Mese habbal - barangolások Bohémiában

Bohémia tündérország: vízimalmokban, koboldokban, színes barokk kastélyokban és hrabali abszurd történetekben gazdag. Az UNESCO-díjas városok hűen tükrözik a középkori földi paradicsom és az éhezők viadalában győztesek diadalmámorát. Ahány nagyváros, annyiféle saját sör. Mese habbal mondanánk, de az élet itt tényleg sörgyári capricciókban van elmesélve.
Bohémiában a csehek jó viszonyt ápolnak a tömegsportokkal, a sültekkel és a szombat délutáni sörfesztiválokkal. A kelta hagyományokkal bíró, folyókban és tavakban gazdag déli régiónak a pivo az igazi kenyér. A csehek az unió előtt is jól kufárkodtak az örökségükkel. Ők ismerték fel, hogy az árpa víz kombóval induló receptet érdemes a bőven termő helyi komlóval keverni. Ha a puding próbája az evés, akkor a mindennapi sör receptjét sem árt rendszeresen tesztelni, így sikerült a folyékony mindennapiból világelsőkké inni magukat elég kulturáltan.

[tw-divider][/tw-divider]Hogy miért a sör tett szert ilyen társadalmi jelentőségre a tőlünk északibb országban, annak számos oka van. Az egyik a középkorig nyúlik vissza, a pestis járványok idejére, amikor a sörfőzés a víztisztítás kuruzslós mágiája volt. Már a Grimm-mesékben is gondot okoztak a város kútját fogva tartó varangyos békák, még a királyi fenséges megbetegedések, de egyiken sem segített szűzi csók. Mikor víz híján csapra verték a söröshordókat kiderült, hogy a rendszeres sörivók ellenállóbbak. Vagy nem. A túlélők mindenesetre ragaszkodtak a sörhöz, mint kipróbált gyógymódhoz. A tapasztaltabbak később bebizonyították, hogy a fekete halál a fertőzött vízzel terjed inkább, semmint babonával, de a krónikák szerint a sörfőzdék addigra már a kolostorok mélyén régen üzemben voltak. A szerzetesek saját istenfélelmükre, egészségükre gondolva készítettek söröket gyógyítási céllal. Az hogy a főzés alkímia, ami baktériumokat öl meg, nem maradhatott sokáig titokban. Volt az a pénz, amiért a gyógyító célú szolgáltatást a kevésbé jámbor helyi nemesek részére is kiterjesztették a kolostorok. A sör erősen vízhajtó, így segít megtisztítani a veséket a kőtől, a lelket a bútól. A sör különösen, ha hegyi forrás vizéből készült, hihetetlen mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz, úgymint kálisó és nátrium-klorid, foszfor, magnézium és szilícium és a B-vitamin tartalmáról nem is beszélve. Amikor a cseh királyok 14. század környékén városokat építettek hatalmuk megerősítéséhez, igyekeztek a helyiekkel bebiztosítani magukat, így a jó tett helyébe jót várj-elv alapján, ügyesen a városlakók kezébe került át a sörfőzés kiváltsága.
Sokak örömére a sör elégé demokratikus ital. A városi sörfőző céhek az intrikák és kihívások ellen ügyesen bebiztosították magukat. Élenjártak az érdekvédelemben és minőségellenőrzésben. A sládek, a sörfőző mester eredetileg a közösség által választott személy volt, akinek fizetését a város adta vagy vette el. Elég korrekt köztisztviselői állás: mindaddig köztiszteletben állt és elismert szaktekintélynek számított, amíg azt az általa főzött sör minősége garantálta. Hasonlóan egy rendszergazdához, egy sörfőző is próféta maradhatott saját háza táján, amit a „sörmérföld” intézményének köszönhetett. Egy mérföldes körzetében tilos volt idegen sört mérni, ezzel biztosították a sörfőzök saját piacukat, de ezzel le is korlátozták saját termelésük lehetőségeit. A büszke helyi üzemmód ma is dívik.
A történetben akkor érünk el igazi mérföldkőhöz, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia területén a 19. század első felében menő lett a sörivás. „Közép-Európában jobb nem kijózanodni” mondta Hrabal.1864-ben itt 1026 sörgyár működött. Sorra épültek a nagy sörgyárak, mint a ​Prazdroj és Gambrinus Plzeňben, a Staropramen Prágában, a Budvar České Budějoviceben és a Velké Popovice sörgyár Közép-Csehországban. Ma 84 sörfőzdével büszkélkedhetnek, de továbbra is az ismert "Big Five" a kedvenc. Így sem panaszkodhatnak, teljes éves termelésük megközelíti a 19 millió hektolitert. Ha vizuális típus vagy, akkor ez kb. 3,8 milliárd söröskorsó egymás mellett ...állítólag.
A számok nem elrettentésül szolgálnak, csupán azt mutatják, hogy a sörözés itt nem egy durva nemzeti sport, mint azt sokan gondolnák, hanem a cseh mindennapok része, a gazdaság motorja, a hagyományos cseh ételek alapanyaga. A sör életmód. Napjaink gasztro-turizmusa itt sörtúrákra épül.[tw-divider][/tw-divider]
A cseh Radeczky marsallról nem tudom, hogy milyen stratéga volt, de személyes ázsióját magas polcra tette a kultúrtörténetben azzal, hogy a rántott borjúszelet iránti lelkesedésében a császár is osztozott. Ezúton is sokan hálásak a cseheknek és a monarchiának, hogy a rétes és a sör mellé a rántott hús is kötelezővé lett a császári és királyi protokoll étlapokon.

Sörkörcsolyák minden napszakban rendelhetőek. České Budějoviceben mi más, ha nem Budwar és kolbász a kocsmai étlap alapja. Masne Kramy a fő utca népszerű sörözője, ahogy neve is mutatja, korábban húsüzem volt. A világos, barna desítka és dvanáctka sörök mellé a kínálatban kolbász sütve, pácolva és barna sörben sütve, hagymával és káposztával is jó.
Az Utopenec -A vízbe fúlt ember- legendája nem éppen étvágygerjesztő kezdésnek, és vannak, akik szerint látványra és ízre sem az. Az ecetes lében pácolt cseh kolbász történte szerint, Berounban, egy a fogadós és molnár foglalkozást űző Šamánek mester szafaládédarabokat tett kovászos lébe majd hagymakarikákat, borsot tett rájuk és a jó pácban egy-két napig állni hagyta. Az étel mindaddig csupán egy népszerű helyi specialitás volt, amíg a molnár vízbe nem fulladt és az özvegye el nem adta a receptet, elnevezésében már ezzel a morbid teherrel él tovább országszerte a kocsmai gasztróban.

Hiába a ceruzagyári és a sörgyári túra, az angolszász középkorú férfiak lelkesedése és költési hajlandósága a Budweiserért, nem mindig érezhető a vendéglátás öröme a helyiek arcán, ha idegeneket szolgálnak ki. Őszinték, mint gyermek és nem leplezik, hogy mi átutazók, zavarjuk köreiket. Turistás kérdések válaszolása helyett snóbliznának tovább a sok helyen még gomolygó cigaretta füstben. Ha a pincér nem segít, akkor az étlap sem fog mindenhol. Bár egyszerűek, de sem az angol leírások, sem az elírások nem segítenek ki az ételek pontos értelmezésben, a vakon választottakon legalább jól elszórakoztatjuk magunkat.
Néhány ajtóval arrébb biztosan ezt a piaci rést kihasználva működtetik a modern gasztrokocsmát Minipivovar a Restaurace Krajinská 27 néven. Itt kedvesek. Kézműves sörfőző látványműhelyt építettek ki. A bejáratnál üveg mögött erjed a maláta, büszkén fényes az üst, bent pedig már csapolják is a helyben készült italt fogyasztásra és elvitelre. A konyha nyitott, a menük ígéretesek, tálalásuk is szép. Bár honlapjuk nincs, a közösségi oldalon aktívak-csehül.
Akinek sikerül Cesky Krumlovban elcsípnie az Ötszirmú Rózsafesztivált, annak igényes középkori látványosságban és vásári forgatagban lesz része nyár elején (idén június 21.). A kosztümökbe öltözött statisztákhoz, a vár sikátorai, francia kertjei adják a díszleteket. A távol-keleti turisták selfiebotjai meg a hátteret. Hiába a belső vásári forgatag a kürtös, a grillázs, ebédre akkor is az Eggenberg Pivovar sörgyár egykori menzája a Formanka ajánlott.

Fejet hajtva a hely szellemének és az egyoldalas egyszerű étlapnak, knédlit eszünk knédlivel. Meg füstölt hússal, meg káposztával, meg szafttal meg vadas szósszal és persze sörrel. Nem antialkoholistának vagy kocsival érkezőknek való hely, a víz és a gyümölcslé drágább, mint egy korsó sör. Hát erről beszélek. Függetlenül a fürtökben lógó, buszokkal érkező turistáktól a kiszolgálás gyors és az árak abszolút a földön járnak.
Karlovy Vary a filmfesztivál dizőzeként marad utoljára. Karlsberg, a királyi fürdőváros  Csehországban van, de ahogy Prága sem, úgy Karlovy Vary sem a csehekről szól. Az amerikaiak helyett itt az oroszok álmodják újra magukat. Az oroszok, akik már nemcsak a spájzban vannak, hanem a konyhákban, a szállodákban, az infotáblán, a lakáskiadásban, a kolonnádon és a gyógyfürdőkben is. Orosz teaszalonok és privát fürdők, olasz designer boltok nyílnak az orosz lélek ápolására, ami sokat nyom a gazdaság kerekén azt a gazdaság is jobban díjazza, drágábban ad az életed.
Csillagok, privát rezidenciák, vörös szőnyegek a hegyoldalban, Marx, pravoszláv székesegyház, zsinagóga, szocreál hotel, szecessziós fürdőcsarnok, ivó kutak együtt adják vissza a múlt század nyüzsgését. Egy hátsó utcában eldugott Svejkhez futunk az eső elől, de hiába a monarchia szelleme, a káposztaleves mikrózottan hideg-meleg. Idegenek vagyunk, turista menüt kapunk és néha csehül érezzük magunkat. A hegyoldalban ajánlott Male Versailes vadakban erős, étlapban koncepciótlanul zavaros, rétesük egyszerű és a pincér lehúzós.

Sikerül a hegyi levegőn belassulni. A fürdőélet a hegyekben a zenei, irodalmi neurotikusok és fürdős kurvák között bolyongva csendes, de cseppet sem unalmas. Ha az lenne, megfogadnánk Pipin bácsi tanácsát: újságot olvasnánk és mosómedvét vásárolnánk újabb kolbász és sör helyett.