„A húsvét nálunk portugál-magyar fúzió, de inkább a magyar tradicionális ételek dominálnak. Egyszerű és hagyományos a menü, készül kaszinótojás, főtt sonka, francia saláta, körözött, amiket szezonális zöldségek kísérnek. Amikor bevásárlásról van szó, mi is a praktikusságot részesítjük előnyben, ahogy a legtöbb ember ” – meséli Jenei Éva.
„Készül egy portugál tradicionális étel is, a bárány, ami az én feladatom minden évben. Sütőben készül, fokhagymával, kakukkfűvel. A bárány beszerzése kicsit összetettebb feladat, de nagy segítség ebben az étterem hús beszállítója, aki mindig magas minőségű termékeket hoz. Ez az egyetlen hagyományos portugál étel a menünkön, de egyébként rengeteg szokás és étel van, ami az ünnepet jellemzi. Van például egy nagyon jellegzetes péksütemény, a Folar da Páscoa, amit kizárólag ilyenkor fogyasztanak” – meséli Tiago Sabarigo.
„Mindenkinek megvan a maga feladata húsvétkor, édesapámé a sonka beszerzése. Általában vagy a piacról, vagy egy közeli szupermarketből veszi, attól függően, hogy hogyan engedi az ideje, illetve milyen terméket talál. A zöldségeket is gyakran ő veszi meg, és mivel ilyenkor ezeket nyersen fogyasztjuk, mindig a legszebbeket igyekszik megtalálni. Anyukám reszortja a kaszinótojás, egyszerűen isteni, amit készít!
Az én feladatom az édesség, nagyon szeretek sütni. Ebben nem igazán követünk tradíciót, leginkább a kislányunk aktuális ízlése határozza meg, hogy mi készül. Korábban sokszor csináltam répatortát, de most épp a csoki a nyerő minden mennyiségben. Természetesen lesz rengeteg csokitojás is, a tojáskeresés már hagyomány a családban” – folytatja Jenei Éva.
„A kalács idén egy nagyon jó ócsai kézműves pékségből érkezik, de korábban vettünk már a Salt Bakery-től és az Artizántól is.” – teszi hozzá Tiago Sabarigo.
Gelencsér Janka és Csillag Richárd, a Lokalista tulajdonosai épp új balatoni helyük nyitására készülődnek, amikor húsvéti szokásaikról mesélnek:
„Nálunk a húsvét a nagypénteki termelői piaccal és az előrendelések összeállításával indul. Mindig van nagypénteken is termelői piacunk, ahol többek között elintézzük a saját ünnepi bevásárlásunkat is. Ez a nap szinte ünnep a piacon – rengeteg ilyenkor a vásárló, itt veszik át az előrendeléseket a Lokalistából, nyuszi simogatás is van. A klasszikus sonka-tojás-zöldség csomag mellett készítettünk extra sajt- és sonka válogatásokat, csirkemáj krémet, és természetesen répatortát is – többféle mentes változatban.
Grillezünk halat is a piacon, tavaly apukám pisztrángot sütött, idén Ricsi egy horvát halat, az orádát fogja grillezni. Apukám a Szőlőskertben böjti hal napokat hirdetett, és elutazott Zágrábba friss halért – mi pedig arra gondoltunk, hogy ha már van erre lehetőség, akkor a piacon is süthetnénk belőle.
Ami a bevásárlást illeti, nagyjából mindent meg tudunk venni a termelői piacunkon, de idén van egy kis saját sonkánk is, amit mi csináltunk. Van egy-egy kisebb dolog, például a torma, amit máshonnan szerzünk be. A termelőinkkel szoros kapcsolatot ápolunk továbbra is, ők is úgy készülnek erre az időszakra, hogy ezekből a termékekből extrán sok fog fogyni. A házi tojás vásárlása egyre nagyobb kihívás, mert egyre kevesebben foglalkoznak vele,de ilyenkor azért ebből is több van a piacon. Mi marcali tojást veszünk egyébként.
Nálunk a családi húsvétnak nagyon régóta megvan a menetrendje. Mivel vendéglátós család vagyunk, és vasárnap nyitva van a családi étterem, a nagy, közös ünneplésre hétfőn kerül sor. Az evést azt már természetesen korábban is elkezdjük. Húsvét vasárnap az étteremben is az kerül az asztalra, amit mi is szívesen eszünk ilyenkor: főtt sonka, kalács, tojás, zöldségek, torma – meg persze a házi répatorta, ami soha nem hiányozhat.
A hétfő viszont tényleg csak rólunk szól – a családról, a hagyományokról. Szeretjük a nagy családi reggeliket, a főtt sonka, tojás és egyéb klasszikusok mellett igyekszünk minden évben bárányt is sütni délután, de ez attól függ, éppen mennyi időnk és energiánk van.
Az egyik legfontosabb és legvidámabb szertartás nálunk a tojáskeresés. Gyerekkorom óta tartjuk ezt a szokást, a mai napig keressük a tojásokat a húgommal és az öcsémmel, ehhez most már Ricsi is csatlakozott. Anyukám azt mondta, hogy amíg nincs unoka, elrejti nekünk a csokitojásokat – utána viszont már rajtam lesz a sor, és nekem kell őket eldugnom az egész családnak.” – meséli Gelencsér Janka.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.