Lóczki János: „Visszatértünk 2013-ba, de bizakodóak vagyunk” 

Cikkünket a párizsi Rungis piacon frissen készített képekkel illusztráltuk.

10 év tapasztalat, 5400-féle termék, 30.000 darab behozott termék évente, 27 képviselt cég – mondja el magáról a France Gourmet Food cég, amelyet a hazai vendéglátós szakma Lóczki Jánossal azonosít. Mindezek a számok idén természetesen nem fedik a valóságot, de most legalább már újra tud utazni a kereskedő a Rungis-re.

„Hihetetlenül furcsa így látni Párizst, a mai állapotban. Ott sok száz üres szék az éttermek előtt, minden be van zárva, rolók lehúzva. Franciaországban teljesen leállt a gasztronómia, de az utcán már újra megjelentek az emberek, akik elvitelre vásárolható péksüteményekkel, fagylaltokkal sétálnak. Június 2-tól kezdhetnek el nyitni az éttermek, és tudható, hogy nem fog mindenki megnyitni kedden, ahogyan nálunk sem” – ad helyzetjelentést Párizsból Lóczki János.

„Franciaországban ugyanaz zajlott, mint nálunk, csak szigorúbban. Pár hete kijöhetnek már az otthonaikból az emberek, de csak 100 km-es körzetben hagyhatják el a lakhelyeiket. Valószínűleg nem akarja a kormány, hogy a Côte d'Azurön élvezzék ki a kiszabadulás örömét.”

Lóczki János kereskedőként egy percre sem állt le. A kényszerszünet alatt kiszállította egyrészt a raktáron lévő termékeket, már akinek lehetett egyáltalán... Másrészről igyekezett kibővíteni a hazai gazdákkal és termelőkkel való beszállítói kapcsolatot.”

Halcsarnok

Kíváncsiak voltunk, hogy míg tömegek a szó szerint otthon szorongtak és mindent fertőtlenítettek március-áprilisban, ő a sok belföldi mozgással nem tartott-e a fertőzéstől? „Az előírásokat szigorúan betartottam, miközben annyira küzdöttem a fennmaradásunkkért, hogy egyszerűen nem maradt energiám félni a betegségtől... A cégnek óriási költségei vannak, én nem ülhettem le otthon.”

No és hogy vizsgáztak a hazai gazdák és termelők az új kapcsolattal? Ideálisnak persze nem nevezhető a helyzet, amelyben felélénkült az érdeklődés irántuk. Elsősorban a hústermelőket emelte ki a kereskedő: a Tokaj mangalicát, a nádudvari bárányt, a püspökladányi Eco-Meat hortobágyi magyartarkáját és Zichy Mihály Wagyu marháját, de hazai zöldségtermelők is okoztak pozitív csalódásokat. A probléma pedig még mindig az, hogy hiába van sok remek kezdeményezés itthon a kisebb gazdaságok terén, a legtöbben még mindig képtelenek megbízhatóan, hétről hétre mennyiséget termelni. Hiába tetszik a magyar séfeknek számos hazai termék, ha két héten át étlapon tudják tartani, de a harmadikon már nem, arra nem lehet komoly beszállítói kapcsolatot építeni.

A Rungis nagybani piaca tehát továbbra is marad a fő beszerzési forrás, hiszen a világklasszis élelmiszerekre, egzotikus hozzávalókra, tenger gyümölcseire továbbra is építenek a legjobb éttermek.

Március-áprilisban a normál forgalom 5 százalékára zuhant vissza az éttermek megrendelése, most pedig a tavalyi forgalmuk 25%-át teljesítik. Azok a kereskedők a Rungis-n, akik a legkülönlegesebb árut szolgáltatják, 2 és 3 Michelin-csillagos éttermeknek, jelenleg ki sem tudnak nyitni, hiszen olyan hatalmas éttermi piacok állnak, mint Franciaország és Spanyolország. Megkezdődött a lassú újraépítkezés.