Hirdetés
Hirdetés

Mi történik a lisztárakkal? Fekete Gergőt, az Artizán Pékség tulajdonosát kérdeztük

SZERZŐ: Tardi Zsuzsanna
2021. november 16.
Mi történik a lisztárakkal? Mi történhet a kenyérárakkal? Egy szakmabelit kérdeztünk.
Hirdetés

Egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon, tartja a közismert elmélet túlzóan drámai megfogalmazása. Hasonlóan összetett és bonyolult megértenünk annak a gazdasági inflációnak az eredetét, mellyel évek óta szembesülnünk kell. A sok ényezős egyenlet eredményeképpen közel hat éve folyamatosan nő a liszt fogyasztói átlagára Magyarországon, és egyelőre úgy fest, nem lehet kiszámítani, hogy ezt az áremelkedés-spirált mi szakíthatná meg. Budapest egyik legkiválóbb péksége, az Artizán tulajdonosát, Fekete Gergőt kérdeztük a piac helyzetéről.

Fekete Gergő, Artizán

Októberben a sütőiparban jelentkezett áremelés, amely főként a malomipar növekvő energiaárainak és a bérköltségek emelkedésének következményének tudható be. Most úgy tűnik, januárban ennek okán a liszt is drágulhat. Az energiaválság mellett a Covid okozta gazdasági változások sem kedveznek a piacnak. Mivel várható a liszt árában bekövetkező változás, így biztosan drágul a kenyér is.

„A liszt áremelése több összetevőből áll. Magyarország egy exporter ország, így ezen búzák nagy része le van kötve, és már kialakult piacuk van. Azok a termesztők, akik eddig külföldre adtak el, nem fogják tönkretenni a saját piacukat, hanem továbbra is ki fogják használni, hogy vannak más országokban is felvásárlóik” – világít rá Fekete Gergő a piac belső dinamikájára.

Egy másik iparágból és kontinensről begyűrűzött probléma is nagyban hozzájárul a jelen helyzethez. Az elmúlt években az ASP (afrikai sertéspestis) miatt, amely hazánkban is felütötte a fejét, Kínában kivágták a sertésállomány 40%-át, és bár elkezdték újratelepíteni azt, az ország nem tudott egyezségre jutni az USA-val, így az nem szállít számukra kukoricát. Ennek okán Kína az európai piacon keresett utánpótlást, és minden takarmányt felvásárolt, ez pedig szintén az árak rohamos emelkedéséhez vezetett.

„A másik probléma, hogy kevés búzát vetettek, valamint a nagy aszály miatt borzasztó éve volt a kukoricának. A kukorica kiesésével a takarmányozáshoz főként búzát használtak. Így a rosszabb minőségű búza szinte elfogyott. Mindeközben nőtt a piaci kereslet a minőségi búzára, ebben pedig már szerepe van az egyre nagyobb számú kézműves pékségek megjelenésének is” – ismerteti a problémát Fekete Gergő.

Hirdetés

Magyarországon évek óta csökken a búza vetésterülete, habár úgy tűnik, hogy lenne kereslet a gabonára, legalábbis az árak emelkedése ezt mutatja. A költségek növekedését pedig már nem csak az eredményes gazdálkodás indokolja, hanem az is, hogy a termelők minél magasabb áron szeretnék eladni a búzájukat.

„A helyzetet árnyalja, hogy felment a gázolaj ára, nőttek a logisztikai és bérköltségek, ezek a tényezők pedig mind hozzáadódnak ahhoz a legalább 25%-os, de akár 40%-ot is elérő áremelkedéshez, amivel számolnunk kell” – fogalmazott Fekete Gergő.

Arra valószínűsíthetően számíthatunk, hogy a késztermékek ára nem azonos százalékban fog drágulni a liszt árának emelkedésével. A helyzetet azonban jelenleg, úgy tűnik, nem tudjuk befolyásolni, a valós problémát pedig az okozza, hogy korábban az élelmiszeripar nem találta még szembe magát hasonló szituációval. Rövid idő alatt az árakat befolyásoló minden összetevő költsége egyidejűleg számottevően emelkedett: az energia, a munka, a hozzáférés, az olajár, az anyagár mind inflálódtak.

„Ahhoz, hogy ezt az áremelkedést megállítsuk, itthon is olyan piaci körülményeket lenne szükséges teremteni, amelyek meggyőzik a termelőket arról, hogy megéri számukra belföldön eladni a búzát. Vannak olyan malmok, akiknek ez szívügye, és nem exportálják a jó minőségű gabonát. A hozzánk hasonló kézműves pékségeknek ez a piaca” – teszi hozzá Fekete Gergő.

Hirdetés

Számíthatunk rá, hogy az idén betakarított búza, bár minőségét tekintve valószínűleg jobb lesz, hiszen ebben az évben 5 % körül volt a jó minőségű búza aránya, és 45% körül a takarmánybúzáé, a belföldi piacra eladott mennyiségét tekintve továbbra sem fogja tudni visszafogni az árak növekedését.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram