Akács István szerint az Őrség egyik kihagyhatatlan úti célja a Máriaújfalu közelében lévő Hársas-tó. Az évtizedek alatt a mesterséges tó a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelyévé nőtte ki magát. „Szerintem lenyűgöző látvány, ráadásul nyáron fürdeni is lehet benne, és egy körülbelül ötvenperces séta is várja az embert” – meséli. A tóparti büfének is megvan a maga törzsközönsége, és István szerint a helyben sütött lángost sem érdemes kihagyni. Egyszerű program, amely mégis tökéletesen megmutatja az Őrség nyári arcát: természetközeli, békés, és minden különösebb szervezés nélkül is élményekkel teli.
Az erdő maga a program
A környéken kevés olyan útvonal akad, amelyet kizárólag a helyiek ismernek, István szerint azonban éppen ez az Őrség egyik legnagyobb erénye: szinte bármelyik ösvényre érdemes letérni. A sűrű erdők ideális terepet kínálnak túrázáshoz, gombászáshoz vagy egy hosszabb sétához, miközben minden megtett kilométerrel új arcát mutatja a táj. „Van, ahol bükkösök és fenyvesek váltják egymást, máshol apró patakok vagy rétek törik meg az erdőt.” A séf számára ezek a kirándulások ugyanúgy az Őrség lényegéhez tartoznak, mint a helyi vendéglátás.
Kihagyhatatlan ebéd
Ha ebédről van szó, István választása egyértelműen a Két Szilvafa Vendégasztalra esik. Az Őrségben régóta fontos szerepet töltenek be a családi vendégasztalok, ahol a házigazdák saját alapanyagaikból, kis létszámban fogadják a vendégeket. A Két Szilvafa is ezt a szemléletet képviseli: szezonális alapanyagok, helyi termelők és olyan fogások kerülnek az asztalra, amelyek szorosan kapcsolódnak a tájhoz. A séf szerint ez az a hely, ahol a környék gasztronómiáját a legkönnyebb megérteni.
Sajt, fazekasság és Árpád-kori templomok
A környék egyik legnagyobb értéke, hogy a gasztronómia, a kézművesség és a kulturális örökség sok helyen néhány kilométeren belül találkozik. István a kirándulás második napjára Velemért ajánlja, ahol a Tündérke Kézműves Sajtműhelyben sajtkóstoló várja a látogatókat, néhány száz méterre pedig egy Árpád-kori templom áll, amely középkori freskóiról ismert.
„Ugyancsak érdemes felkeresni a szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templomot is, amely az Őrség egyik legszebb egyházi emléke.”
A környéken számos fazekasműhely működik, ahol sok helyen előzetes bejelentkezés nélkül is ki lehet próbálni a korongozást. István szerint ez nagyon jó program azoknak, akik szeretnének valamilyen helyi élménnyel vagy saját készítésű emlékkel hazatérni.
Bölények között
Az Őrség állatvilágát és hagyományos gazdálkodását jól mutatja be a Szalafő mellett található bölényrezervátum, amelyet a séf szintén felkeresne egy hétvége során. A közelben fekvő Őrségi Népi Műemlékegyüttes pedig azt mutatja meg, hogyan éltek a vidéken évszázadokon át az úgynevezett szeres települések lakói.
Zárás a Vadása-tónál
István hétvégi útitervének záró állomása a Vadása-tó. A Hegyhátszentjakab mellett fekvő tó évtizedek óta az Őrség egyik legismertebb kirándulóhelye, mégis megőrizte azt a csendes, természetközeli hangulatot, amely a vidéket is jellemzi. Az erdő ölelésében fekvő vízpart és a könnyen bejárható sétautak miatt könnyű úgy érkezni ide, hogy az ember végül órákkal később indul csak tovább.
A Pajta séfjének ajánlásai jól megmutatják, mitől más egy őrségi hétvége. Nem a folyamatos helyszínváltásról vagy a látnivalók kipipálásáról szól, hanem arról, hogy néhány kilométeren belül egymást követhetik a természetjárás, egy családi vendégasztal, egy sajtkóstoló vagy egy fazekasműhely. Itt nem az utak kötik össze az élményeket, hanem maga a táj.