A bartenderkedés, bár hagyományosan férfias szakmának számít, egyre több olyan női szakembert vonz, akik új perspektívákat és friss energiákat képviselnek a pulton kívül és belül egyaránt. Új cikksorozatunkban sikeres női bartenderek segítségével járjuk körbe a szakmai élményeket és tapasztalásokat.
Egy örök szenvedély kezdete
Anger Borbála és Szalai Réka karrierútja, bár több ponton eltér egymástól, abban mutat hasonlóságokat, hogy mind a ketten nagyon fiatalon: diákként álltak be először a pult mögé. A pörgés és az italokkal való foglalkozás tehát már egészen korán az életük részévé vált. „Nagyon fiatalon, 16 évesen csöppentem bele a vendéglátás világába. Vidéken kezdtem el dolgozni, de egy idő után azt éreztem, hogy szeretnék továbblépni, ezért Budapesten is szerencsét próbáltam. Itt kezdett el igazán érdekelni a koktélok világa, bár már korábban is próbáltam bontogatni a szárnyaimat ezen a téren. Beiratkoztam különböző koktélkészítő képzésekre a Mojito mixeriskolában, ahol teljesen beleszerettem a szakmába. Megnyílt számomra a világ, rengeteg új embert ismertem meg, szakmai eseményekre jártam, bárshow-kon dolgoztam segítőként, és már akkor arra vágytam, bárcsak egyszer sikerülne bekerülni ebbe a közegbe” – meséli Réka.
Borbála is diákmunkával kezdte a pultozást az egykori Zöld Pardonban, majd később, a képzések elvégzése után komolyra fordult az érdeklődése: „A Butiq Barban láttam először igazi koktélkészítést: érezhettem az illatokat, láthattam a narancs pörkölést. Olyan volt, mintha egy másik univerzum tárult volna fel előttem. Akkor döntöttem el, hogy ezt akarom csinálni, bármi történjék is.”
Hosszú tanulási és tapasztalási folyamat vezette el őket végül az Elysian-ba, ahol úgy érzik, megtalálták azt a támogató közeget, amely teret ad a kreativitásuk kibontakoztatására. Az összetartás és a csapatmunka az italok elkészítésének folyamatában is tetten érhető. Mindenen közösen dolgoznak, együtt kóstolnak és finomítanak, így a menüre kerülő koktélok kollektív alkotómunka eredményei. „Egy olyan közeget szerettünk volna létrehozni, ahol mindenki képes érvényesülni, ahol meg tudjuk élni a kreativitásunkat, a nőiességünket, és mindazt a szeretetet, amelyet adni tudunk. Úgy érzem, ez abszolút a bár javára válik” – fogalmazza meg Borbála.
Gondoskodás, összetartás és új nézőpontok
A bárszakmában dolgozni nőként nem teljesen fekete vagy fehér. Mind a ketten találkoztak olyan helyzetekkel a múltban, amikor azt érezhették, hogy más szemmel tekintenek rájuk a vendégek, mint a férfi kollégáikra. Borbála tapasztalatai között akadt szép számmal olyan, hogy szórakozóhelyeken a kedvességét flörtölésként értelmezték, vagy kétségbe vonták a szakértelmét: „Történt már olyan, hogy egy vendég whiskyt kért és azt feltételezte, hogy nőként nem érthetek ehhez. Ilyenkor inkább egsy férfi bartenderhez fordulnak tanácsért, mert vele lehet „bratyizni” és komolyan beszélgetni az italokról. Én pedig csak annyit kapok, hogy milyen szép szemem van, és mosolyogjak többet.”
„Mindig igyekeztem olyan közeget keresni, ahol nem számított az, hogy nő vagyok vagy fiatal. Ennek ellenére sajnos volt olyan helyzet, hogy hátrányomra vált ez, és nem kaptam meg bizonyos pozíciókat, pedig szakmailag és érettségben már ott tartottam volna. Olyankor mindig igyekeztem továbblépni, és egy olyan helyet találni, ahol meghallják a hangomat” – teszi hozzá Réka.
Borbála és Réka is úgy látja, hogy egy bárban a női jelenlét kedvességet, bájt, kecsességet és még több érzelmi intelligenciát ad hozzá a vendégélményhez: „Az egyik kollégánktól kaptunk egy nagyon szép visszajelzést, hogy mennyire csodál minket. Teljesen mindegy, hogy milyen kedvünk van, vagy mennyire vagyunk fáradtak, abban a pillanatban, hogy elkezdődik az este, rólunk ezek a dolgok leperegnek. Képesek vagyunk ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel végigcsinálni a legkeményebb estéket is. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy itt egy olyan szoros, családias közösséget alakítottunk ki, amilyet nagyon ritkán tapasztalhatunk máshol. Ezt a légkört közösen hoztuk létre magunknak, ezért is tudunk ennyire jól együttműködni, és emiatt is van olyan pozitív energiája az Elysiannak.”
Ha egy bár belső működését nézzük, akkor Bori szerint a női energiák megjelenése a csapaton belül azért fontos, mert általa a kollégák mentális egészsége is javulhat: „Amit én magamon és a többieken is látok, hogy kell a csapatba a gyengédség. Kell egy olyan ember, akihez oda lehet fordulni tanácsért, és olyan témákat is meg lehet beszélni, amelyeket férfiakkal nem lehet, behoz egyfajta „vénuszi energiát” és elsimítja dolgokat. Mi például imádunk együtt enni, és olyankor képesek vagyunk különleges, meghitt pillanatokat teremteni a csapaton belül.”
„A nők más típusú kreativitást hoznak a bárba és a vendéglátásba, mint a férfiak, és a kettő nem is működik egymás nélkül. Nőként teljesen más az ízlelésünk, máshogy érezzük az illatokat, kifinomultabbak az érzékszerveink. Ez kóstolásnál, italkészítésnél rendkívül nagy előnyt jelent, és teljesen új nézőpontot adhat egy-egy ital összeállításánál – egészíti ki Réka.
Kevés olyan bár van Budapesten, ahol egyszerre két nő is dolgozik a csapatban, ezért az Elysian unikálisnak számít a szakmán belül. A nők közötti összetartozás fontosságát emeli ki Bori, hiszen Rékával nem csak szakmai kapcsolat, hanem barátság is kialakult közöttük a közös munka során: „Ezt a támogató légkört Rékával éltem át először ilyen mélyen, mert korábban főleg fiúkkal dolgoztam. Amikor új lány kerül egy csapatba, őt támogatni kell. Sajnos gyakran látom azt, hogy a nők egymással nem mindig bánnak jól, nem mindig segítik egymást, pedig ha egy biztonságos közeget nyújtunk, akkor a másik kivirágzik, és ez engem is boldoggá tesz.” Az érzés ebben az esetben kölcsönös, hiszen Réka megélése az volt, hogy Bori mentorálása nélkül nehezebben vette volna az akadályokat és a tehetségét is kevésbé tudta volna kibontakoztatni: „Korábban sok kérdőjel volt bennem azzal kapcsolatban, hogy merjek-e bátran kilépni a világ elé. Bori hatalmas példaképem; az összes fontos lépésemnél mellettem állt, szorosan kapcsolódunk egymáshoz a kezdetektől fogva. Ez annyira fontos nekem, hogy kicsit meg is hatódtam rajta most, ahogyan erről beszélek.”
Hétköznapi varázslat a bárpult mögött
„Amit a legjobban szeretek a bartenderkedésben, az a kreativitás. Csodálatos dolog, hogy létre tudok hozni egy olyan különleges pillanatot, ami soha nem tér vissza többet. Volt olyan, hogy amikor egy italt készítettem, teljesen kizártam a külvilágot, és csak arra figyeltem, ahogy sékelek és töltök. Ez számomra mindig olyan érzés, mint egy szertartás, egyfajta tánc. Az érzés pedig, amikor átnyújtod valakinek azt az italt, amibe abban a pillanatban minden tudásodat és szeretetedet beleraktad: felbecsülhetetlen. Ez számomra valódi alkotás, valódi teremtés” – meséli Bori.
A hétköznapi varázslatok itt nem érnek véget, hiszen egy-egy sikeres szerviz végén Réka szerint ebben a szakmában az azonnali visszajelzések és a vendégek reakciói mellett maga a pörgés adja meg azt az adrenalin löketet, amiért érdemes minden nap keményen dolgozni: „Amikor egy teltházas este van, nagyon szeretem azt a bizonyos „szuperhős érzést”. Van olyan, hogy már négy órán keresztül tart egy kemény szervizidő, te végig fókuszálsz, pörögsz, kevered az italokat, kiadod őket, közben jól nézel ki és jól is érzed magad, miközben azt látod, hogy a körülötted lévő emberek is jól érzik magukat. Aztán amikor végre van egy pillanatod megállni, körülnézel, és arra gondolsz, hogy „húha, ennek a rengeteg embernek én készítettem az italát”. Ez elképesztően jó. Az, hogy hozzájárultam az estéjükhöz, és közben gyors voltam, jókedvű, és még élveztem is az egészet – számomra ez tényleg egy szuperhős-pillanat. Egy varázslat, amelyet létrehozunk.”
Arra a kérdésre, hogy mit tanácsolnának azoknak a fiatal nőknek, akik most kezdik a pályafutásukat, vagy a pályaváltáson gondolkodnak, Bori a belső erő megtalálását hangsúlyozza: „Ne féljenek hallatni a hangjukat, ne féljenek hibázni, ne féljenek attól, hogy valami esetleg nem sikerül elsőre. Mert ha valamibe időt és energiát fektetnek, az mindig megtérül. Minden nőben rejlik valamilyen titkos varázslat, amely csak rá jellemző, és ezt bátran engedjék előtérbe kerülni. Ha bármikor támogatásra lenne szükségük, akkor jöjjenek ide hozzánk, és mi segíteni fogunk nekik.”
Saját megélései alapján Réka szerint a tehetség a megfelelő környezetben fog majd utat törni magának: „Próbálják megtalálni azt a közeget, ahol megértik és meghallgatják őket. Fontos, hogy ezt a keresést ne adják fel, mert előbb-utóbb meg fogják találni azt a közösséget, amely igazán közel áll a szívükhöz, és ahol száz százalékban önmaguk lehetnek. Hallgassanak mindig arra a belső kis hangra, mert ha ez a kis hang azt mondja, hogy valahol nem jó, akkor érdemes továbblépni, egy olyan munkahelyre, ahol igazán ki tudnak majd virágozni.”
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.