A mély tónusú vörös, az arany és a sötét fák gazdag palettája jellemzi a steakhouse belső terét, amelyet a Rosendale Design alapítója, Dale Atkinson elmondása szerint nagyban befolyásolt a hagyományos japán építészet és design. Céljuk az volt, hogy finom, kortárs csavart adjanak a térnek anélkül, hogy önmaga karikatúrájává vagy éppen giccsé válna.
Az Aragawa épületébe lépve a látogatók egy boltíves bejáraton keresztül haladnak át, amely egy halványzöldre festett, faburkolatos recepciót keretez. Innen egy folyosó vezet el egy boros vitrin mellett, amely a hátsó falon körbeöleli a természetes megvilágítást biztosító tetőablakokat.
Az üveg- és fa ajtókon keresztül egy 12 férőhelyes privát étkezőbe juthatunk, ahol egy rácsos, fából készült paraván részben elzárja a teret a kíváncsi szemek elől.
A hagyományos japán papírlámpákról mintázott függőlámpák a földszint és az alagsor közötti tükörrel díszített térben lógnak, betekintést engedve az alatta található fő étteremre. A lámpák így összekötik az alsó és felső teret, miközben arról is gondokodnak, hogy szeparálva legyen a két helyiség egymástól.
Az étterem fő helyiségébe lépcsők vezetnek le a nyitott konyha mellett, ahol búzavirágkék csempék borítják a falakat, illetve a központjában egy japán kemence kapott helyet.
Az Aragawa specialitásának, a japán Kobe marhahúsnak az elkészítéséhez használt kemence az eredeti tokiói Aragawa étteremben található modell alapján készült. 1967-ben nyílt meg, és a világ egyik legdrágább steak-házaként vált ismertté. Ez a jellegzetes kemence jelenti a fő kapcsolatot a tokiói és a londoni étterem között. A cél az volt, hogy hasonlítson az eredeti, tokiói kemencére, mégis megfeleljen a londoni design követelményeinek.
Az étterem étkező helyiségében a található lágy fények megvilágítják az étkező falait szegélyező vörös-arany paneleket, amelyeket kézzel festettek a Nishijin selyem kimonókból származó mintákkal. A piros színpaletta folytatódik a piros bársonnyal bélelt ülőalkalmatosságokon, amelyek kontrasztban állnak a fehér terítőkkel. A cél pedig éppen ez volt, hogy a látvány egyszerre legyen meghitt és drámai.
Forrás: dezeen.com
Fotók: Justin De Souza