Kávéházi kezdetek
A szendvics létrejötte a 20. század eleji, virágzó francia kávéházi kultúrához köthető; étlapon legelőször 1910-ben szerepelt. A szendvics népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy néhány év elteltével már irodalmi babérokra tört: Marcel Proust francia író is említést tesz róla Az eltűnt idő nyomában című klasszikussá vált regényfolyamában. (Bár a szendvics korántsem vált olyan legendássá ennek köszönhetően, mint a regényben szereplő vajas sütemény, az ízével a gyermekkor elfeledettnek hitt emlékeit megidőző madeleine.)
Nigella Croque Monsieur-je / Fotó: Lis Parsons, forrás: www.nigella.com
Keresd a brióst!
A franciák az eredeti változathoz briósszerű fehérkenyeret (és semmiképpen sem sima toastkenyeret) használnak, amit előre megpirítanak, és jó francia módra minden oldalról alaposan megvajaznak. A két szelet kenyér közé főtt sonkaszeletek, fűszeres dijoni mustár, valamint sok-sok sajt kerül. A klasszikus verziókban a közepesen kemény, illetve kemény svájci sajtokat, mint például az Emmentálit vagy a Gruyère sajtot részesítik előnyben, de a francia eredetű Comté sajttal készülő változattal is találkozhatunk.
Forrás: youtube.com
Olvasta már a Comté sajtról szóló cikkünket? Egy kiváló sajt, amit bátran merünk ajánlani a “vadabb” ízvilágú sajtokat nem kedvelők számára is!
És most következik a lényeg: a szendvicset sűrű besamel mártással borítják, majd további reszelt sajtot szórnak a tetejére, végül serpenyőben vagy sütőben aranybarnára sütik. Ha nem elég a jóból (és a kalóriából), tehetünk rá még tükörtojást, vagy akár buggyantott tojást is. A tükörtojás-kalapos verziót croque madame-nak, a könnyedebb (ha annak nevezhető), hús nélkül készült változatot pedig croque mademoiselle-nek nevezik.
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2023-ban.