A hivatalos csúcstartó: a madridi Restaurante Botín
A Guinness szerint az 1725-ben nyílt Botín a világ legrégebb óta – bizonyíthatóan – folyamatosan működő étterme. Éppen a folyamatosságot a legnehezebb alátámasztani, megeshet akár az is, hogy évszázadokon át semmilyen írásos bizonyíték nem áll rendelkezésre.
Restaurante Botín - Esetena / Wikipedia.org
A folyamatos működés azonban még a Botín esetében sem teljesen egyértelmű. A People Magazin 1987-es cikke szerint az étterem a spanyol polgárháború ideje alatt a harmincas évek derekán kénytelen volt három évre bezárni. Az étterem saját weboldalán viszont úgy fogalmaz, hogy a polgárháború évei alatt valóban nem „civil” étteremként működtek, hanem katonákat láttak vendégül.
Restaurante Botín Facebook
Mivel a család ez idő alatt sem hagyta el az épületet, igaz lehet, hogy az étterem konyhájában lobogó tűz az elmúlt háromszáz évben egyszer sem aludt ki. A vállalkozás a 20. század eleje óta a González család kezében van. Az egyik tulajdonos szerint
a Botín nem egy kifinomult étterem, és nem is próbál annak látszani.
Kihasználva az évszázadok óta égő tűz nyújtotta előnyöket, elsősorban a sültekre specializálódtak, mint amilyen a tradicionális spanyol malac- és báránysült is.
Restaurante Botín Facebook
A manapság a turisták és helyiek által egyaránt előszeretettel látogatott helyen a legenda szerint Francisco Goya spanyol romantikus festő fiatal korában mosogatóként dolgozott. Ernest Hemingway amerikai író pedig félig-meddig önéletrajzi ihletettségű művében, a Fiesta (A nap is felkel) című regényében állított emléket az étteremnek: „A Botínban vacsoráztunk, ami a világ egyik legjobb étterme. (…) Sült malacot ettünk, ami mellé én három üveg Rioját ittam meg.” (A szerzőnk szabad fordításában – a szerk.)
A (valódi?) európai csúcstartó: a salzburgi St. Peter Stiftskeller
A St. Peter Stiftskulinarium (korábbi, ismertebb nevén St. Peter Stiftskeller) 2003-ban ünnepelte fennállásának 1200. évfordulóját. Bár a bencés szerzetesek vendéglátóhelyéről már egy 803-ból származó forrás is említést tesz, a Guinness számára ez nem bizonyítja, hogy az azóta eltelt időben az étterem folyamatosan működött volna. Több mint ezer év távlatából, valljuk be, ez nem is könnyű feladat.
St. Peter Stiftskulinarium / stpeter.at
Az étteremnek különös módon a salzburgi Szent Péter főapátság ad otthont, és a város leghíresebb szülöttére emlékezve hetente több alkalommal rendeznek Mozart-koncerteket a vendéglátóhelyen. Az étlapon a tradicionális osztrák konyha fogásai, helyi és szezonális alapanyagok dominálnak, mint például a "téli spárgaként" is ismert feketegyökér, valamint különféle burgonyaételek és vadhúsok, köztük vadnyúl is.
Az ezeréves ír: Sean's Bar
Nagy-Britanniában és Írországban kiemelkedően magas a több évszázados múltra visszatekintő vállalkozások aránya. Legyen szó ír whiskey-készítőről, mint amilyen például a Bushmills – akik már 410 éve főznek whiskey-t, és 234 éve működnek vállalkozásként –, több mint fél évezrede családi vállalkozásként működő brit hentesről – a RJ Balson & Son nevű cég 1515 óta árusít húsokat – vagy olyan pubokról, ahol már több mint ezer éve itatják sörrel az arra szomjazókat.
Sean's Bar / irelandbeforeyoudie.com
Ilyen hely például Sean’s Bar, amit a Dublintől másfél órányira fekvő Athlone-ban találunk. Saját honlapjukon szerényen csak Írország legrégibb pubjának vallják magukat, pedig nagyon úgy tűnik, hogy világszinten is kimagaslóan hosszú ideje vannak a szakmában. A hetvenes években egy renoválás során derült fény arra, hogy
az épületben már ezer éve, vagyis a 900-as években is vendéglátóhely működött.
A helyiek körében is közkedvelt pubban élőzenével, kandallótűzzel és az elmaradhatatlan Guinness-sörrel várják az idelátogatókat.
Bratwurst és Sauerkraut Stockholmban
Zum Franziskaner - Holger.Ellgaard / Wikipedia.org
A 15. században német ferences szerzetesek északnak vették az irányt, és 1421-ben megalapították éttermüket "A ferencesekhez" néven. A Zum Franziskaner Stockholm óvárosában található, de nem az eredeti épületében üzemel. Az étlapjuk pedig nem okoz nagy meglepetést: találunk itt heringet minden mennyiségben, illetve a német konyha klasszikusai, a sült kolbász (Bratwurst) és a párolt savanyú káposzta (Sauerkraut) sem hiányozhatnak.
Zum Franziskaner - Holger.Ellgaard / Wikipedia.org
Michelin-csillagos matuzsálem Párizsban
Tour d'Argent Facebook
A La Tour d’Argent (ami magyarul annyit tesz: ezüst torony) állítólag már 1582 óta működik, de erről nem maradt fenn semmilyen írásos bizonyíték. A Szajnára és a Notre Dame-ra néző étterem a kilencvenes években még három Michelin-csillaggal büszkélkedhetett, ebből ugyan kettőt időközben elveszített, de ez sem tudott igazán csorbát ejteni a hírnevén.
„Legekből” és legendákból akad itt bőven
Úgy tartják, hogy egyik legfontosabb evőeszközünk, a villa az étterem falai között debütált. Az étterem specialitása a préselt kacsasült, amelynek az elkészítéséhez speciális kacsaprést használnak (alább a videóban ez látható). Az eljárás egykor Európa-szerte elterjedt volt, manapság azonban igazi ritkaságszámba megy. A ki nem véreztetett, fiatal kacsát először magas hőfokon egészben megsütik. A melle húsát és a lábát levágják, a máját eltávolítják, a kacsa többi részét pedig a kacsaprésbe helyezik. A kipréselt vért konyakkal és madeirával keverik, majd a kacsasült mellé szószként tálalják. A vendégek a kacsasült mellé kis kártyán megkapják az elfogyasztott kacsa sorszámát is.
A számozásnál 2003-ban lépték át az egymilliót.
Az ételek mellé a vendégek Párizs legimpozánsabb, több mint 400 (!) oldalt számláló borlapjáról választhatnak.
Tour d'Argent Facebook