Hirdetés
Hirdetés

Ideje volna az új perspektívának? A világ séfelitje már mutatja az utat

SZERZŐ: Méhész Zsuzsa
2018. szeptember 11.
Ön tisztában van azzal, hogy évente elfogyaszt nagyjából egy kiló rovart? Tudta és akarata ellenére? Nem biztos, hogy érdemes mikroszkóppal megvizsgálni a csoki vagy a sör alapanyagait, mert azonnal kiderülne: 5 dekányi kakaóbabon 75 apró rovarrészecskét találnának a nyomrögzítők, míg tíz deka komlón kb. 250 apró lelvéltetűt.
Hirdetés

Nem amiatt írjuk ezt le, hogy innentől nagy ívben kerüljék mindkettőt – bőven marad még elég élelmiszer, ami biztosíthatja öntudatlan bogárbevitelünket ezeken kívül is. Arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy bizonyos ételektől való tartózkodás egyszerűen csak a szokásrendszerünk része.

Nagyapám kristálycukorral vastagon megszórva tudta kizárólag elképzelni a túrós tésztát. Azon családtagjaim,

akik a rántott békacombot tartották különösen finomnak, semmi pénzért hozzá nem értek volna a körömpörkölthöz, és viszont.

Mindez csupán egyetlen étkezőasztal körül történt. A szokásokat – és főleg az ízlést – rendkívül erősen befolyásolják a körülmények.

Csukjuk be a szemünket, és úgy falatozzunk!

A világ étlapja nagyon színes, és hogy ki mit tart ízletesnek, az az adott kultúra kérdése is. Az ausztrál aboriginaloknak és az észak-amerikai indiánoknak évezredekig szemük se rebbent, ha rovart kellett enni. Kinshasában, Kongó fővárosában hetente átlagosan harminc deka ma is lecsúszik belőlük. Délkelet-Ázsiában 200 ehető fajtát tartanak számon. Kambodzsában a nyársra húzott varangy hétköznapi csemege, Vietnámban a szöcske ropogós ínyencfalat.

@paleoapproved Twitter

Borzongással fotózzuk ezeket, arra gondolva, hogy a reality show-k (amiket persze mi nem nézünk, csak hallottunk ilyesmiről...) legkomolyabb bátorságfeladatai közé tartozik az esőerdő közepén is szépen sminkelt celebek és a rovarok találkozása. Gondolhatnánk arra, hogy a szegény országokban az elmaradottság és az ínség alakította a rovarmenüt, és

biztosan ők is szívesebben ennének steaket, ha tehetnék... De nem tehetik. És mi lesz, ha majd mi sem tehetjük?

Ezzel a gondolattal játszik el a világ egyik legjobb éttermében a világ egyik legjobb séfe. René Redzepire gondolunk most éppen, de már egyre többeket felhozhatnánk példaként. Közelebbről vizsgálva megérthető, milyen okból eteti évek óta kifinomult és bírhatós vendégeit bogarakkal? Ezt mivel magyarázzuk?

Hetven százaléknyi növekedés

Jelenleg kétmilliárd ember tartja természetesnek, hogy rovarokat egyen. Mára elfogadott tény, hogy a rovarok a nem is olyan távoli jövőben még fontosabb szerepet fognak betölteni a táplálkozásban. Talán a miénkben vagy az utódainkéban.

Hirdetés

Az ENSZ kutatásai szerint 2050-re kilencmillárd ember fog élni a Földön. Minden nap 400 ezer kisbaba születik, vagyis percenként 278 sír fel valahol a Földön. Ugyanakkor naponta 156 ezer ember távozik örökre. Mit jelent ez egyszerű kivonással? 24 óránként negyedmillióval lesz több a Föld lakosainak száma. Ehhez felzárkózva a jelenlegi élelmiszer- és takarmánytermelést hetven százalékkal növelnünk kell majd. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szerint a rovarokra nagy szükségünk lesz. A rovarok tele vannak vitaminnal, ásványi anyaggal és híresen magas a fehérjetartalmuk. Sok van belőlük, elérhetőek és ehetőek.

A Nomában nem csak főznek, kutatnak is

A Nomában René Redzepi tányérjain hangyák rohangálnak. Nem, nem azért, mert nem mosták el időben. A méregdrága degusztációs menü részei. A vendégek pedig sorban állnak érte. A Noma tulajdonosai által alapított Nordic Food Lab a koppenhágai étteremmel átellenben található. Célja az ételek sokszínűségének és egyedi ízeinek vizsgálata. Eredetileg Skandinávia őshonos alapanyagaira koncentráltak, de Redzepi érdeklődése hamar átterjedt arra, más népek hogyan és mit esznek. Különös tekintettel azokra, akiknek a rovarok táplálkozásuk alapját alkotják.

@nordicfoodlab Twitter

Mialatt az ENSZ azon munkálkodik, hogy elkerülhessük a jövőbeli élelmiszerkrízist, a Nordic Food Lab a kulinárs antropológia oldaláról közelít. Két fiatal kutatójuk a világot járva látogatja és filmezi a rovarevő népeket, és megpróbálnak tőlük annyit tanulni, amennyit csak lehet. Milyen rovarokat esznek meg, és milyeneket nem? Hogy készítik el? És a legfontosabb: mennyire élvezhető? Kenyában hatalmas termeszeket ásnak ki, Japánban lódarázzsal próbálkoznak. A termeszek egy szelet mangón végzik, a hangyatojás tortillába töltve – Enrique Olvera híres éttermében, Mexiko Cityben.

A rovarevés sok kérdést felvet, amire egyelőre nincs válasz. Gondoljuk végig, mit jelent mindez? Egyelőre hivatalos és non-profit szervezetek, mint a Nordic Food Lab foglalkoznak a témával, és pár nagyon progresszív étterem is felkapta rá a fejét. Ha majd a hatalmas élelmiszeripari vállalatok, mint a Nestlé vagy a PepsiCo is érdeklődni kezd, belenyugodhatunk, hogy eljött a rovarevés ideje. Vajon megmentenek minket a rovarok, vagy beláthatatlan következményekkel jár az egyébként is erősen megbolygatott ökoszisztémák szempontjából, ha tömegesen fogyasztjuk?

A rovarevés nincs is olyan messze, mint gondolná! Mindeközben Svájcban: Egy jó bogárburger vacsorára?

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram