Hirdetés

Az indiai főzős videóknak olyan különös bájuk van, amitől egy ételstylist azonnal visszaadná nem létező diplomáját. A kellékek: zöld mező, lengedező szél, a környék köveiből összehordott, hevenyészett tűzrakóhely, tipikus, böszme bádogedények, rengeteg étel, mint az indiai nagypapa gyorsan népszerűvé vált filmjeiben (cikkajánlónk alább).

Hirdetés

Hozzá hasonlóan Khwaja Moinuddin sem fordít nagy figyelmet az önpromóra és a kamera előtti nagyszerűsködésre: szinte bele sem néz a lencsébe, mármint a kameráéba, csak főz. Mozdulatai lendületesek, a mezőn sült-főtt hadseregnyi étel pedig gusztusosnak tűnik, frissességük szinte leugrik a képernyőről.

Nincsen ebben semmi különös – gondolhatnánk. De minek főz egy pendelyes, indiai fazon a réten ennyi kaját, és főleg miért tartja fontosnak ezt a világgal is megosztani?

Forrás: Youtube / Nawab’s Kitchen Food for All Orphans

Khwaja Moinuddinnak a helyi viszonyok között kényelmes, szép élete van. Jó iskolákat végzett, izgalmas munkája van, egy médiavállalatnál dolgozik Hyderabadban. 15 évesen a Hyderabadból Tenaliba tartó vonaton ülve jó nagyokat unatkozott, mivel a vonat a háromszáz kilométeres utat több mint hat óra alatt teszi meg. (Aki szeretné átélni a flow ilyesfajta élményét, nem szükséges Indiáig utaznia, tudunk hasonló körülményeket biztosító magyar vasúti szakaszt is ajánlani!)

Az egyik megállóban egy csapat gyerek a szemétkupacot kurkászta ennivaló után kutatva.

A kép beleégett a tinédzser Khwaja Moinuddin emlékezetébe, és megígérte magának, hogy ha felnő, tenni fog valamit a szegénységből eredő éhezés ellen.

Ez az alig negyvenéves fiatalember imád főzni. Kedvenc időtöltését két barátja filmezni kezdte, majd úgy döntöttek, miután kilenc-tíz részt leforgattak, hogy a jobbnál jobb ételeket a környék árvái és rászorulói közt osztják szét, ezzel példát és ötletet adva másoknak is. Céges alkalmazottként egy gépezet apró elemei voltak mindhárman, és szerettek volna valami igazán hasznosat és értelmeset csinálni.

Nem kellett sajnos sokat keresgélni, Hyderabad település ugyanis tele van zsúfolt árvaházakkal.

A videók a Nawab’s Kitchen Food for All Orphans (Nawab konyhájának ételei minden árvának) nevű csatornán futnak. Khwaya hetente legalább kétszer megjelenik valamelyik árvaházban, mondjuk egy 25 kilós Feketeerdő-tortával, amit egy viseltes, nagy alutepsiben a mezőn, szabad tűzön sütött meg, vagy a gyerekeket hívja ki a szabadba, hogy a frissensülteket azonnal élvezni tudják.

Az amatőr szakács nagy hangsúlyt fektet az ételek jó minőségére, a korrekt alapanyagokra. Egy-egy akcióra helyben sokat érő 500 rúpiát költ (kb. 2000 Ft), amit kezdetben a haverokkal együtt dobtak össze, de saját videóiban további adományozásra sarkallja jószívű embertársait.

Követni az álmokat kompromisszumok nélkül, és úgy megvalósítani őket, hogy közben maradandóan jót is cselekedjen az ember – azt gondolhatnánk, hogy ez csak a szerencséseknek sikerül. Miközben egy bikaréten megvalósulni látszik Hyderabad-alsón.

Olvassa el korábbi cikkünket is!

FACEBOOK TWITTER GOOGLE PLUS