Hirdetés
Hirdetés

Kérjük vissza a kürtőskalácsunkat! Avagy amikor a kevesebb több

2019. január 21.
Ha valamivel igazán nem vagyunk vádolhatók, hogy ellene mennénk a gasztronómiai újításoknak. A társadalom azon szűk szegmensébe vagyunk sorolhatók, akik azokat a bizonyos sokak számára gyanús csíkokat és pöttyöket a tányéron indokolt esetben bravúros lecsóként vagy újító szellemű csirkepaprikásként üdvözöljük. Most mégis egy kicsit avítt nézetet fogunk vallani: kérjük vissza a kürtőskalácsunkat!
Hirdetés

Szó nincs arról szerencsére, hogy bárki is elvette volna. És ez közel sem olyan kétségbeesett segélykiáltás, mint Wass Albert Adjátok vissza a hegyeinket! regénye volt. Különös tekintettel arra, hogy több nemzet is magáénak vallja. Inkább csak egy felvetés, aminek analógiájára több street food műfajt lajstromba vehetnénk: avagy hová tupírozzuk még ezeket az önjoguknál fogva is szeretett kedvenceket?

Egy igazi street food

Manapság, amikor fancy helyeken, egy étterem belterében, asztalnál ülve, késsel-villával fogyasztjuk az úgynevezett street foodokat, felüdülés valódi utcai ételekről írni. A kürtőskalács még kétségtelenül tartja e jellegzetességét.

Hirdetés

Más jellegzetességeire azonban nem ártana ügyelni. A BuzzFeed Food csatornáján jött szembe a minap ez a videó, ami nem budapesti, de akár budapesti lehetne. És persze mindenki azt süt kürtő formában Kaliforniában, amit csak szeretne, sőt hivatkozhat is a mi nevezetes, mázas kalácsunkra, sőt a "pakold meg rogyásig és legalább 2000 kalóriáig" ételtrendjéért nem kell átszelnünk az óceánt – felbukkantak már itthon is feltuningolt kürtőskalácsok, amiről egyre többeknek ugrik be előbb a kettes típusú diabétesz, mint hogy milyen töltelékhalmokkal és színes szórásokkal is kérnék.

Az XXL adagokról

Bevallom, az itthoni tévéadókon is sugárzott Fald fel Amerikát! sorozat mindig is taszított, ami persze ízlés dolga. Azt gondolom, el lehet fogadni azt is, hogy sokakat lázba hoz a Fekete Lászlókra szabott steakek és más irgalmatlan méretű ételkreációk puszta látványa is. Nem személyesen a műsorvezető vagy a szériában bemutatott (nagyon) amerikai helyek, hanem a koncepció ellen emelnék szót. A hogyan együnk annyit, amennyi belénk sem fér, és minimum rosszul leszünk tőle, de inkább bele se gondoljunk a nagy falás kimenetelébe-típusú kulinária inkább szorongással tölt el.

Ne is menjünk bele, hogy a világ lakosságának mekkora része éhezik, netán táplálkozik nap mint nap elégtelenül, a világ szerencsés (?) szegleteiben pedig abból űzünk sportot, hogyan pazaroljunk ételt ez esetben éppen nem a kukába dobással, hanem a magunkba juttatásával. A testi igényeinken bőven, bőven túl.

Új szerepben: a kürtőskalács mint hordozó

A kürtőskalácsot is évekkel ezelőtt felfedezték már mint ideális hordozótölcsért. Hiszen mi mindent lehet belepakolni, nem igaz? Míg mi évszázadokon át fordítva szemléltük a dolgot, és élvezettel fejtegettük le a kalács még forrón gőzölgő csíkjait, nem láttuk meg benne a potenciált, miszerint megtölteni is lehet. Fagylalttal, csokoládé- vagy mogyorókrémmel, tejszínes krémekkel és persze tejszínhabbal, a mázas külsőre pedig miért az "unalmas" diótöret vagy fahéj kerüljön, amikor színes cukorkaszórással a csillámpónik színvilágát öltheti fel a magyar utcai klasszikus?

Az USA-ban vagy Kanadában érthető módon szórványos a fogyasztók tudása a chimney cake eredetéről, készítésének tradícióiról. Ez persze minden világhódító étel és ital sorsa a sushitól a pizzáig, az óhazában pedig csak fogják a fejüket a tradíciópártiak.

Nem tisztünk senkit az ételfogyasztásai szokásai miatt ostorozni, hiszen kinek ne volna legalább egy olyan kedvence, amin felhördülnek az adott műfaj ortodox hívői? Ki a paradicsomlevesbe önt bele feltűnés nélkül cukorkupacot, ki a kedvenc ketchupjával rajzol csíkokat a pizzájára szigorúan otthon, a négy fal között, hiszen társaságban ilyesmire azért nem vetemedne. Nem arról van tehát szó, hogy szégyent szeretnénk kelteni bárkiben is egy kis dekadens elhajlás miatt, sőt. Naná, hogy az étkezés a létfenntartáson túl az örömszerzésről és ilyen-olyan határátlépésekről szól.

Csak egy mondat a puritán kürtőskalácsok védelmében

Megkímélnénk mindenkit a kürtőskalács romantikától. Ki hóesésben, kesztyűt levéve, ki kánikulában a strandon szereti összecukrozni a kezét, ki az otthon – például sörös doboz segítségével – sütött kürtőskalácsára büszke. Tényleg csak annyit szeretnénk szóvá tenni, hogy egy nagyon komoly műfaji tévedés ezt a kívül imádnivalóan roppanós, belül lágy tésztájú, kívülről egy-két egyszerű alapanyaggal megszórt kedvencet odáig csicsázni, míg éppen az eredeti jellegét veszíti el teljesen.

Persze, megtömhetjük mályvacukorral, kibélelhetjük Nutellával, tölthetünk rá krémet, majd még egy kis habot, szórhatunk rá gumicukrot és ehető glittereket, csak azt nevezzük el akkor máshogy, és én nem kérek belőle. Egyébként bármely igényes étteremben, bisztróban vagy kisvendéglőben szívesen megkóstolom a helyi szakács kürtőskalács értelmezését, hiszen úgy szép az élet, ha zajlik.

A BuzzFeed Food ihletadó videója Kaliforniából:

Az Insider 2016-os videója:

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram