A nyitóképen egy Pompejiben feltárt ókori konyha látható
Pompeji Olaszország kiemelt turisztikai célpontja, a világörökség része. A régészeti munkálatok kiemelt jelentőséget kapnak itt, hiszen a hamu és lapilli (vulkáni kőzetdarabok) vastag rétegei megőrizték a városlakók mindennapi életét bemutató tárgyakat, az épületeket, sőt magukat az egykori lakosokat is. A jelenleg is zajló pompeji természetvédelmi projekt így látványos leleteket tárt fel: a közelmúltban egy hihetetlenül szép állapotban megőrződött ételbárra bukkantak, amely betekintést nyújt a kétezer évvel ezelőtt élt ókori rómaiak étkezési szokásaiba.
A gazdag rómaiak ételei jól dokumentáltak, több receptkönyvünk is van ebből az időszakból. Amiről azonban nem gyakran esik szó, az egyszerű emberek tápláléka. Ha közelebbről megvizsgáljuk egy római közember étrendjét, kiderül, hogy sokszínű és tápláló volt. Meglepő hogy sok étel, amelyet ettek, még ma is velünk él bizonyos változatokban.
Pompeji freskó Vetutius Placidus termopóliumából, a jobb szélen Bacchus, a bor és vidámság istene
Mivel az átlagos ókori római otthonokban, az insulae-kban sok esetben nem volt főzési lehetőség, ezért az emberek már több ezer évvel ezelőtt is gyakran étkeztek vendéglátóhelyeken. Az ókori vendéglátás fő helyszíneinek a tabernák, a termopóliumok és az ideiglenes utcai árusok számítottak. Ez utóbbi magért beszél, és nagyjából a mai piacokon található árusoknak feleltek meg.
A termopóliumok állnak a legközelebb ahhoz, amit ma étteremnek tekintünk, itt az étkezés hosszú asztalok mellett padon ülve folyt. Ezekből csak Pompejiben legalább 150-et azonosítottak már. A taberna ehhez képest nagyjából egy fix élelmiszerbódénak felelt meg, és általában egyetlen kereskedelmi helyiség volt, ahol a pult fölött étellel szolgálták ki a vásárlókat.
Pompei otthoni konyha
Pompei konyha
A régészek az elmúlt években egy ehhez hasonló utcai "bisztróra" bukkantak Pompejben, ahol minden bizonnyal kész melegételt és bort szolgáltak fel az ókorban. Igaz, az ásatások során már korábban is bukkantak hasonló leletekre, de ez alkalommal azért tulajdonítottak kiemelt jelentőséget ennek a maradványnak, mert hihetetlenül jó állapotban sikerült feltárniuk. Az egykori freskók (az alábbi két képen) még jól láthatók a pult falain, olyan,
valószínűleg az egykori menün szereplő alapanyagokkal, mint a tőkésréce és a kakas. Egy másik illusztráció pedig magát a bódét ábrázolja, szinte logóként vagy védjegyként tekinthetünk rá.
Emellett a régészek kerámiaedényeket, borospalackokat, amforákat és egy bronz paterát – ivótálat – is találtak.
A történészek és régészek számára eddig rendkívül nehéz feladatnak bizonyult rájönni, hogy pontosan milyen ételeket is szolgáltak fel ezeken a helyeken. A közemberek ételeit e korban nem érezték fontosnak dokumentálni, az utalások pedig távolabbi műfajt képviselő korabeli forrásokból származnak, úgy mint a költészet, dalok és az európai történészek későbbi, reneszánsz munkássága. Ez utóbbiban bizonyul különösen nehéznek eligazodni, mivel sokuk fordítás, és túlzottan leegyszerűsítettek vagy egyenesen tévesnek bizonyulnak.
A nemrégiben felfedezett kétezer éves gyorsétterem azonban biztosabb következtetést enged a kutatóknak a tekintetben, hogy megfejtsék, mi szerepelhetett egy ókori római utcai ételárus étlapján.
A kutatók földedényekben kacsa, kecske, sertés, hal és csigák maradványait találták,
volt, hogy ugyanabban az edényben többféle maradványt is. A vendégek itt melegételek közül válogathattak, amelyeket a pultba mélyesztett terrakotta üstökben tartottak melegen. A régészek emellett egy olyan cserépedényre is rábukkantak, amelyben bor és zúzott fava bab maradványai voltak. Ez utóbbit valószínűleg a bor ízének és színének fokozására használták.
Az utcai bódét 2019-ben találták a Regio V néven ismert területen Pompejiben, de csak nemrég tárták fel teljesen. A közelben egy ciszternát (víztárolót) és egy szökőkutat is találtak. A leleteket laboratóriumban elemzik, különös figyelmet fordítva a terrakotta tégelyek tartalmára, így jobban megismerhetjük az ókori római étrendet. A kutatók szerint ez még csak a kezdete ennek az izgalmas felfedezésnek.
Annyi biztos, hogy az ókor gasztronómiai öröksége továbbra is velünk él, a food truckok, utcai bisztrók mai napig az étkezési kultúránk szerves részét képezik. Jóllehet, az ételek és a környezet változott, de talán továbbra is ez az egyetlen dolog, amelyen a konyhák nemzetiségétől és világrésztől függetlenül minden város osztozik.
Tovább olvasok:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.