Hogyan érdemes elindulni, ha az a gyanúnk, hogy ételintolerancia okozza a panaszainkat? Hogyan segít a józan ész, a testtudatosság és a táplálkozási napló az egészségesebb életmód kialakításában? És mi a teendő, amikor a vékonybélben elszaporodott baktériumok okozzák a problémát? Tudnivalókért Prof. Dr. Izbéki Ferenc gasztroenterológushoz fordultam, aki az első cikkünkben a bélmikrobiom, sorozatunk második részében pedig az emésztőrendszerünk degusztációs menükre való felkészítése kapcsán nyilatkozott.
Egyszerre csak egy dolgot változtassunk!
– Mindig azt mondom a pácienseknek, hogy a táplálékintolerancia detektálása elsősorban józan paraszti ész kérdése. Ha egy étel nem jó a szervezetem számára, nem tűri, akkor valamiféle panaszt okoz, és ezt a panaszt mindig okozza, ha ugyanabban a formában és mennyiségben viszem be. A tünetek nem úgy jelentkeznek, hogy egyszer vannak, egyszer nincsenek, hanem minden alkalommal tapasztalom azokat. Ha pedig nem fogyasztom azt az adott ételt, nincsen semmi bajom. Ezért fontos, hogy ha több mindent gyanúsítunk, egyszerre csak egyetlenegy dolgot változtassunk, zárjunk ki! – mondja Prof. Dr. Izbéki Ferenc, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa.
Sokan elveszítik a laktóz lebontásáért felelős enzimet
A laktózintolerancia nagyon típusos jelenség, így elsősorban ezen a nyomvonalon indulunk el a beszélgetésünkben. A népesség 60-70%-a élete során valamikor, valamilyen mértékben elveszíti a laktáz enzimet, vagyis azt a vékonybélben, a bélnyálkahártyán termelődő enzimet, ami a laktóz lebontásáért felelős.
Így, a tejcukor bontatlanul halad tovább a vékonybélből, és a vastagbél baktériumai bontják el végül rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Ez az anyagcsere-folyamat gáztermeléssel jár (szén-dioxid, hidrogén és metán szabadul fel ezekből a baktériumokból). Ez a folyamat olyan jellemző tünetekkel járhat, mint például a puffadás és a hasi diszkomfortérzet. Vannak olyan páciensek, akik adott mennyiségű tejet tünetmentesen el tudnak fogyasztani, mások viszont kénytelenek teljes tejcukormentes diétát alkalmazni.
Árulkodó, ha a panaszok hol vannak, hol nincsenek
– Ha azt tapasztaljuk, hogy a tünetek olykor jelentkeznek, olykor viszont nem, akkor egészen biztos, hogy nem ételintolerancia okozza azokat, hanem abból fakadnak, hogy a belünkben – elsősorban a vékonybélben – elszaporodott baktériumokat kezdjük el ilyenkor táplálni. Bontani, hasznosítani kezdik a bevitt tejcukrot, és ez okozza a kellemetlen panaszokat – világít rá a gasztroenterológus, aki hasonló példaként hozza az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó ételek elfogyasztása után jelentkező tüneteket.
Ezek az élelmiszerek (ami általában magas cukor- és alacsony rosttartalmúak) sokkal gyakrabban váltanak ki panaszokat, mint az összetett szénhidrátokat tartalmazó társaik. A vékonybélben elszaporodó baktériumok ugyanis az egyszerű szénhidrátok felhasználásával kezdenek el szaporodni és tüneteket okozni. A különbség abban rejlik, hogy az összetett szénhidrátokat először a hasnyálmirigy enzimek kezdik el bontani.
Az IgG/IgG4 teszttel messzire nem jutunk
Prof. Dr. Izbéki Ferenc rámutat, a csapdát – vagy az egészségügyi rendszerben való bolyongást – sok esetben az okozza, hogy IgG/IgG4 tesztet csináltatunk, ami nem alkalmas arra, hogy ételintoleranciával kapcsolatos megállapításokat tegyünk.
Ahogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is írja állásfoglalásában: „Az alábbi európai, amerikai szakmai társaságok állásfoglalásai alapján az IgG/IgG4 tesztek nem standardizáltak, nem validáltak egyetlen betegség kimutatására sem, nincsen klinikai hasznuk sem a táplálékallergia (IgE-mediált, sejtes immunválasz, kevert), sem a nem-immunmediált táplálékérzékenységek, diagnosztikájában.”
Mit tehetünk?
Amellett, hogy panaszok és kérdések esetén szakemberhez fordulunk, roppant fontos, hogy tudatosabban odafigyeljünk a testünk jelzéseire, esetleg étkezési naplót vezessünk!
A laktózintolerancia kivizsgálása általában két vizsgálat együttes elvégzését igényli. Az egyik a genetikai vizsgálat, amely vérből történik, a másik pedig a kilégzéses vizsgálat, vagy másnéven kilégzéses laktózterheléses vizsgálat. A kettő együtt képes biztosra megmondani a betegséget.
Rengeteget nyerünk, ha tisztázódik, valóban laktózintoleránsak vagyunk-e vagy sem, mivel ha igen, a megfelelő étrend betartásával (vagyis a tejcukor elhagyásával) és a hiányzó enzimet pótló gyógyszerszedés mellett megszabadulhatunk a panaszoktól.
Ha az emésztőrendszeri tüneteinket nem ételintolerancia, hanem a vékonybélben elszaporodott baktériumok okozzák, akkor közöttük kell valamilyen úton-módon rendet rakni. Ez természetesen nem csak az étkezési szokásaink megváltoztatását érinti (például teljes értékű, rostban gazdag és prebiotikus ételek fogyasztásával), hanem a stressztűrő-képességünk fejlesztésére és rendszeres sportolásra is szükségünk lehet (a futás, szökdécselés, ugrókötelezés, ökölvívás és táncolás például segíti a belek mechanikus mozgatását).
Így nyerjük vissza baktériumflóránk egyensúlyát
– Nagy az ismerethiány és a bizonytalanság ebben a témában. Nagyon gyakran úgy találkozom a betegekkel, hogy már mindenen túl vannak, sokféle diétát kipróbáltak. Amikor az elszaporodott baktériumok között szeretnénk rendet tenni, első lépésként probiotikumokat kell bevinni, így nem marad élettér azok számára, amelyek a beteg panaszait okozzák.
– Szükség esetén először antibiotikumot is szoktam javasolni, ami nem öli meg a baktériumokat, csak megállítja a szaporodásukat. Ilyenkor néhány nap alatt megszűnnek a páciens tünetei. Ha antibiotikummal rendet tettünk, a probiotikumoknak is marad élettér, és itt jön szóba azoknak a prebiotikus ételeknek a fogyasztása, amelyek a jó baktériumok számára hasznosíthatók, és segítik az egyensúlyban lévő baktériumflóra kialakulását és megőrzését. Ilyenek például a hüvelyesek, a zab, a hagymafélék, a spárga, a banán, az alma és a dió – fogalmaz Prof. Dr. Izbéki Ferenc.
Fotó: Pexels
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.