Ha valaki az Opus One nevet adja borászatának, abban vagy túlteng az önbizalom, vagy tényleg tudja, hogy mit csinál. A mára legendás státuszt elérő kaliforniai borászat esetében biztosan kijelenthetjük, hogy az utóbbiról van szó. A borászat neve a komolyzene világából származik, ahol az opusszámokkal (kb. Beethoven kora óta) a komponisták zeneműveiket jelölik.
Az egyes opusszámnak pedig különleges szerepe van minden zeneszerző életében, általában annak a zeneműnek adják, amiről a szerző is úgy gondolja, hogy készen van, valóban méltó, hogy az utókor számára fennmaradjon, az életműbe felvétessék.
Kezdetek
1979-ben, amikor a Napa-völgy borainak híre még nem jutott túl Észak-Kalifornia határain, a bor világának két állócsillaga úgy döntött, hogy közös vállalkozásba fog, és lerakták az Opus One legenda alapkövét. A vállalkozást szinte az indulása pillanatától kezdve óriási érdeklődés övezte, és a borokat a kezdetektől kedvező kritikák fogadták. 2022-ben, 43 évvel az első évjárat után az Opus One sikere töretlen, sőt, kijelenthető, hogy a pincészetnek abban is nagy szerepe volt, hogy a Napa-völgy a világ bortérképén mára előkelő célpontnak számít.
Az alapítók
Fotó: facebook.com / Opus One
A borászat mögött két jelentős figura áll, a borospalack címkéjén is láthatjuk stilizált portréjukat, mindketten megérdemelnek egy rövid bemutatást. Philippe de Rothschild báró a világhírű bankárdinasztia egyik legsokoldalúbb tagja, igen színes életművet hagyott maga mögött. Volt autóversenyző, színházi rendező, producer, drámaíró, és költő, és nem utolsó sorban borral is foglalkozott. 12 éves korában már a család bordeaux-i szőlőültetvényein Médoc-ban és Pauillac-ban töltötte idejét, igaz, ekkor még nem önszántából utazott ide, az éppen kitört első világháború elől menekítették a családi birtokra. A döntés azonban meghatározta az ifjú báró további sorsát, hiszen az itt eltöltött idő alatt kezdett el érdeklődni a borkészítés, borkereskedelem csodálatos világa iránt. Az érdeklődésből hamarosan szenvedély lett, ő lett az első Rothschild, aki aktívan részt vett a birtokok igazgatásában, dacára a ténynek, hogy a szőlőterületek 1853 óta képezték a család tulajdonát.
Húszéves korában vette át a Château Mouton Rothschild birtok igazgatását, és ezzel új korszak kezdődött a pincészet és végső soron Bordeaux történetében is.
Ténykedése alatt a Château virágzásnak, fejlődésnek indult, majd világhírre tett szert. 1973-ra a báró folyamatos lobbizásával elérte a példátlant, a megvalósíthatatlant, az elérhetetlent, a Château Mouton Rothschild megkapta a Premier Cru státuszt. Az, hogy felülírták a szent és sérthetetlen 1855-ös bordeaux-i klasszifikációt egyszerre volt csodálatra méltó eredmény, amit a Château borainak minősége alá is támasztott, és felháborodásra okot adó példátlan döntés is, ami perek sorozatát, és a környék borkészítőinek örök irigykedését eredményezte.
Robert Mondavi egészen más körülmények közül indult, de élettörténete nem volt kevésbé kalandos a báróénál. Szülei Olaszországból, Sassoferrato városából emigráltak az Egyesült Államokba, ahol hosszas, költözésekkel, munkakeresésekkel töltött évek után Kaliforniában telepedtek le. Mondavi életében is hamar felbukkant a szőlő, igaz, nnem évszázados családi birtokok formájában; édesapja gyümölcscsomagoló vállalkozása gyakran küldött szőlőt Kaliforniából a keleti partra, ahol elsősorban házi borkészítésben használták fel a termést.
Robert Mondavi borászatának impozáns bejárata, Szent Ferenc szobrával és harangtoronnyal
Miután elvégezte a Stanford egyetem képzését, és diplomát szerzett közgazdaságtanból, Robert Mondavvi csatlakozott a családjához, akik ekkoriban vették át egy Napa-völgyben álló borászat irányítását. Mondavi itt töltötte a következő húsz évét, megtanulva a borkészítést, a borkereskedést, pincemenedzselés rejtelmeit, 1965-ben azonban kilépett a családi vállalkozásból, miután összeveszett a testvérével a borászat jövőjét illetően.
Oakville-be költözött, és megalapította saját nevével fémjelzett borászatát.
A két férfi először 1970-ben, Hawaii-n találkozott, ekkor indult el az Opus One létrejöttéhez vezető folyamat. 1978-ban született meg a végső elhatározás, amikor Mondavi felkereste a bárót annak bordeaux-i birtokán.
Elhatározták, hogy közösen fognak bort készíteni, bordeaux-i házasítást, Kaliforniában termett szőlőből.
(A bordeaux-i házasítás itt ugyanis nem a földrajzi helyet, hanem a stílust jelöli, bordeux-i házasításnak nevezik a klasszikus bordeux-i szőlőfajtákból (cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, ritkán malbec és petit verdot, még ritkábban carmenére) cuvée-t.)
A bor
1979-ban meg is jelent az első évjárat, 80% cabernet sauvignon, 16% cabernet franc, és 4% merlot alkotta, 10 napot ázott a szőlő héja a kiprésel mustban, majd 24 hónapon át érlelték új, francia tölgyfából készített hordóban. A bor óriási figyelem közepette jelent meg, nem véletlenül a sommelier-k és borkereskedők világa felkapja a fejét, ha Rothschild báró új borászati projektbe fog, és azonnal hatalmas sikert aratott. Dacára annak, hogy az első két évjárat még nem az Opus One nevet viselte. Az első palackok Napamédoc néven kerültek forgalomba, utalva ezzel a bor kettős, amerikai és francia gyökereire. A készítők azonban hamar belátták, hogy ennek a névnek a hangzása nem igazán passzol a tételhez, így 1982-ben megváltoztatták az elnevezést, és hivatalosan is megszületett az Opus One.
Fotó: facebook.com/ Opus One
Az borhoz számos legenda és történet fűződik. Az egyik legfontosabb talán az , hogy 1981-ben egy licitáló 24000 dollárt fizetett egy 12 palackot tartalmazó ládáért. Ez talán manapság nem tűnik eget rengetően nagy összegnek, akkoriban azonban példátlan volt, hogy kaliforniai borért valaki ennyit fizessen.
Mára az Opus One az egyik leghíresebb kaliforniai bor és pincészet lett a világon. Bor és pincészet is, hiszen a bordeaux-i hagyományoknak megfelelően a pincészet első borának neve megegyezik a borászat nevével. A Kaliforniában komolyan vett francia hagyományok azonban nem érnek véget ezzel. Az Opus One pincészet, bordeaux-i Château-mintára, összesen kétféle bort készít. Az első, a már említett cuvée, amely a pincészet nevét, a mesterműnek adott címet viseli. A második bor, mely szintén bordeaux-i házasítás, az Overture nevet viseli. A zenei elnevezés itt is megjelenik, nyitány után mestermű, a pincészet borai így követik egymást.
Az Opus One borászat Fotó: facebook.com / Opus One
A legendásan drága bordeaux-i, vagy akár napa-völgyi borokhoz képest az Opus One kifejezetten megfizethető árú. Akár 350 dollár értékben is akadhatunk palackokra. A trükk azonban abban áll, hogy a pincészet erősen limitálja, hogy kihez hány palack kerülhet az általa készített borokból. A korlátozás szerint minden vásárló maximum hat palackot vásárolhat egy adott évjáratból, vagy összesen 4 darab hatos dobozt. Ez továbbra is fenntartja a márka exkluzivitását és erősen hozzáad a bort belengő misztériumhoz is
Borkészítés
A bor készítését az első lépéstől az utolsóig a legnagyobb figyelem és technikai hozzáértés kíséri. A szőlőt parcellánként, külön-külön szüretelik le, természetesen kézzel. Ezt követi egy igen-igen alapos válogatás, mely során a leszüretelt termésből kiválogatják azt, amiből a csúcsbor készül, elkülönítik az Overture alapanyagait is, és azt a részt is, amiről úgy ítélik meg, hogy nem méltó az Opus One pincészet által képviselt minőséghez. Ezt a válogatást sok pincészetnél a szüretelők a tőke mellett elvégzik, esetleg kézzel átválogatja a beérkező fürtöket egy erre szakosodott csapat.Az Opus One pincéjében azonban máshogy zajlanak a dolgok. Egy egyedileg készített optikai válogatógép sorra szemügyre vesz minden egyes szőlőszemet, megvizsgálja azok méretét, színét, súlyát, állapotát, és gondoskodik róla, hogy valóban csak a tökéletes szemek kerüljenek kiválasztásra.
Fotó: facebook.com/ Opus One
A parcellánkénti külön kezelés ezek után is folytatódik, az egyes területek termését külön-külön erjesztik, rozsdamentes acéltartályban. Az érleléshez használ hordókról világszerte 14 kádár gondoskodik, akik évente körülbelül 1000 darab új, francia tölgyből készült hordót küldenek Kaliforniába, ahol az erjedés után érlelődik a bor.
A végső feladat pedig az Opus One főborászára, Michael Silaccira és csapatára vár. hónapokig kóstolják az elkészült borokat, míg végül összeállítják a tökéletes cuvée-t. A házasítás pontos arányát, az érlelések idejét, az évjárat sajátosságait gondosan feljegyzik és archiválják, ezek a borászat honlapján megtalálhatók és visszakövethetők.
Fotó: facebook.com / Opus One
Mesterművet alkotni nem nehéz, csupán néhány dolog szerencsés együtállása kell hozzá. Kell hozzá két géniusz, akik ismerik és szeretik otthonuknak borkészítési stílusát, hagyományait, szabályait. Kell egy közös vízió, egy feltörekvő borvidék egyedülálló lehetőségeinek felismerése és értő bemutatása. Szükséges még egy csapat, akik mindent tudnak a kaliforniai szőlőművelés nüanszairól, és a napfényes lejtőkről első osztályú termést képesek lehozni. Kell hozzá a természeti erők kegyelme, hogy az éghajlat kedvezzen a szőlőnek, és az évjárat szélsőségei se húzzák keresztül a borász nagyszabású terveit. Kell hozzá még évente ezer új tölgyfahordó, több tucat acéltartály, megfelelő élesztőkultúra, pincetechnika. És végül kell hozzá az értő közönség is, akik a megszülető bort értékelni és érteni képesek. Az Opus One esetében az együtállás szerencsés volt. A Mestermű negyvenhárom éve újra és újra megszületik.
Forrásaink voltak:
1 2
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.