Hirdetés
Hirdetés

Kis gondolkodásra biztatunk a hús, növényi alapú és az egészséges étrend kapcsán

SZERZŐ: Méhész Zsuzsa
2019. október 29.
Valószínűleg mindannyiunkkal megesett már, hogy amikor a kezünkbe kerül az étlap az étteremben, anélkül, hogy végigtanulmányozánk, szinte leugrik róla a napi kedvencünk. Ilyenkor már nem is érdemes tovább olvasni, vélhetően úgyis vissza foguk térni ahhoz, ami először megtetszett. De mi az alapja ennek?
Hirdetés

A pillanatnyi ízlés? A jól elhelyezett szöveg? Esetleg valami nosztalgia?

Egy biztos, szinte akaratlan történés ez, amit nem szoktunk elemezgetni. Általában nem a formális logika, hanem vágyaink mentén születnek döntéseink. Egyszer valaki azt mondta: szinte minden választásunk érzelmi alapú. 

Sokat beszélünk az ételek, a gasztronómia és a környezet kapcsolatáról. Nincs ma a mi területünkön sem parázsabb téma a klímaválátozásnál. A szezonalitás már nem bohó divathullám, amire mindenkinek érdemes felkapaszkodni, aki számít. Hanem egyfajta kívánalom. Aki számára meghatározó a szezonalitás, vagy az, hogy az étel ne utazza körbe a világot, és ezt komolyan is veszi, nem csak beszél róla, az valahogy valóban elkezdi majd februárban jobban szeretni a házi savanyítású vecsési káposztát és a céklát, mint az Indiából jövő mangót és az izraeli  földiepret. Lehet, hogy nem szívből jövő, sokkal inkább gondolatvezérelt választás lesz ez. 

Hirdetés

Ugyanilyen alapon el lehet várni, hogy a nagyközönségnek egy kellemes, családi éttermi ebéd alkalmából először a klímakérdés jusson eszébe – hacsak nem tarisznyás-ökoharcos hippi mindenki közülük? És ez befolyásolja a választásukat? 

Azt most már szükségtelen bizonygatni, hogy a mezőgazdaság és a földhasználat módszereinek változásai az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 25 százalékáért felelősek. Általános értelemben az állati eredetű élelmiszerek előállítása meghatározóbb környezeti hatásokkal jár, mint a növényi alapúaké. Ezt is tudjuk, még akkor is, ha nem ezzel kapcsolatos tudományos mérések eredményeit olvasgatjuk naphosszat az étkezőasztalnál.

"Burgerhúspogácsa" céklából, fehérbabból

Ha csak a fehérjét vizsgáljuk: az ugyanannyi proteint tartalmazó marhahús hússzor több földet igényel és hússzoros az üvegházhatású gázok termelése is a növényi eredetű fehérjékkel (például a babbal) összehasonlítva. Ennélfogva a növényi alapú ételek arányának növelése az étrendünkben csökkenti az éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatásunkat. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adni a húsevést. Döbbenetes a számokban mért különbség, ha az étrendünkben ezek az arányok a növényi eredetű alapanyagok javára tolódnak el. Az amerikai World Resources Institute munkatársai azt javasolják, hogy honfitársaik heti 1,5 hamburgernek megfelelő mennyiségre korlátozzák vöröshús-fogyasztásukat. 

Az étkezési szokásainkkal kapcsolatos döntéseinknek hosszú távú hatásai lehetnek. Ehhez azonban érdemes megismerni a hozzájuk kapcsolódó motívumokat és gondolkodási folyamatainkat.

A helyzet az, hogy tudományos terület az ételekhez fűződő viszonyunk, és tudósok elemzik ezzel kapcsolatos motivációinkat. Így többek közt azt is, hogy lesz egy gondolatból érzelemvezérelt döntés, ízlés, beállítódás. 

Egy kísérletben két csoportra osztották a résztvevőket. Mindenki pontosan ugyanazt az ételt kapta – de az egyik csoportnak azt mondtak, hogy amit esznek, az egészséges. A másiknak az ellenkezőjét. Akik az „egészségeset” kóstolták, 55 százalékkal ítélték kevésbé élvezetesnek az ételt, mint a másik csoport. 

Hirdetés

Választásainkat sok tényező befolyásolja, de talán minden fölött valóak a szokásaink, tanult viselkedésünk és az, hogy társaink mit esznek. Ezeket a döntéseket egyetlen módon tehetjük tudatosabbá: pontos és hiteles információkkal. Az emberek jók és etikusak szeretnének lenni, és azt szeretnék, ha mások is annak tartanák őket. 

Kép forrása: www.impossiblefoods.com

A Burger King kísérletbe fogott a növényi alapú, ún. Impossible Burger forgalmazására. Az Impossible Burger kimondottan szeretne hasonlítani a marhahúsból készülő társára – ízben és illatban közel is áll hozzá. Az egy hónapos tesztidőszak elteltével minden üzletben, ahol megtalálható volt, növekedett a forgalom. Átlagosan 19 százalékkal volt nagyobb az országos átlagnál. Mindemellett ügyeltek arra is, hogy kiemelt szerepet kapjon a menüben és a leírása kellően vonzó legyen. Egy másik önkiszolgáló lánc megduplázta azon pultokat, ahol eddig is húsmentes ételeket kínált, és nem a húsmentes vagy vegetariánus jelzővel látta el, hanem Avant Garden névre keresztelte, hogy egyformán érdekes lehessen a húst egyébként fogyasztóknak és a vega/vegán vendégek számára is. A változást követően a lánc értékesítési számai 11 százalékos növekedést mutattak. 

Napról napra pontosabb ismereteink vannak választásaink hosszabb távú hatásairól. „A nagyszüleink nem agyaltak ennyit, megették a szalonnát, mégis kilencven évig éltek” - halljuk visszhangozni az örök ellenlábasokat. Lehet, de nem is ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták őket. Nem azért, mert nem jutott el hozzájuk az információ. Hanem egyszerűen azért, mert ötven-száz évvel ezelőtt éltek, más körülmények és problémák által meghatározva. 

Jó reggelt, kellemes ébredést kívánunk, a világ eközben nem kicsit változott!
Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram