Tíz év egy magyar étteremkalauz életében már tisztességesnek mondható. Ennyi idő alatt bejáratódik a név, jó esetben összeáll egy koherens értékrend és gasztronómiai koordinátarendszer, valamint kialakul egy olyan közönség, amelyik ebben a koordinátarendszerben tájékozódni tud, és hasznosítani tudja az információit.
A hazai étteremkalauz műfaját idén új alapokra helyezzük, továbbfejlesztve és tökéletesítve azt a rendszert, amit eddig is követett. Elég sokat gondolkoztunk azon, mitől lesz még jobb, sőt igazán jó egy kalauz, milyen feladat(oka)t kell(ene) ellátnia. Arra jöttünk rá, van hova fejlődnünk nekünk magunknak is. Legyünk mi az első olyan magyar nyelven hozzáférhető kalauz, mely a magasabb elvárásokat is kielégíti!
A legfontosabb kérdés
Egy jó kalauznak ugyanis egyetlen dologra kell tudnia válaszolnia minden körítéstől függetlenül, ez a kérdés pedig nem más, mint hogy
„Hol érdemes enni?”
Ahhoz pedig, hogy ezt a lehető legmegnyugtatóbban tisztázzuk, nemcsak gasztronómiai kalauznak kell lennünk, de fogyasztóvédelminek is. A fogyasztó (akit jelen esetben vendégnek is hívhatunk) ugyanis az, akinek a pénzével, idejével játszik a kalauz és a vendéglátós. A vendég viszi a vásárra a bőrét, amikor megfogad egy kritikát, vagy elhiszi egy kalauz értékelését, és adott esetben fejenként több ezer forintot (plusz szervizdíj) otthagy egy-egy alkalommal.
[tw-divider][/tw-divider]Megváltozik a pontozás is
Az eddig használatos húszpontos skálát százpontosra cseréljük, ezzel ugyanis könnyebben és átláthatóbban érzékeltethetők a finomabb különbségek is. A legjobb magyar éttermet 91-92 ponttal díjazzuk, ezzel megadva a lehetőséget a további fejlődésnek, az évek óta tartó gasztronómiai fellendülés további virágzásához.
Az éttermeket 60 és 100 pont között értékeljük, pontonként differenciálva.[tw-divider][/tw-divider]
Ahhoz pedig, hogy a vendéget a lehető leghasznosabb, legpontosabb információkkal lássuk el,
maximális hozzáértésre, és a részrehajlás teljes kizárására van szükség.
Egy ilyen rendszerben nincs helye a hazai viszonyokat jól ismerő szakmabeliekre, a különböző helyekkel ilyen-olyan viszonyt ápoló tesztelő magyar séfekre. Nincs helye személyes szimpátia vagy éppen antipátia mentén ítélő baráti körökre. Két dologra van szükség: teljes függetlenségre, és komoly szakmai hozzáértésre. Ezt a két feltételt jelenleg Magyarországon egyetlen módon látjuk biztosítva: a végső húszas sorrend fölállításával egy
egy 2 Michelin-csillagos külföldi séfet szakembert bíztunk meg
aki minden részrehajlástól mentesen, a hazai, néhol bizony kusza viszonyoktól érintetlenül, a legmagasabb szakmai sztenderdek figyelembe vételével és betartásával állítja össze az éttermi toplistát. Ezzel nemcsak nemzetközileg is értelmezhető kontextust és méltóságot adva a díjnak, de megnyugtató mértékben zárjuk ki az elfogultság legkisebb gyanúját is.
A Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díjat - több más elismeréssel egyetemben - a február 29-i, Larusban megrendezendő gálán adjuk át, ahol bemutatjuk a Volkswagen-Dining Guide Top 100 Étteremkalauzt is.
Nincs részrehajlás, nincs érdek, nincs személyes szimpátia, hanem tiszta, reális és legfőképpen használható, fogyasztóbarát értékelés.