Biztosan mindannyiunkkal megtörtént már, hogy Google barátunkhoz fordultunk egy vacsora alkalmával: ki vagy mi is az a Dubarry, és rendelhet-e a gombától ódzkodó barátunk Óvári csirkemellet? Igaz, 2021-ben jellemzőbb, hogy egy fogást például bárány-karalábé-vanília-bergamott formában tüntetnek fel, de ahogy a jelenlegi kiszállítós érában visszaszivárogtak az éttermekbe a nosztalgikus, ikonikus fogások, úgy megjelenhetnek újra a hagyományos elnevezések is.
Ez egy olyan tudás, amit nem vesznek el tőlünk sohasem. A teljesség igénye nélkül, kedvencekkel, sűrűn használt megnevezésekkel vagy éppen érdekességekkel készültünk. Tény, hogy közülük sok elavultnak tűnik, és az is látszik, hogy egykor mely alapanyagok voltak “sztárok”, de láttunk már csodát: az elmúlt 10-15 év innovatív konyhái és séftehetségei többször csúcsra emeltek egy-egy mostoha, avétos fogást. A válogatásban találunk kifejezetten magyaros műkifejezéseket, de sok módozat a klasszikus francia konyhaművészetből ered.
Fontos, hogy az à la és az au francia módok kétféle értelmet is kaphatnak: jelölhetik az elkészítés módját és a köret/fogás jellegét is.
- Bakonyi (módra): mintha natúr szeletre halmoznánk tejfölös, esetleg tejszínes gombapaprikást. Galuskával, még több tejföllel az igazi.
- Böllér módra: nincs disznóvágás böllér nélkül, ahogy nincsen böllér módra belsőségek nélkül. Tüdő, vese, máj, mirigyek, vér, nyelv, ritkábban agyvelő. Minden, ami zsír és fehérje.
- Budapest módra: jellemzően bélszínt készítenek így. Amolyan korabeli “mindentbele” luxusétel, melynek születése egybevág a hortobágyi húsos palacsintáéval: az 1958-as brüsszeli világkiállításra készítették el először, de azóta sem szabadulunk től. Lecsó, bélszín, libamáj és gomba együtt, egy tányéron, némi zöldborsóval.
- Burgundi (módra): ahogy a Bakony minden esetben gombát jelöl, úgy Burgundia legtöbbször egyenlő a vörösborral (bourguignon). A burgundi körítés azonban szalonnás-gombás-hagymást garnírungot jelent.
Boeuf bourguignon
- Csabai (módra): természetesen Békéscsabára kell asszociálnunk. Nem minden “Csabai módra” készített étel indikálja, hogy valóban onnan származó kolbásszal készítették, még akkor sem, ha 2010 óta oltalom alatt áll a csabai hungarikum. Ez a mód a kolbászra utal.
- Dubarry módra: XV. Lajos éppen (egyik) szeretőjét, Madame Pompadourt gyászolta, mikor bemutatták neki Madame du Barry-t, a szőke szépséget, aki nemcsak a testiségért rajongott, hanem a konyháért és a karfiolért is. Így a Mornay-mártással készített, csőben sült, karfiolos fogásokat Dubarry módra jegyzik.
Dubarry
- Elzászi (módra): főszereplője a savanyú káposzta, mely rendszerint füstölt húsáruval, köretként jelenik meg. Elzász nemzeti étele ugyanis a sörrel vagy fehérborral felfőzött savanyú káposzta.
- Firenzei (módra): sosem halljuk így, a Florentine mód az elterjedt, és a fogás spenótos mivoltára utal. II. Henrik felesége, a firenzei Medici Katalin észak-olasz szakácsaival érkezett a francia udvarba, ők pedig bevezették a konyhába a spenótot. Innen hát a firenzei eredet. Rendszerint tojást, halat készítenek spenóttal és besamel mártással, amit a legendák szerint szintén a kíméletlen királynének köszönhetünk.
- Holstein (módra): legenda lehet, de a névadó Fridrich von Holstein, aki az immár 150 éves berlini Borchardt étteremben kérte borjúfogását tükörtojással, szardellafilével, kapribogyóval. Ez ebben a formában egy sokkal izgalmasabb, szaftosabb, franciásabb ételnek tűnik, mint a magyar vendéglőkből kiirthatatlan natúrszelet a rásütött tükörtojással.
- Jóasszony módra: ha hús (például borjúszelet), akkor gyöngyhagymás, húsos füstöltszalonnás, gombás, zöldborsós kombináció. Amennyiben halételt tálalnak így, akkor fehérboros halalaplében párolt halat jelent tejszínes-gombás mártással. Hasonló a Jean Bart módrs, ami további morzsát és sajtot halmoz a párolt halra, majd sütőben megpirítja azt. Maczák Ibolya Nőkötet című könyvében így fogalmaz:
“A „jóasszony módra” megjelölés arra utal a régi receptekben, hogy a kor átlag-polgári ízlésének megfelelően készítendő az étel, vagyis minden – a konyhában éppen fellelhető földi jóval kell kínálni.”
- Lotaringiai módra: magyarul ritkán említjük így, a francia Lorraine viszont egyből beugorhat, vele együtt pedig a quiche is. A hagyományos quiche lorraine egy tojásos lepény húsos szalonnával és sajttal.
- Lyoni (módra): lisztbe forgatott, olajban hirtelen kisütött, ropogós hagymakarikákkal érkező húsfogás.
- Molnárné módra: a francia á la Meunière magyar megfelelője, fordítása. Lisztben forgatott halszeleteket jelent, melyet barnuló vajban, citrommal, petrezselyemmel sütnek készre.
- Óvári vagy Magyaróvári (módra): a hússzeletre gomba, sonka és sajt kerül, majd ezt a gazdag egyveleget összesütik, meggrillezik.
- Orly módra: Párizs külterületéről nevezték el a készítési módot. Eredetileg szó sem volt sörtésztáról, csupán tojásról és morzsáról (valamint paradicsomos mártogatósról), de mi sörtésztába mártott, olajban kisütött húsokra, halakra használjuk a kifejezést.
- Pékné módra: rendszerint csülök, vele sült burgonyával és hagymával. Legízletesebb, ha kemencében készül.
- Rác (módra): leginkább a pontyot készítjük így. Délvidéki tepsis-rakott hal mediterrán lecsós körítéssel, burgonyával, szalonnával, fűszerpaprikával, tejföllel. Szokás halas rakott krumplinak is hívni, főleg azok körében, akik sosem “pazarolnák” el a frissen fogott halat egy ilyen ételnek — hiszen készülhet belőle halászlé is.
- Sztroganov (módra): mi Sztroganovnak hívjuk az orosz nemesi család után, a világban inkább simán oroszos ez a készítési mód. Rendszerint marhabélszín, de vad is lehet, tejszínes/tejfölös, finoman mustáros, savanyú ecetes uborkás, gombás raguban. Több legenda is kering az első Sztroganov bélszínről: bizonyos források szerint 1891-ben a francia Charles Brièr főzött a Sztroganov családra, ő álmodta meg ezt a receptet, míg rossz nyelvek azt terjesztették, hogy az egyik gróf elveszítette a fogait, és azért találtak ki neki egy puhára főzött, könnyen fogyasztható, tápláló húsételt.
A budapesti MoszkvaTér Bisztró Sztroganovja
- Udvarmester módra: sült hússzelet a tetején zöldfűszeres vajjal tálalva, melyet rendszerint a felszolgálás után kenünk el a húson.
- Vasi (módra): leginkább a vasi pecsenyét szoktuk így emlegetni, ami fokhagymás-tejes, egész éjszakán át tartó pácolást, majd paprikás lisztben való megforgatás utáni kisütést jelent.
A külföldi elnevezések kiejtése is okozhat némi fennakadást, olvasson tovább:
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.