Csernák Janka a MOME frissen végzett hallgatója, diplomamunkának egy ételtároló rendszert választott. A juharfa alapú hordozható szett nomád kultúrák étkezési szokásai nyomán született, de a japán lunchboxok esztétikáját épp olyan nagyvonalúan építi be munkájába mint az olasz eredetű slow food mozgalom irányelveit.
A MOME fémműves szakán diplomáztál egy olyan étkezőszettel, ami a juharfát főszerepelteti. Mennyire jellemző ez a fajta útkeresés, szokatlan anyaghasználat a szakmán belül?
Az általános meglátás az, hogy a szak átalakulóban van, próbál magának új területeket keresni, mivel a felhasználói közeg egyre szűkebbnek bizonyul. Persze az egyetemi évek alatt is széles anyagspektrumon dolgozunk, a fától kezdve a köveken, műanyagon át egészen a szilikátig, ami egyre inkább előtérbe kerül. Vannak olyan klasszikus fémműves diplomamunkák, mint a fém evőeszközkészlet, de egyre többen lépnek át ezen a médiumspecikifkus szemléleten.
Hogyan lehet a fémműves megközelítésmódot a tárgytervezésben érvényesíteni? Miben tér el ez a formatervezői munkamódszertől?
Nincs nagy különbség, viszont az ipari formatervezéshez képest egy jóval kraftosabb, kézműves jellegről beszélünk. Mivel a formatervezők mögött Magyarországon nem áll komoly ipar, ezért egyre nagyobb létjogosultsága van a kisszériás, manufakturális termékeknek. Meg kell keresnünk azokat az utakat, amiken tudunk működni, és ha épp nincs lehetőségünk tengerjáró hajót tervezni, akkor kicsit másfele feszegetni az ajtót.
Valós igényekre terveztél a KOMIDA-val? Képesek vagyunk ilyen macerás dolgokat beépíteni a mindennapokba?
Igen, főleg abból fakadóan merem feltételezni, hogy borzasztó tárgymániásak vagyunk. Ha fontos az, hogy milyen tokban van a telefonunk, akkor arra is lehet figyelni, hogy ne alufóliából kicsomagolva fogyjon az étel. Másrészt ha valamit érdemes szertartásosan csinálni, az az étkezés. Ebből a szempontból ez egy koncept tárgy, mert nyilván nem illeszkedik pöccre a mindennapokba, kicsit időigényesebb használni, de tekinthetjük úgy, hogy ez egy beépített lassító funkció. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy nem mindenkinek van kedve, lehetősége lelassulni egy ilyen mozzanat kedvéért, ilyen értelemben valóban nem egy demokratikus tárgyról beszélünk.