Hirdetés
Hirdetés

Miért pont a pulyka a hálaadás napi menük főszereplője Amerikában?

SZERZŐ: Méhész Zsuzsa
2018. november 22.
A Fehér Ház kertjébe nem olyan könnyű bejutni, a tetőzeten mesterlövészek sétálnak, a déli homlokzat előtt pedig évről évre szélesebbre húzzák a fémkordont. Tegnap mégis két pulyka sétálgatott zavarodottan az udvaron, öltönyös republikánusok és a kordonon túl is hallatszó, lágy jazz mellett.
Hirdetés

Az elnök, Donald Trump a rá jellemző teátrális gesztussal kegyelmezett meg mindkét állatnak. Minden év novemberének negyedik csütörtökén, így ma is a hálaadás napja van, amit a Valentin-nap és a Halloween-party mellett (egyelőre) nem sikerült átvennünk az amerikaiaktól.

Nem csoda, a hálaadás nemcsak az egyik legnagyob családi ünnep, de szorosan kötődik az amerikai történelmi hagyományokhoz is. Az elnöki pulykák: nevesen Répa és Borsó ezúttal örülhetnek, mert ilyenkor tömegesen végzik társaik a vacsoraasztalon. (A cikk alá beszúrtuk a videót, 5:20 után látható a jelenet.)

A hálaadás napi menü ugyanis egyfajta rituálé: sült pulykának lennie kell az asztalon. A pulyka mellé áfonyaszósz, töltelék, zöldbab és burgonya jár, desszertként pedig sütőtökös pite kerül az asztalra. Olyan ez, mint a karácsonyi halászlé: anélkül nem ünnep az ünnep.

Az első hálaadási ünnepséget 1621-ben rendezték. Ebben az időszakban végeztek a betakarítással, amit hagyományosan minden népcsoport megünnepel, hisz a terméstől függött a következő évi jólétük. De más miatt is igen hálásnak voltak az akkor még maroknyi ünneplők. 1620-ban indult útnak Anglia egyik kikötőjéből egy ki(be)vándorlókkal teli hajó, akik egy kicsit másra számítottak, amikor megérkeztek az Újvilágba.

Tulajdonképpen a nagy semmi közepébe érkeztek.

Sokan meghaltak közülük az első, kemény tél alatt, a megmaradók életüket annak köszönhették, hogy a helyi indiánok bevezették őket a helyi növénytermesztés és vadászat titkaiba. Az első betakarítás bőséges volt, így ünnepséget rendeztek, amire meghívták és vendégül látták hálából az indiánokat is. A vacsorát vadpulykavadászat előzte meg, innen eredhet az azóta is fix menü.

Miért nem csirke?

Van a pulykasültnek egyéb, praktikus oka is. A hálaadás a karácsony mellett a legnagyobb családi ünnep az Egyesült Államokban, azon ritka alkalmak egyike, amikor a nagycsalád az asztal mellett ül. Egyetlen sült pulyka elég ahhoz, hogy jóllakjon mindenki (egy egészben sült csirke már kevésnek bizonyulna egy nagy családi összejövetelhez.)

Másrészt a vadpulyka egyfajta nemzeti szimbólum, valami, ami nagyon amerikai, és az embereket az Újvilágba való megérkezésre, az első hálaadásra emlékezteti.

Az áfonyaszósz és a burgonya már más kérdés: ezek valószínűleg nem szerepeltek az első vacsora ételei között. Mint ahogy a sütőtökös pite sem valószínűsíthető. Az áfonyaszósz cukorral készül, az ritka kincs volt ekkoriban, mint ahogy burgonya és édesburgonya sem volt. Végtelen egyszerű, szinte nomád körülmények közt éltek, így nehezen lehet elképzelni, hogy sor kerülhetett pitesütésre. Valószínűleg sütőjük sem volt, és tábori körülmények között készültek az első ünnepi ételek.

Ezek után nem csoda, ha mindenki hálás volt, hogy a rendkívül nehéz körülmények dacára egyáltalán életben maradt. A körülmények változtak, de a gyökértelen, hagyományok nélkülinek hitt Amerikában ez a szokás masszívan tartja magát. A pulykák kevésbé hálásak, közülük 37 milliót sütnek meg ezen az egyetlen napon.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram