A Finedininglovers összeállított egy listát azokról, akik rá mertek cáfolni a hagyományos pályamodellre a gasztronómiában.
Heston Blumenthal: kanyargós tíz év
Fiatalkorában minden jel arra mutatott, hogy Blumenthalnak a sors konyhai karriert szánt, de végül csak közel a harminchoz lelte meg igazi hivatását.
18 évesen mindössze egy hétig bírta a konyhai gyakorlatot.
Tíz évnek kellett eltelnie, mire rájött, hogy a gasztronómiában van az ő igazi helye. Az „elvesztegetett” évtizedben végigzongorázott jó néhány felejthető, nem túl megerőltető töltelékálláson: nappal például végrehajtóként (!) dolgozott, esténként pedig önszorgalomból a francia irodalom klasszikusait tanulmányozta. Az áttörést Harold McGee amerikai író a főzés tudományáról szóló könyve hozta meg számára. Az olvasottak olyan nagy hatással voltak rá, hogy villámgyorsan visszatért kamaszkorában dédelgetett terveihez, 16 éves korában ugyanis egy provence-i nyaraláson az egycsillagos L'Oustau de Baumanière étteremben ettek a családjával – ekkor szeretett bele a gasztronómiába. Egy évre a "megvilágosodás után, 1995-ben megnyitotta saját éttermét, a The Fat Duckot a Berkshire megyei Bray-ben. Ahogy mondani szokás: a többi már történelem.
A kreativitás utat tör magának: Cristina Bowerman esete Elena Arzakkal
Ki gondolná az extravagáns, lila hajú séfről, hogy eredetileg jogi pályára készült? A római Glass Hostaria egy Michelin-csillagos tehetsége Pugliában született, és idegen nyelveket, valamint jogot tanult. A törvények világában azonban nem érezhette különösebben otthonosan magát, hiszen először Texasba utazott, ahol grafikusként vállalt munkát, majd ott kint, az Egyesült Államokban érte a felismerés:
egy Elena Arzakkal készült tévéinterjú rakta végül "irányba".
Amikor a San Sebastián-i háromcsillagos baszk séf a Le Cordon Bleu nevű patinás francia séfiskolában töltött éveiről mesélt, Cristinában megszületett az elhatározás: ő is ezt az utat akarja járni. Szakácstanulmányokat Texasban, az austini egyetemen végzett, majd a pályamódosításhoz ihletet adó Le Cordon Bleu következett.
Harminc felett, 2006-ban nyitotta meg éttermét Rómában. A vendégek az első néhány évben nem voltak vevők az olasz tradíciókkal szembehelyezkedő fogásaira, és mindig a klasszikusokat kérték tőle. 2010 aztán meghozta a szakmai sikert: a Michelin-csillag megszerzését követően végre a közönségsiker is megérkezett.
Tőzsdéről a konyhába: Martha Stewart
Martha Stewart sem volt mindig a háziasszonyok ikonja, az a mindig sütő-főző, tökéletes háztartást vezető, "csináld magad" házi- (és persze üzlet-)asszony, amilyennek ma ismerjük. Történelemből diplomázott, majd tőzsdeügynökként dolgozott, és már a negyvenhez közelített, amikor belevágott saját catering vállalkozásába. Ezen a területen Martha olyannyira magára talált, hogy szakácskönyv bestsellerek sora és évtizedek óta tartó, elképesztően sikeres tévés karrier tetőzte be az irányváltását. A hetven fölötti üzletasszony a mai napig aktív: esküvőszervező cége mellett a raplegendával, Snoop Doggal forgat közösen főzőműsort.
Párizs, a felforgató: Julia Child
Julia Child 36 évesen szeretett bele a francia konyhába, amikor kiküldetésben lévő férjével Párizsban élt (ahogyan azt a Julie & Julia – Két nő egy recept című, Meryl Streep főszereplésével készült filmben is láthattuk).
Első könyve, a Mastering the Art of French Cooking, vagyis A francia konyhaművészet elsajátítása megjelenésekor 49 éves volt.
Több mint három évtizednyi tévés karrierje ma már legenda, generációk nőttek fel a főztjén. Ő ismertette és szeretette meg az amerikai közönséggel széles körben a francia konyhát. Ki gondolta volna az egykori reklámszövegíróról, aki a II. világháború alatt az amerikai hírszerzésnek is dolgozott, hogy a világ egyik leghíresebb tévés szakácsa lesz?
Hajtűkanyar negyven fölött: Mikael Jonsson, egy svéd Londonban
A svéd séf eredetileg kereskedelmi ügyekkel foglalkozó ügyvédként dolgozott. Bőven negyven fölött járt már, amikor szembenézett az igazsággal: a munkáját kötelességből, de minden öröm nélkül végzi. „44 évesen láttam be, hogy szükségem van arra, hogy kiélhessem a kreativitásomat, és az otthonról hozott szakácstudományommal próbát tegyek a séfszakmában.”
Lám, mégsem kell egyazon területen évtizedeket beleölni a munkába a széles körű szakmai elismerésért: Jonsson éttereme, a Hedone ma egy Michelin-csillaggal üzemel. Az összetevőkre különösen nagy hangsúlyt fektető, francia konyhát képviselő Hedone-ba ellátogatva bárki meggyőződhet arról, hogy Jonsson jól döntött-e, amikor hátrahagyta a paragrafusokat.
Irodalom helyett a főzés líraisága: Nigella Lawson
Ahogyan azt nemrég meg is írtuk, Nigella a harmincas éveinek vége felé közeledve találta meg a hozzá legközelebb álló műfajt, és abban is a saját hangnemét. Kötetlen, bensőséges hangulatú főzőműsorai nélkül egészen biztosan kevesebben állnának neki otthon tortákat vagy éppen pulykát sütni. Ha kihagyta volna, olvassa el a cikkünket Nigelláról! Szeretnek ezek az emberek enni egyáltalán?
Forrás.