Karin Michels a Harvard egyik közegészségügyi intézetének professzora, aki tudományos kutatások sorát tudhatja maga mögött. A lehető legrosszabb és legkártékonyabb élelmiszernek cimkézte fel a kókuszzsírt, felhívva ezzel az emberek figyelmét a divat kontra tudományos tények ellentétre. Michels amerikai státusza mellett a Freiburgi Egyetem daganatkutató egységének vezetője is.
Úgy tűnik, Amerikában újra divatba jön a gondolkodás. Vagy legalábbis a divat, a hidelmek és a reklámok által befolyásolt szokások mellett egyre inkább helyet kapnak a számok is. A tények pedig sajna makacs dolgok.
A kókuszzsír kifejezetten egészséges alternativaként jelenik meg a reklámokban, miközben a táplálkozási szakértők kórusban zengik, hogy ezt nem sok minden bizonyítja, óvatosan bánjunk vele. (Mármint azok a táplálkozási szakértők, akik nem érdekeltek az ellenkezőjét állítani.) Alice H. Lichtenstein professzor öt egyetemen – köztük szintén a Harvard Táplálkozástani Biokémia Karán – szerzett oklevelet - tudósként vizsgálja a táplálkozás és a szívbetegségek összefüggéseit, rendkívül széles tapasztalatokat gyűjtött a transzzsírok, a szójafehérje, a növényi olajok egészségre gyakorolt hatásairól. Tudományos vizsgálatok, kutatások és kísérletek sora támasztja alá nézeteit – ahogy a tudományos világban ez normális. Szerinte egyáltalán nincs megalapozva a kókuszzsír egészségtámogató szerepe, időszakos felhajtásnak véli, ami nagyon sok felbukkanó, majd a süllyesztőben eltűnő élelmiszer esetében előfordul. Nem megy el addig, hogy méregnek nevezze, de néhány számot szerinte érdemes figyelmebe venni, ha el szeretnénk dönteni, mit fogyasszunk:
- A kókuszzsír 80 százalék telített zsírsavat tartalmaz
- A vaj 63 százalékot
- A disznózsír 39-et.
Donald Hensrud, a Mayo Klinika egészségügyi igazgatója a kókuszzsír - és túlzott telítettzsír-fogyasztás, vagyis a rossz zsírok helyett az egyszeresen telítetlen (olivaolaj, avokádó) vagy a többszörösen telítetlen (növényi olaj) zsírok (jó zsírok) fogyasztását javasolja.
Azok, akiknek figyelniük kell a helyes koleszterinszint megtartására (kinek nem?) helyes, ha a napi kalóriabevitelük kevesebb mint 6 százaléka áll telített zsírokból. Máskülönben növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Azt figyelték meg ugyanis, hogy ha az emberek lemondanak a telített zsírban gazdag ételekről, egyéb önsorsrontó folyamatokban emelett remekül működnek: elkezdenek több cukrot, szénhidrátot, fehér liszttel készült ételt és üres kalóriát fogyasztani, ami egyáltalán nem tesz jót nekik.
Donald Hensrud így summázta a lényeget: „nincs kapcsolat a tények és aközt, ami az emberek fejében általános hiedelemként él”. Az emberek ezek szerint magasról tesznek a tényekre, a számokra. Hinni szeretnek. Vagy azt szeretik, amiben más is hisz. Kíváncsan várjuk az amerikai elnökválasztás fordulóinak eredményeit, ahol az ismereetlenségből felbukkanó, demokrata színekben induló Andrew Yang MATH feliratú sapkában kampányol. Yang a jelenlegi elnök, Donald Trump a tényeket tagadó, félelmekre és hiedelmekre építő retorikájának ellentéteképp Make Amerika Think Harder szlogennel hirdeti programját, vagyis a bullshit helyett tudományos tényekkel, igazolt számokkal és a valósággal.
Kérdés, hogy az emberek a valóságot szeretik jobban, vagy a saját hiedelmeiket?
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.