Hirdetés
Hirdetés

Mauritiusról jöttem - Ritesh Teeluck az Enotecában

SZERZŐ: Zoranka
2012. szeptember 24.
Amikor a pécsi Enoteca Corso új séfje először vett kést a kezébe, nem igazán sejthette, hogy egyszer a sors Magyarországra repíti. Persze kellett hozzá tanulás, kitartás, sok munka és egy szerelem, aminek köszönhetően Mauritiust felváltotta Péccsel és most itt próbálja megvalósítani álmait. Ritesh Teeluck fiatal és szenvedélyes séf, nem kevés nemzetközi tapasztalatot is szerzett már és az Enoteca konyháján egy lelkes fiatal csapatot fog össze.
Hirdetés

Először jogász szerettem volna lenni, vagy a család terelt azon az úton inkább – vág bele a történetébe Ritesh Teeluck. Az Enoteca Corso konyháján beszélgetünk, a déli nyüzsgés és a vacsoraidő között van pár percünk, amikor lazább a konyha forgalma. – A főzés érdekelt már gyerekként is, gondoltam, ez egyszerűbb lesz. Persze, hamar tudatosult bennem, hogy ez egy olyan életút, ahol nincs megállás és a konyhában folyton tanulni kell.
A riporternek pedig Mauritiusról kell még tanulnia, hiszen például tipikus ottani ételt sem tudna megemlíteni. Nálunk nagyon erőteljes a francia hatás, ez sok más téren is megmutatkozik, de a gasztronómiánk alapja kétségkívül a francia. Az otthonokban persze származástól függően lehet erőteljesebben jelen az indiai, afrikai, vagy kínai hatás, de az éttermekben és a szakácsiskolákban a francia konyha az alap – nyugtat meg Ritesh ezzel a válasszal.

fotó: Wéber Tamás

fotó: Wéber Tamás


Érettségi után így természetesen egy szakácsiskola volt az első lépés, ahol az elmélet mellett a gyakorlatban is meg kellett mutatni, képes-e megállni a helyét a konyhában. Az első mesterem olasz volt, Stéphano Fontanesi, és tanárom, Jeganaden Thungavelu, nekik nagyon sokat köszönhetek. Kemény volt, nem szégyellem azt sem, hogy voltak pillanatok, amikor megsirattak, de a végére jó diák lettem – mosolyodik el Teeluck séf. – A kötelezők mellett talán éppen miattuk lett belőlem szakács. Ők voltak azok, akik miatt elköteleztem magam a konyha, a főzés mellett, akik meg tudták változtatni a hozzáállásomat, a gondolkodásomat. Ha korábban több is volt a lazaság, ez eltűnt és megtanítottak a szakma tiszteletére, az alázattal végzett munkára, és tanárom adott abból a szenvedélyből, amely őt is az Indiai-óceáni térség legjobb szakácsává tette. És az olasz mesterem miatt is a személyes kedvencem az olasz konyha.
A szárnypróbálgatásokat helyi 5+ csillagos szállodákban kezdte el, minden szakmai lépcsőfokot bejárva jutott el később luxus óceánjáró hajókra. Itt még maga sem sejtette, mennyire megváltozik az élete. A változás egy pécsi lány képében jelent meg, aki jelenleg a fiatal séf felesége és nem kis szerepe van abban, hogy új otthona Magyarország lett. A hajók egy más világ voltak, újra kellett kezdenem, újra az alapoktól indulni, de nem bántam meg, mert ismét új tapasztalatokra tettem szert – mondja Ritesh, miközben épp egy mangalica steaket formáz, kérget süt rá. A mozdulatokban szerencsére nem hűvös rutint látunk meg. – Az ismeretlenbe jöttem Magyarországra, korábban nem igazán volt képem róla, milyen is itt az élet, milyen a gasztronómia.
A fiatal pár elsősorban a lehetőségek és kihívás miatt választotta Magyarországot. Mauritius nagyon drága és a luxusturizmus jellemzi. Magyarországon ezzel szemben izgalmas a gasztronómia fejlődése, lehet tanulni, közel van minden, mármint itt Európában lehet mozogni, Mauritius meg azért bármilyen szép is, egy sziget, kitűnő nyaralóhely – sorolja a döntés okait Teeluck séf. – Itt most arról szól a történet, hogy még sokat kell tanulnom, sokat kell tapasztalnom, hogy egyszer majd egy saját étteremben meg tudjam mutatni magamat.
fotó: Wéber Tamás

fotó: Wéber Tamás


A saját éttermet is ezen a vidéken képzeli el. Addig sem tétlenkedik azonban, a mangalica mellé most már a fineszes köret is készül, miközben az Enoteca Corso konyhájának erősségét a kreativitásban, lehetőségekben és az ösztönzésben látja. Hozzám a fine dining vonal áll közelebb, de a bisztrókonyha is izgalmas tud lenni. Itt mindkettőre lehetőség van. Itt nekem is magyar konyát kell vinnem, amibe természetesen mindaz belekerülhet, amit eddig másutt tapasztaltam, tanultam. A magyar is izgalmas, sokat próbálkozom, a konyhán azt mondják a srácok, pörköltben már jobb vagyok sok helyi séfnél – mosolyodik el a mauritiusi fiatalember. - Ha lehet, még letisztultabb, még szebb tányérokat kell készítenünk, szeretettel és tisztelettel megélni a konyhát. És lehetőleg bekerülni az öt legjobb étterem közé Magyarországon.
Ehhez ihletet otthon is kaphat, hiszen ott nem ő főz, viszont anyósától lesi el, milyen a házias magyar koszt. Sok étellel ismerkedtem meg itt, sok tetszik is, jó néhányat igyekszem átgondolni és az én ízlésemre formálni. Most például lángost sütni igyekszem megtanulni minél jobban – érzékelteti Ritesh, hogy a távlatok mellett rövid távú céljai is vannak, miközben tálal és a mangalicára alapuló kreatív tányér az asztalra kerül. Hogy az étel milyen volt, azt majd a kritikusok véleményezik, mi kellemes délutánt töltöttünk a konyhán.
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram