Azzal mindenki tisztában van, hogy nyers csirkehúst enni olyan, mint sorsjegyet húzni a szalmonellás betegeket kezelő kórházi osztályra. A kellő hőkezelést nem kapott csirkehús a szalmonellabaktériumokon kívül egyéb barátságtalan kórokozókat is tartalmaz, amik csúnyán el is bánhatnak velünk.
Japánban szeretnek a tűzzel játszani, és a "különleges" feléjük egy olyan kulináris hívószó, amilyen talán sehol máshol a világon. Meztelen étterem vagy soha el nem olvadó fagyi? Ártatlan dolgok ezek. A fugu nevű gömbhal élvezete már komoly kockázattal jár. (Íme egy abszurd hír a fuguról tavalyról!) Biztosan ölő méreg, ha nem a megfelelő, azaz tökéletesen képzett és megbízható fuguszakács készíti el.
https://www.instagram.com/p/BxpkECyHn7i/
A toriszasi, vagyis a nyers csirkemell „csupán” egy tisztességes ételmérgezés esélyét adja meg. Félreértés ne essék, nem számít hétköznapi menzaételnek Japánban sem, nem is nagyon szereztünk volna róla tudomást, ha a különlegességvadász külföldi turisták, no és persze japán foodie-k nem posztolják tele az Instagramot a képeivel. A fotók – és a velük járó hökkenet – azonban terjednek, és egyre többen kíváncsiak rá.
A „pózolj nyársra szúrt, sült szöcskével Thaiföldön” ma már lejárt lemez.
A nyers csirkehús jelent új stimulációt és bátorságpróbát, plusz a kiválasztottság érzését arra a pár percre, amíg az ismerősök borzonganak a látványtól.
A toriszasi egyfajta szasimi. A felszeletelt csirkemellet tíz másodpercig főzik, ettől még egyébként nyers marad. Majd wasabival és salátával tálalják. Mellé egy adag szójaszósz is jár, akárcsak a szusihoz. Míg a szusi hamar kedveltté vált, a nyers csirkehús evésének tilalma egyfajta gasztrokulturális, közös örökség. Egyszerűen nem tartjuk biztonságosnak, és amelyik étel nem biztonságos, azzal kapcsolatban jellemzően undort érzünk.
https://www.instagram.com/p/Bycxa3dhKfr/
Azok a japán éttermek ahol ilyesmit találni, büszkék rá, hogy nagyon szoros együttműködésben dolgoznak olyan gazdaságokkal, ahonnan jó minőségű és nagyon friss húst kapnak.
A titok a frissesség,
az igényt pedig a kulturális különbségek magyarázzák. Ahogy telik az idő az állat leölése és nyers húsának elfogyaszása között, annál jobban szaporodnak a húsban lévő baktériumok. Emiatt ezt az időt Japánban minimálisra csökkentik. A japánok számára toriszasit enni egyfajta bizalmi ügy is. Nem a tányéron lévő hús a főszereplője, hanem az a bizalmi lánc, ami összeköti a tenyésztőt, az éttermet és a vendéget. Ez maradandóan jó érzés, tartósabb, mint maga az étel élvezete.
https://www.instagram.com/p/BvtKOJohjex/
A turisták persze nem biztos, hogy ezt érzékelik. Ők képeikkel azt üzenik, hogy olyat csinálnak, amit a követőik nem. Nekik fontos, hogy elsők legyenek valamiben. Jellemzően az egysíkú és igen rövid távú élmény miatt élvezik ezt a helyzetet. Ha egyáltalán valóban élvezik, nem csak áldozatot hoznak a nagyobb figyelem érdekében.
Olvassa el korábbi cikkünket is!
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.