Sorozatunkban Schiffer Miklós stílustanácsadó és Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója reggelizőhelyeket tesztelnek. Előbbi elsősorban a hely hangulatát, atmoszféráját és stílusát, utóbbi az ételek minőségét veszi górcső alá. Most ismét egy fiatalos, sallangoktól mentes belvárosi helyet látogattak meg.
Schiffer Miklós:
A ZOSKA egy igazi trendi hely, olyan, ami a fiatal generáció számára magától értetődő, számunkra pedig egy igazi meglepetés volt. Az óriási üvegportálok mögött kitárulkozó kávézó szöges ellentéte a múlt héten bemutatott Feketének, míg a korábbi az elrejtőzésről, a Zoska a kitárulkozásról szól. Ez a kis kávézó a Múzeum körútról a Károlyi kertre nyíló Ferenczy István utcában reggel hét és este hét óra között tökéletes hely arra, hogy megtapasztalhassuk, Budapest fiatalos oldalának van egy, a romkocsmák hamis illúzióján túli oldala is, vannak helyek, ahol a fiatalos lendület és a minőség találkozik. Helyek ahol az idősebb generáció is jól érezheti magát, ahol kedves és fesztelen kiszolgálást, jól komponált ételeket és élményt kaphatunk. A „kirakatban”, egy kis kerek asztal melletti süppedő foteles helyet kaptunk, ahonnan tökéletes ráláttunk a szűk galérián és a központ részen ülőkre is. A berendezés egyszerű fehér bútorokból áll, a hangulata nekem a provanszi stílust idézte, de a kávézó ettől még nem franciás, sokkal inkább egyedi és sajátos, amit a három szinten elhelyezkedő közönség tesz igazán színessé. Gondtalan egyetemista arcok, magyar és sok külföldi szó keveredése vett körbe minket, miközben finom kávét és reggeli fogyaszthattunk. A virsli roppant, a bundás kenyér nem úszott az olajban, a fahéjas csiga pedig emlékezetes volt. Megkedveltem ezt a helyet; ha az ember a belvárosban jár és az autóját már letette valahol – mert a környéken ez azért komoly teljesítmény – semmi esetre sem szabad kihagyni.
Herczeg Zoltán:
Bundáskenyér
Korrektül elkészített, hatalmas adag érkezett, forró olajban sütve és nem áztatva. Krémes és kívül “puhán” roppan. A hozzáadott tejföl és kockázott paradicsom szépen könnyíti ezt a kiadós reggeli ételt.

Tojásrántotta
Hagymával és kolbássszal kértük. Klasszikus rántotta, egy leheletnyit túlsütve, olyan, mint a nagymamáké. A hagyma lassan sült, jól karamellizált, édeskés, a kolbász aránya megfelelő, domináns, de hagyja érvényesülni a tojás ízét. Hozzá igazi feltekert (vajas) kiflit kaptunk.

Fahéjas csiga
Kézműves jellegű, friss, puha, szaftos, fahéjas almatöltelékkel, pont, ahogy egy finom reggeli péksüteményt elképzelhetünk. Nagyon többet erről nem is lehet mondani, teljesen rendben van!

A frankfurti
Három darab virsli, szépen roppan, nem a nagyipari minőségben, ahogy vártuk. Hozzá klasszikus magyar mustárt és a tojásrántottánál már megismert jó minőségű feltekert tésztás kiflit kaptuk. Már többször leírtuk, hogy a virsli minőségéből lehet következtetni a vendéglátó hely habitusára, “magatartására”. A reggelizőhelyekről írt tesztjeink sarkallatos pontja a virsli minősége. Ismét olyan helyet találtunk, amelyik "átment a teszten".
