Hirdetés
Hirdetés

Kutatóséfet igazolt le az Onyx: Min dolgozik együtt Várvizi Péter és Mészáros Ádám?

2019. október 7.
Míg a nemzetközi gasztroszíntéren ismert a kutatóséf fogalma, itthon ezidáig ez nem szerepelt az éttermek szótárában. Úgy tűnik, hogy a két Michelin-csillag kötelez, és az Onyx meglépte ezt a szintet. De mi is történik Várvizi Péter, a Larus Étterem séfjének közreműködésével Mészáros Ádám konyháján?
Hirdetés

Péter, tavasszal egy üzleti magazinnak adott interjúban azt nyilatkoztad, hogy szívesen fektetnél saját termékfejlesztő laboratóriumba. Bár erről most nincsen szó, az új projekttel közelebb léptél ehhez?

Várvizi Péter.: Mindenképpen. Örülök, hogy röviddel pontosan ezután az interjú után megkeresett Magyarország első és egyetlen két Michelin-csillagos étterme a közös munka reményében. Jó látni, hogy van, aki szívesen biztosítja ehhez a szükséges anyagi hátteret és támogatást. Az Onyx csapatával egy olyan műhelymunka kezdődött meg, amelyben az élelmiszermérnöki tudásomat arra használhatom, hogy egy sikeres étterem séfjének újabb és újabb kérdéseire, ötleteire hozzak megoldási javaslatokat vagy újabb felvetéseket. Ma, aki csak meghallja a tudomány és a gasztronómia kapcsolatát, az a molekuláris gasztronómiára gondol, jóllehet a gasztronómia és a tudomány alkotta közös halmaz ennél jóval szerteágazóbb. A molekurális gasztronómia egy ponton nagyon ismertté vált, ami rengeteg új információt és inspirációt adott a szektornak. Nekünk a gasztronómiában egyrészt nagyszerű lehetőség és feladat úgy dolgozni, hogy megértsük, mi miért történik a főzés során, de  bizonyos kérdésekre nem tudunk választ adni pusztán kreativitásból, zsenialitásból, intuícióból. Van, hogy a tudományos megközelítés szükséges a megoldáshoz.

Várvizi Péter és Mészáros Ádám az Onyxban

Magyarországon egyedülálló, hogy egy étteremhez kutatóséf igazol. Mit is jelent ez közelebbről?

V.P.: A konyhán dolgozó séfek és a tudományos világ is sajátosan elszigetelt, zárt közeg. Én mindkettőben mozgok, így pontosan látom, hogy a kettő metszete micsoda lehetőségeket rejt. Mivel a mindennapokban e két terület nem beszél egymással, ez a pozíció hidat képez, és segít összekapcsolni a laboratóriumot és a konyhát. A tudomány nem képes megtalálni azokat a kérdéseket, amik a fine dining világában születnek, és a fine dining nem képes és nem is feladata a tudomány nyelvén válaszolni ezekre. Nagyon fontos megérteni magát az élelmiszerrendszert, hiszen egy új étel megalkotásánál a séf eljuthat egy olyan határhoz, amin csak a tudományos elméletből és vizsgálatokból nyert információk tudják átsegíteni.

Nem az a cél, hogy újabb molekuláris gasztrorendszert építsünk,

hanem olyan tudatos miértek megválaszolása, amely által sokkal pontosabbá tehető a munka, illetve sokkal könnyebben érhetjük el azt a minőséget, amit nap mint nap kell megjelenítenie az Onyxnak. Minden munkában a tudásterületek közötti kölcsönhatás a legfontosabb, hiszen ez hordozza magában a folyamatos fejlődés lehetőségét. Mi úgy érezzük, együtt ilyen munkát tudunk végezni, és ez nemcsak nekünk, hanem a magyar gasztronómia egészének hasznos.

Várvizi Péter

Mészáros Ádám: Itthon példa nélküli, ami most az Onyxban történik. Tudjuk, hogy a fejlődésünkhöz elengedhetetlen minél több külső tudásbázis integrálása. Hosszú útra léptünk. Minden döntésünket a tudásszomj határozza meg: hogyan tudunk napról napra jobbak lenni, a vendégeinket még tökéletesebb élményben részesíteni? Ennek elérésében a művészetre és a tudományra szeretnénk támaszkodni. Segítségünkre lesz Péter, akinek élelmiszermérnöki végzettségével felhalmozott tudása óriási löketet adhat nekünk. A tudomány olyan új dimenziót nyit a konyhában, amely egészen más alkotási folyamatot indít el, inspirál.

Mit csinál tulajdonképpen egy kutatóséf? A gyakorlatban hogyan képzeljük el a közös munkát?

M.Á.: Ez a munka már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. A mi esetünkben az egymásra hangolódással indult minden. Fontos, hogy értsük egymást, és egy nyelvet beszéljünk. Heti egy napon dolgozunk közösen az Onyx konyháján, amit az elméleti tudás szélesítésének szentelünk. Laboratóriumi kísérletek, konyhai tesztek követik majd egymást a csapat bevonásával. Magyarul kőkemény tanulási folyamat veszi kezdetét, amiből mindannyian profitálhatunk.

V.P.: Nekem elsősorban az a feladatom, hogy Ádám kérdéseire hatékony válaszokat adjak, amik tovább inspirálják őt, ezzel teret adva új gondolatoknak. Ezekre a felmerülő kérdésekre, ha kell, a laborban keresek választ. És ha a tudomány választ ad, akkor a kutatási eredményt adaptáljuk a konyhai gyakorlatba.

Dolgoztok már konkrétabban is valamilyen projekten?

M.Á.: A jelenlegi trend a “zero-waste” konyha. Sok vendégnek már most is fontos szempont a fenntarthatóság és a környezettudatosa gondolkodás az étteremválasztásnál. A zero waste célja a szemét- és hulladékcsökkentés. Erre kell törekednie mindenkinek, beleértve a háztartásokat, gyorséttermeket és természetesen a Michelin-csillagos éttermeket is. Ezzel tudunk hozzájárulni az élhetőbb jövőhöz. Az első, nagyobb lélegzetvételű projektünk is ennek a szemléletnek van alárendelve. Azon dolgozunk, hogy egy, a nyugati világ számára kevésbé ismert fagyasztási technológiát kiismerjünk, és annak használatát a mindennapjainkba beépítsük és tökéletesítsük. Az eddig használt, hagyományos fagyasztási módszerek a sejtek roncsolódása és folyadékvesztése ellen nem nyújtottak megoldást, ezért sok konyháról száműzték azokat. Épp ezért volt bennem egy kezdeti szkeptikusság, amit az első tesztelést követő kóstoló rögtön eloszlatott. Péter, aki kifejezetten ilyen szakirányon – hűtő- és állati termék technológia – szerezte az alapdiplomáját, csak megerősíteni tudott abban, hogy egy forradalmasító szerkezetre találtunk.

Mészáros Ádám

V.P.: A Tómin technológia a fagyasztási idő hosszának huszadára csökkentésével minimalizálja az élelmiszerben keletkező jégkristályok méretét, ezzel gátolva a sejtmembránok sérülését, illetve az eredeti ízek eltávozását. Ezt már akkor tudtuk, amikor a látóterünkbe került ez az új technológia. Egy szerencsés konstrukciónak hála lehetőségünk nyílt,  hogy testközelből ismerjük meg ezt az új fagyasztási rendszert. Az érzékszervi tesztek biztatóan alakultak, ezért a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Dr. Friedrich László dékán úr és Dr. Kenesei György segítségével laboratóriumi körülmények között is teszteltük az előzetes feltevéseinket. Hiszen a tudományt sem más mozdítja előre, mint a hipotézis. A feltevésünk márpedig beigazolódott. A mérések után elmondhatjuk, hogy kiváló eredményeket kaptunk a számunkra döntő minőségi paramétereket illetően. Az adatokra támaszkodva tudjuk, hogy ez az eszköz segítségünkre lesz a tudatosabb, fenntarthatóbb működés elérésében. A mostani kutatás már előrevetített újabb, jövőbeli kísérleteket is, és ennek köszönhető például, hogy a lekvárfőzésben is elindítottuk egy új technológiai folyamat kidolgozását.

Honnan szereztetek tudomást a Tómin technológiáról?

M.Á.: Van egy közös ismerősünk, Gyulay Sebestyén, aki a világ különböző pontjairól szerzi be a legjobb minőségű szarvasgombákat, vaníliarudakat az Onyxnak. Emellett világot jár, és olyan fejlesztéseket fedez fel, mint amilyen ez a berendezés is. Neki köszönhetően hallottunk erről a rapid fagyasztó technológiáról.

V.P.: Az egyetemi képzésem alatt már értesültem a technológiáról. A Japánban töltött évek és kapcsolatok is megerősítettek abban, hogy erre érdemes odafigyelni. A kutatás idejére egy együttműködési szerződés keretein belül biztosították számunkra a Tómin gépet. Jelenleg túl vagyunk a kéthónapos kísérleti stádiumon, és számos pozitív hatást tudtunk rögzíteni. A fehérjedús élelmiszereknél kifejezetten biztató eredményeket értünk el, így most tovább vizsgálódunk.

Hol tartanak most a kísérletek, és eddig milyen eredményekről számolhattok be?

V.P.: Objektív eredményeket mindig csak műszeres vizsgálatokból kapunk. Jelenleg állomány-, szín-, pH-mérés és léeresztést vizsgáltunk, valamint ezek összefüggéseit. A projekt célja, hogy megtudjuk, a különböző fagyasztási technológiák milyen hatással vannak bizonyos élelmiszerekre. A laboratóriumi munkák befejeződtek, mostanra az adatok feldolgozása és kiértékelése is megtörtént.  A berendezéssel fagyasztott termékek mikroszkópikus vetületén gömbszerű jégkristályok jelentek meg, szemben a más fagyasztási módszereknél tapasztalható érdes szerkezettel. A hegyes kristályok olvadás során roncsoló hatással vannak a sejtekre, ez okozza az olvasztáskor keletkezett folyadékot. A kísérletek során az általunk fagyasztott termékek felengedése után szinte nulla, vagy minimális léeresztés volt tapasztalható, a vizsgált termék színe és állaga pedig a friss húséhoz volt mérhető. A soron következő vizsgálat előkészületei már zajlanak, erről azonban csak annyit árulhatok el, hogy középpontjában a mangalica áll.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram