Sokan gondolták azt talán egykor, hogy a dijoni attól dijoni, hogy szemes. Pedig erről szó nincs, ez csupán a mustármagok őrlésének, feldolgozásának kérdése. Dijoni mustár lehet éppúgy egészen sima, krémesre eldolgozott, mint szemes.
Franciaország Burgundia tartományába kalauzol ez a világhíres mustár, ahol már a késő-középkortól készítettek mustárt (vigyázat, beszélő név!) must hozzáadásával a mustármagokhoz. A magok erjedéséhez tehát a must járult hozzá. Tudni kell ehhez, hogy többféle színű mustármag létezik, és errefelé hagyományosan a barna mustármagot használták, a Brassica junceát.
Ma már a világ minden szegletének minden boltjában kapható dijoni, ezért ne lepődjünk meg, hogy ezekhez a mustárokhoz ma már alapvetően nem mustot, hanem fehérbort adnak az erjedés elérése érdekében. Rosszabb esetben pedig fehérborecetet, netán azt a háztartási ecetet, amit ételhez egyáltalán nem kellene használni.
Ereje-csípőssége révén a mustárimádók kedvence, de a legtöbben szeretik majonézhez, remoulade-mártáshoz, vinaigrette-mártáshoz keverni, hiszen annyira domináns az íze, amit nem sokan kedvelnek. Az igazi mustárrajongók azonban rá esküsznek.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.