Hirdetés
Hirdetés

Kultúrfricska az íróóriástól: Korunk „majomkodása” a gasztronómia iránti rajongás?

SZERZŐ: DiningGuide
2019. augusztus 30.
Te is gasztroblogger vagy? Tényleg ilyen hülyeségekre költöd a pénzed? A két leggyakrabban elhangzó kérdés, amire bizton számíthat az, aki valaha gasztroújságírásra (nem, nem bloggerkedésre) adta a fejét, és netán hajlandó a magyar átlagnál többet szánni kulináris élményekre, legyen az piacozás, gourmet boltokban csemegézés, áhított konyhai eszközök beszerzése és persze étteremlátogatás.
Hirdetés

Nem új hír, csak egy kis emlékeztető egy közel 150 éve született könyvre. Az író nem egy egykor volt szakács, nem is ételítész, hanem a világirodalom egyik legnagyobbja. Vagy ha ezzel az állítással esetleg vitatkoznának az irodalmi Parnasszuson állók, egy tény: ő a valaha élt legolvasottabb francia író, a mezőny pedig nem halovány, ugye. Idősebb Alexandre Dumas-ról van szó.

A D’Artagnan-ciklus és a Monte Cristo grófja rendkívül termékeny – bár szellemírókat is mindenféle gátlás nélkül használó – írójáról egy kevéssé ismert életrajzi adalék, hogy nem a Három testőrre volt a legbüszkébb, vagy a Marie Antoinette-regényei egyikére, hanem a Le grand dictionnaire de cuisine című kötetére, amit Nagy konyhaszótár címmel őriz magyar nyelven az irodalmi utókor.

Kis pikantéria, hogy a több mint félezer (!) kötetet jegyző szépíró legutolsó kötete lett a „konyhaszótár”, ami mögött joggal sejtünk gourmet attitűdöt. Az élet élvezeteit minden területen szívesen ki- és megélő író nagy ínyenc hírében állt. Szép megkoronázása a páratlan életműnek egy a gasztronómiai fogalmakat rendszerező kötet.

Az eredeti könyv mintegy 1300 oldalt és mintegy 3000 receptet számlál, a 2014-ben itthon kiadott kötet 168 oldalon, jócskán redukált tartalommal jelent meg.

Az eredeti könyv 3000 francia és nemzetközi recepten kívül számos adomát, novellát, kalandos történetet tartalmaz, és szócikkelyeiben egy rendszerezett, enciklopédikus tudást a gasztronómiáról. Élettel teli korrajz a XIX. századot majdhogynem végigélő (1802-1870) romantikus írótól, aki a róla szóló megemlékezések szerint nem szerénykedett éttermi látogatásai során sem, és nem ritkán nyitott be a konyhába, hogy némi utófűszerezéssel tökéletesítse a vendéglői kosztot.

A Szederkényi Olga a francia és a magyar gasztronómia kutatója, dokumentumfilmes által fordított, és Cserna-Szabó András által szerkesztett kötet ma már nem könnyen beszerezhető, de mindenképpen gasztroereklye számba megy.

A kötetet kiadta a nagy múltú Corvina Kiadó, 168 oldalon.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram