúl Pétertől a gombákat ábrázoló festményekig

Helen Beatrix Pottert (1866–1943) leginkább gyermektörténeteiről és illusztrációiról ismerjük – Nyúl Péter meséjéért sokan rajonganak –, de azt már kevesebben tudják, hogy gombákkal is behatóan foglalkozott. Az évek során, amikor családjával a skót vidékre utazott, Helen Beatrix Potter 350 festményt készített különféle gombákról és zuzmókról.

Érdeklődése eleinte a gombák komplexitása és szépsége miatt szökkent szárba, de aztán egyre mélyebbre ásott a mikológia tudástárában, és mindezt egyre részletesebb alkotásokban örökítette meg. Ábrázolásait azonosítási célokra is használták a gombarajongók.

A művész felvételt nyert a Royal Botanical Gardensbe (a világhírű Kew Gardensbe), majd benyújtotta a kutatását a Linnean Societybe, de azt bemutatni sajnos már nem tudta, hiszen megtiltották neki az eljáráson való részvételt, mert nő volt.

A tudósok szerint 2,2-3,8 millió gombafaj él a világon – Fotó: Pexels

Azonosításhoz és főzéshez: Illustrations of British Mycology

Míg Anna Maria Hussy (1805-1853) férje a csillagászat iránti érdeklődésével és rektori pályájával az ég felé tekintett, felesége független gondolkodóként és feltörekvő mikológusként az erdő talaját kémlelte. Három gyermekükkel volt otthon, de nem a klasszikus, 19. századi anya- és feleségszerep mentén teltek a mindennapjai. Mikológiai illusztrációkat értékesített, így ő maga is kenyérkereső volt. 

Bár Anna Maria Hussy volt az egyik első nő, aki részt vehetett tudományos üléseken, gyakran a férje nevén kellett publikálnia. Végül saját neve alatt jelent meg Illustrations of British Mycology című könyve, amely tökéletes szárnysegéd a gombák azonosításához, sőt az ehető gombák elkészítésére is javasolt tippeket.

Az egyik első női növénypatológus

Ha hallottál már az Írországban történt nagy éhínségről vagy burgonyavészről (1845-1849), akkor Marie-Anne Libert (1782-1865) neve is ismerősen csenghet. Ő volt az, aki az elsők között azonosította a növénybetegségért felelős gombaszerű mikroorganizmust.Marie-Anne Libert nagy családba született, kiemelkedő tanulmányai pedig korán szemet szúrtak édesapjának. Bár ebben az időben nőket még nem vettek fel az egyetemekre, édesapja gondoskodott arról, hogy megfelelő oktatásban részesüljön. Előrelátó gondolkodásának és Marie-Anne Libert kitartásának köszönhetően, ő lett a második nő, aki gomba rendszertani csoportot nevezett meg, sőt tette ezt élete során több mint 200-szor.

Borítókép: Pexels

Forrás: nationalgeographic.com

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram