Hirdetés
Hirdetés

Kicsoda Ana Roš? - 5 fontos gondolat a világ legjobb séfnőjétől

SZERZŐ: DiningGuide
2017. május 5.
Az idei Gourmet Fesztivál fő vendége Ana Roš lesz, aki, amellett, hogy "feltette" Szlovéniát a világ kulináris térképére, idén vette át a legjobb női séfnek járó díjat a The World's 50 Best Restaurants 2017 díjátadóján.  Az eredetileg diplomata pályára készülő, Ana öt nyelven beszél folyékonyan. Egészen addig nem is gondolt más karrierre, amíg nem találkozott Valter Kramerrel, későbbi […]
Hirdetés

Az idei Gourmet Fesztivál fő vendége Ana Roš lesz, aki, amellett, hogy "feltette" Szlovéniát a világ kulináris térképére, idén vette át a legjobb női séfnek járó díjat a The World's 50 Best Restaurants 2017 díjátadóján. 

Az eredetileg diplomata pályára készülő, Ana öt nyelven beszél folyékonyan. Egészen addig nem is gondolt más karrierre, amíg nem találkozott Valter Kramerrel, későbbi férjével. Ettől a pillanattól viszont megváltozott minden, hiszen a házaspár úgy döntött, átveszik a férj családjának Soča-völgyben, az olasz határhoz közel működő éttermét és szállodáját. A Hiša Franko eredeti épületét 1868-ban emelték, s egy legenda szerint itt írta Hemingway a Búcsú a fegyverektől című regényét. Mostanra Kramer a boros részleg vezetője: az étterem szlovéniai biodinamikus szőlészetekból és borászatokból származó első osztályú szelekcióval büszkélkedhet. Anáé a konyha, ahol a rá jellemző, leginkább eklektikus stílusú konyhát visz. A hátteret a környező alpesi vidéken fellelhető alapanyagok adják: a hegyvidéki legelőkön tartott állatok húsa, az erdők-mezők ehető növényei és gyümölcsei, a vadak és a folyók kincsei, helyi termelők tejtermékei. Ezt ötvözi Ana a rá jellemző egyedi stílussal és a modern gasztronómiai trendekkel.
Az alábbi gondolatokat a díjátadó gálán, köszönőbeszéde részeként osztotta meg a közönséggel, az eredeti cikk itt olvasható.

A zéró kilométeres elvről:
Amikor felhívtak és elújságolták a hírt, hogy én lettem az év női séfje, semmiféle eufóriát nem éreztem. Inkább a felelősséget éreztem meg. 15 éven át Szlovéniában, vidéken dolgoztam, távol a médiától, a véleményvezérektől, a foodie-k világától és a nemzetközi food guide-októl, éppen azért, hogy ki tudjunk építeni egyfajta hálózatot magunk körül, amelybe beletartoznak a termelők, a tenyésztők, akikkel meg tudjuk valósítani a zéró kilométeres elvet. Kizárólag helyi és eredeti termékekkel, és nem a trendeket vagy a divatot követve, hanem pusztán azért, mert kiváló alapanyagokra volt szükségünk, hogy jó ételeket készíthessünk. Ahhoz, hogy valóban alkoss valami újszerűt, első sorban okosan kell szervezni magad körül mindent, és ez minden időnket és energiánkat megkövetelte. Mostanra érett be a munkánk gyümölcse.
Családról és karrierről:
Tegnap azt kérdezte Enrico Crippa (a három Michelin-csillagos Piazza Duomo Alba séfje, a Bocuse d'Oron a zsűri tiszteletbeli elnöke), hogy fogok-e sírni. Nem, feleltem, a nők más okokból sírnak. Mi nők folyamatosan belső konfliktusokat élünk meg a karrierünket és a családi életünk összeegyeztetése miatt. 18 órákat dolgozom a konyhán, nem vagyok a gyermekeim mellett, és amikor végre otthon töltöm az időmet, akkor a kollégáim hiányolnak. Mindig van valaki, akinek éppen kellenék. Az utóbbi pár évben rájöttem, hogy még ebben az őrült hajtásban is a gyerekeimet és a családomat teszem az első helyre, akárki elé.

A „férfias” séfszakmáról
Az első hivatalos „fellépésem” a nemzetközi séf világban a Cook It Raw-on történt Lengyelországban, és mi tagadás, elég érdekesen alakult. Először is, lekéstem a gépemet, majd emiatt a sajtótájékoztatót. Aztán ruhástól beleestem a folyóba – újságírók hada és fotósok emlékezhetnek a pillanatra. Amikor főztem és éppen a húst vágtam fel, egy kutya felugrott az asztalra és megharapta a kezemet, irány az orvos. Másnap az utolsó vacsorát készítettem elő (férfi) séfkollégákkal: ők bogyós gyümölcsöket készítettek én retket. Közben egy méh berepült a konyhába és addig-addig körözött a fejem körül, míg végül megcsípett, és nekem, életemben először komoly allergiás tüneteim lettek a csípéstől. De a vacsora jól sikerült. Így mutatkoztam be a férfi séfek komoly világában.
Szexizmusról - humorral
A médiának (és ezáltal az embereknek is) szent meggyőződése, hogy a férfi séfek nem tudnak együtt dolgozni a női séfekkel. Szerintem ez egyáltalán nem igaz. Elfogadnak bennünket, főleg, miután megmutattuk, hogy igenis tudunk főzni – őszintén mondom, én ezért hálás vagyok. Ma, amikor átveszem ezt a díjat, a Hiša Frankot is ünnepeljük. Én azért vettem piros ruhát erre a gálára, mert nem igaz, hogy a férfiak a legszexibb séfek, mi nők is fel tudjuk venni velük a versenyt.
A legjobb női séfnek járó díjról
Ezt a díjat csodálatos gyermekeimnek ajánlom. A konyhában nőttek fel, szó szerint, és fantasztikus kis emberkék lettek. Minden lehetséges – azt hiszem, ez a legfontosabb üzenet, amit mondhatok nekik.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram