Korántsem ez volt az első július, amit szélsőségesen forró napok jellemeztek, de a szederbokrunkra rásült gyümölcsszemek vészesen jelezték, hogy ez a nyár legalább olyan perzselő, mint az előző. A klímaváltozás pusztítását pedig nemcsak a hobbikertekben figyelhetjük meg, hanem a kiterjedtebb termőterületek is veszélyben vannak.
Horváth Boldizsár agrármérnök, a Farm2Fork alapítója emlékeztet, hogy a problémák sora valójában már télen elkezdődik. Az éves csapadékhiányról tehát árnyaltabban – a téli szezonban elmaradt csapadékot, a szárazabb tavaszi hónapokat és az aszályos nyarat együttvéve – kell gondolkodnunk. A termelőket érintő kérdésekről vele, a tányérunk tartalmának átalakulásáról pedig Melegh Laura dietetikussal beszélgettem.
Éget a nap, kókadoznak a növények
– A nyári forróság és aszályos időjárás tetőzi a bajt, de a téli-tavaszi szárazság sem múlik el nyomtalanul. A klímaváltozással felerősödő szélsőségek a növényeknek sem tesznek jót: az erős, lezúduló záporok sem oldják meg a helyzetet, hiszen ilyenkor csak átfolyik a víz a földeken. Az extrém magas UV-sugárzás és meleg időjárás miatt vannak olyan termények, amik felsülnek, hősokkot kapnak – mondja Horváth Boldizsár, aki azt tapasztalja, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés öntözés nélkül szinte ellehetetlenül, vagy legalábbis nem hoz eredményt.
Sőt, ahogy az öntözés, úgy az árnyékolás, illetve fóliasátrazás is kulcskérdéssé vált. Míg nyáron a szélsőséges melegtől, addig tavasszal a fagykároktól kell megóvnunk a növényeket – ez lassan minden gyümölcskultúrát érint a cseresznyétől kezdve, a sárga- és őszibarackon át, egészen az almáig.
– A biztonságos öntözés megteremtése az egyik elsődleges szempont, hogy ne fulladjon kudarcba a zöldség-gyümölcstermesztés. A másik fő szempont a munkaerőhiány orvoslása, ami egyre több termelőt érint. Ilyen szintű forróságban egyre nagyobb kihívást jelent a földeken végzett munka, a fizikai megterhelés miatt egyre kevesebben szeretnének elhelyezkedni a mezőgazdaságban. A nagy szélsőségekre tehát nem csupán technológiai aspektusokból kell alaposabban, klímatudatosabban, adaptívabban felkészülnünk, hanem emberi oldalról is – hangsúlyozza a Farm2Fork alapítója, akit az új zöldség-gyümölcsfajták megjelenéséről, a gazdaságok átállásáról is kérdeztem.
Úgy látja, egyes növénykultúrákat – köztük olyan alapzöldségeket, mint a burgonya – különösen nagy arányban érintenek a száraz, meleg levegő miatt megjelenő betegségek. Ha viszont valaki éveken, évtizedeken át egy adott növényre specializálódott, nem könnyű az átállás.
Jellemzően vagy új eszközök és technológiák alkalmazásával igyekeznek eredményesen működni, vagy más – burgonya esetében például korai – fajtákkal kezdenek foglalkozni a gazdák. Vannak olyanok is, akik teljesen új növények felé nyitnak: például édesburgonyát, csicseriborsót vagy fügét illesztenek be a portfóliójukba. Sőt, már itthon sem kapjuk fel a fejünket, ha valaki olajfát vagy citromfát nevel.
Adaptív eljárásokra és a munkaerő megbecsülésére van szükség
A klímaváltozás hatásai a polcokon megjelenő árakban is tetten érhetők: Horváth Boldizsár a gyümölcsök „luxuscikké” válását hozta fel példaként.
– A fogyasztók egyre drágábban jutnak hozzá a gyümölcsökhöz, ennek ellenére kelendőek. Egészségügyi szempontból is nézve, szerencsére sok hazai vásárló úgy szocializálódott, hogy a gyümölcsfogyasztást mindenképp be kell iktatni a táplálkozási szokások közé.
„Addig együk, amíg van!” – ez a mondat szerintem sok magyar családban újra és újra elhangzik, főleg májustól szeptemberig, a gyümölcsök legsokszínűbb hónapjaiban.
– A kihívást a termelők oldaláról inkább abban látom, hogy a nagyobb áruházláncokban tapasztalt áremeléssel befolyt plusz bevétel általában nem náluk landol, pedig az éghajlati károkkal együtt ugyanúgy magas fenntartási költségeik vannak – teszi hozzá az agrármérnök.
Szerinte annak ellenére, hogy mindannyian a saját bőrünkön is érezzük a klímaváltozás hatásait, a fogyasztói szokásaink mégsem változnak meg olyan gyorsan. Abban bízik, hogy egyre többen tudatosabbá válunk, keressük a helyi, szezonális árukat, támogatva a magyar termelőket, termőföldeket, ezáltal is elősegítve a fejlődésüket.
Ahogy az otthoni étkezésünkben hozott döntéseknek, úgy az éttermeknek is nagy súlya lehet ebben. Horváth Boldizsár szerint fontos, hogy a vendéglátásban dolgozó szakemberek is megtapasztalják, komoly hatást tudnak elérni azzal, hogy mit tesznek a menüre, honnan származnak az alapanyagaik, és hogy mit kommunikálnak a vendégek felé.
– A régiós összefogásoknak jelentős pozitív hatása van: emeljünk fel egy-egy alapanyagot az adott időszakban! Ehhez a Farm2Fork-nál mi is igyekszünk érdekes információkat adni, akár a hírlevelünkben, akár a közösségi médiában. Emellett fontosnak tartom, hogy a következő generációkat is ebbe az irányba edukáljuk, szívesen részt veszek például pályaválasztási vagy környezeti napokon az iskolákban – meséli az alapító, aki az olívaolajat leszámítva maga is igyekszik helyi és zömében bioalapanyagokból megoldani az étkezését, aminek legalább a fele zöldség-gyümölcs.
Ezért étkezünk másképp, ha tombol a kánikula
A forró nyári hónapokban sokaknak egyszerűen „elmegy az étvágya”. Nem véletlenül: ahogy Melegh Laura dietetikus rávilágít, a szervezet természetes hőszabályozó mechanizmusa is beleszól abba, mit és mennyit eszünk. A hőhullámok idején csökken a ghrelin nevű éhséghormon szintje, miközben a jóllakottságérzetért felelős hormonok szintje emelkedik – ez együtt jár a kalóriabevitel csökkenésével, akár étkezések elhagyásával is. A szakember gyakran látja, hogy sokan ilyenkor csak késő délután vagy este kezdenek el komolyabban étkezni – ez a fajta „mediterrán ritmus” természetes alkalmazkodási forma, de nem veszélytelen.
– Ilyenkor gyakran csak valami könnyűt eszünk, amit meg is kívánunk – salátákat, gyümölcsöt, hideg ételeket. Ez nem baj, sőt: domináljon is a zöldség-gyümölcs a tányéron, mert nem fokozzák annyira a hőtermelést, mint a fehérjék vagy a zsírok, mert magas víztartalmuk és alacsony energiasűrűségük miatt kevésbé növelik az emésztés során keletkező hőmérséklet-emelkedést (termikus hatást), így nyáron kellemesebb választást jelentenek! – mondja Melegh Laura.
– Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne csökkenjen túl alacsonyra az étkezések tápanyagsűrűsége. A fehérje- és szénhidrátbevitel csökkenése hosszabb távon fáradékonysághoz, izomvesztéshez, a gyerekeknél, időseknél vagy várandósoknál pedig akár komolyabb hiányállapotokhoz is vezethet.
A megoldás: többszöri, kisebb mennyiségű, tápanyagdús étkezések, akár hűtve kínált ételekkel – például hideg főzelékekkel, salátákkal vagy gabonás egytálételekkel. Ilyenkor bevethetők a turmixok is, de Melegh Laura szerint ezek csak kiegészítő megoldásként működnek jól, nem helyettesítik az étkezések teljes értékét. Hasznos lehet egy krémleves vagy turmix ebéd, illetve vacsora előtt, de ezek mellé szükség van szilárd, jól összeállított, változatos fogásokra is.
Kevesebb tápanyag marad az élelmiszerekben
Nemcsak az egyéni étkezési szokásaink alakulnak át, hanem az is, hogy a megtermelt alapanyagok mit tudnak nyújtani számunkra. A klímaváltozás okozta melegebb, aszályosabb években több alapélelmiszer tápanyagtartalma csökken – ezt már nemcsak megfigyelések, de mérések is igazolják. A gabonafélék (például búza, kukorica) fehérje- és vastartalma akár 17%-kal is visszaeshet a megemelkedett légköri szén-dioxid miatt, de a paprika és a paradicsom C-vitamin-tartalma is jelentősen csökkenhet szárazabb években.
Ezért is válik egyre fontosabbá, hogy tudatosan állítsuk össze étrendünket. A hazai lakosság vas-, folsav- és cinkbevitele amúgy is alacsony – a nyári hónapokban pedig, amikor jellemzően kevesebbet és könnyebben eszünk, ez még inkább visszaeshet. Melegh Laura szerint ilyen időszakokban sem szabad elhagyni az étrendkiegészítők használatát, különösen, ha valakinél már korábban is fennállt valamilyen hiányállapot.
Klímatudatosság a tányéron
– A szezonális és helyi alapanyagokra való törekvés nem csupán divat vagy fenntarthatósági kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kifizetődőbb – hangsúlyozza a dietetikus. A frissen leszedett zöldségekben és gyümölcsökben jóval több a vitamin és az ásványi anyag, mint amikor hosszú szállítási láncon keresztül érkeznek meg a boltokba. Ezért is fontos tudatosan vásárolni, figyelni az idénytermékekre – még ha ez nem is mindig egyszerű.
– A piacon is gyakran előfordul, hogy messziről jött, „trendi” zöldségek és gyümölcsök kerülnek a standokra, a hazai termelők termékei pedig háttérbe szorulnak. Pedig frissen, helyben fogyasztva ezek nemcsak tápanyagdúsabbak, de a környezetet is kevésbé terhelik – mutat rá Melegh Laura.
A dietetikus azt is tapasztalja, hogy egyre több páciense keresi tudatosan a fenntarthatóbb, klímabarát étkezési módokat – nem betegségek miatt, hanem mert szeretnék megreformálni a mindennapjaikat. Nemcsak a zöldségek-gyümölcsök, hanem például a lisztek, gabonák, hüvelyesek hazai beszerzése is célkeresztbe kerül. A klímaszorongásra adott válaszként is megjelenhet az igény a környezetbarátabb táplálkozás iránt.
– Aki korábban például csak a mangót szerette, azt arra biztatom, hogy nyugodtan egye meg – még mindig jobb, mint ha semmilyen gyümölcsöt nem fogyasztana. Közben pedig arra kérem, fedezze fel, mennyiféle alma, körte, egyéb gyümölcs kapható itthon, és fokozatosan nyisson a hazai, szezonális kínálat felé. A reformköreteket nem ismerő páciensemnek is azt szoktam javasolni, hogy először próbáljon ki minél többfélét – és ezekbe már könnyen beilleszthetők a hazai gabonák is. Fontos, hogy mindenki a saját ritmusában, de elinduljon a tudatosabb étkezés felé – mondja Melegh Laura.
Lefutó szezonok, mediterrán növények
A klímaváltozás miatt egyes zöldségek-gyümölcsök szezonja már most is rövidül – és ez hosszabb távon csak fokozódhat. A hőérzékeny zöldborsó például május-júniusban terem, de a melegben gyorsan „kiég”, így a szezonja néhány hétre szűkülhet. Hasonló a helyzet az eperrel is. Melegh Laura ezért arra ösztönöz, hogy amennyire lehet, próbáljuk a szezonális alapanyagokat lefagyasztani, eltenni – nemcsak a praktikum, hanem tápanyagmegőrzés szempontjából is.
A melegedő éghajlat egyben új lehetőségeket is hordoz: ahogy fentebb is írom, egyre több mediterrán jellegű növény – citrom, olíva, füge – jelenik meg a hazai kertekben, és ezt már szinte csodálkozás nélkül fogadjuk.
Hidratáljunk és kerüljük az élelmiszerpazarlást!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megfelelő folyadékbevitel jelentőségét a kánikulában: ilyenkor az izzadással nemcsak vizet veszítünk, hanem nátriumot, káliumot, magnéziumot is – ez pedig izomgörcsöket, fáradékonyságot okozhat. Melegh Laura házi limonádét, citromos vizet, uborkalevet, lehűtött natúr teákat ajánl. A magas hozzáadottcukor-tartalmú italok és a túlzásba vitt koffeinfogyasztás kerülendők.
A nagy meleg nemcsak a szervezetünket, hanem az ételeinket is megviseli. A gyorsabb romlás, fertőzésveszély miatt ilyenkor megnő az élelmiszerpazarlás kockázata is – nemcsak anyagi, hanem környezeti szempontból is jelentős a veszteség. A dietetikus szerint érdemes tudatosabban tervezni a hűtést, a tárolást, és összehangolni a közös étkezéseket – barátokkal, családdal, szomszédokkal –, hogy kevesebb étel vesszen kárba.
– Nagyon hasznos lehet ilyenkor egy három-négy napos táplálkozási napló vezetése is. Így látjuk, mennyi fehérjét, szénhidrátot, folyadékot, telítetlen zsírt viszünk be, illetve hogy megfelelő-e a lassan felszívódó szénhidrátok aránya – hívja fel a figyelmet Melegh Laura. – Akár füzetben, akár applikációban (például a YAZIO-ban) vezetve, ez jó önellenőrzési módszer lehet, különösen idősek, várandósok vagy gyerekek esetében.
A klímaváltozás nem csupán kihívásokat, de újfajta tudatosságot is hozhat a tányérunkra – ha élünk vele. A fordulat már a mindennapi döntéseinknél is elkezdődhet.