Évszázados hajóroncsok, matuzsálemi palackok
Nagyot futott a hír, amikor az angliai Cornwall partjainál egy 1918-ben elsüllyedt, Bordeaux-ból Angliába tartó hajóroncsban megannyi palack érintetlen bort, champagne-t, brandyt találtak, de 2010-ben már 170 éve a tenger fenekén pihenő Veuve Clicquot és Heidsieck palackokról is érdeklődve beszéltek a borértők. Néhány közülük aukciókon kelt el, a gyűjtők előszeretettel babusgatják méregdrágán megszerzett történelmi palackokat. A kóstolók körében megoszlottak a vélemények a matuzsálemi champagne-okról: egyesek a korukhoz képest egészen frissnek találták a buborékokat már nyomokban sem tartalmazó italokat, mások ihatatlannak nevezték őket.
Miért jó a tenger alatti érlelés?
Ezek mind véletlen esetek, de mára már sokan elindultak a tenger alatti pincészetekkel, trezorokkal, hiszen ha nem is ennyire sokáig, de egy átlagos érlelés idejéig érdemes és hatékony lehet a látványos és szokatlan tárolás. Ugyanis csupa olyan feltétel teljesül a víz alatt, amit egy átlagos pincében még imitálni sem lehetne. Ilyen például a magas nyomás, a többnyire állandó hőmérséklet, az áramlatoknak köszönhető folyamatos mozgás (gondoljunk csak Madame Clicquot forradalmasítására, a rázóállványra), a folyamatos sötétség és az oxigén hiánya. Vaktában lövöldözni viszont kár lenne, nagyon sok kísérletet és odafigyelést igényel a víz alatti érlelés. Nem mindegy, hogy mennyi ideig tartják nyomás alatt és az sem, hogy egyáltalán hány méterre süllyesztik a víz alá.
A világ tengerei tele lennének champagne-nyal?
Sok kísérleti projektról tudunk: a Chartreuse de Vaucluse apátság víz alatti romjai között is pihennek borok, melyeket 20 évente szeretnének majd felhozni. A Veuve Clicquot a Balti-tengerben süllyesztett el 350 palack champagne-t, melyek között nagy számban találni magnumokat is — az ő projektjük 50 évig tart majd. A Louis Roederer és a Freixenet is próbálkozik a seprő tenger alatti mozgatásával. Baszkföldön pedig megalapították az Underwater Drinks Aging Laboratory-t, ami kifejezetten a víz alatti érleléssel és az ezzel járó kísérletezéssel foglalkozik. Közel kétezer palack bort tárolnak a tengerben, havonta tartanak kóstolókat, és részletesen lejegyzik a körülbelül 20 méter mélyen, 3 bar nyomás alatt érlelődő tételek változását.
Néhány ismert tenger alatti érleléssel foglalkozó borászat
Edivovino, Horvátország, Peljesac félsziget
A Peljesac-félsziget egyet jelent a minőségi horvát borokkal, innen származik a Dingač is. Az Edivovino megcifrázta a víz alatti borászkodást, ugyanis minden egyes palackot terrakotta amfórába csomagol be, hogy a tengervíz még véletlenül se jusson át a dupla viasszal borított palacknyakakon. Ez egyrészt ezért fontos, másrészt látványos marketinghúzás, ahogy két éves pihentetés után kihúzzák a tengerből az algás-hínáros-kagylós amfórákat. Egy palack Navis Mysterium, amforával együtt kínált boruk 328 euróba (118 000 forint) kerül.
Crusoe Treasure, Spanyolország, Bilbao
2009-ben kezdtek hozzá a kísérletekhez, Antonio Palacios spanyol borász segítségével. Kétféle bort készítenek: boraik először tölgyfahordós érlelést kapnak, majd minimum négyhónapos "wellness" kúrát kapnak a spanyol vizeken. Kész tengeri turizmust építettek a borászat köré, kóstolókkal egybekötött hajótúrákra hívják a kíváncsiskodókat, de összehasonlító borkóstolásokat is tartanak. A legelérhetőbb boruk a Sea Soul No.3. 65 fontba (25 880 forint) kerül.
Bisson, Olaszország, Liguria
A festői Ligur-tengerben merülnek alá csaknem 60 méterre a Bisson pincészet habzóborai. Több mint két évet pihennek egy fém ketrecben — jobban mondva lágyan ringanak és élvezik a tökéletes hőmérsékletet és a további körülményeket. A Bisson szerint szalmasárga szín, hosszú, kitartó gyöngyözés, ásványos-sós ízvilág jellemzi a különleges eljárással készített habzóikat. Ára 20 000 forint körül jár.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.