Újvilági karriersztori: pastramă menni Amerika
Mivel hálálta meg egy román bevándorló a 19. század végi New Yorkban, hogy a szomszédja megengedte, hogy használhassa a jégszekrényét? A romániai zsidók által eredetileg libából, azonban Amerikában az ott hozzáférhetőbb marhahúsból készülő pastramă, azaz a pastrami receptjével. A szomszéd, egy Litvániából származó hentes a recept alapján hamarosan megalkotta az amerikai zsidó delik, vagyis csemegeboltok egyik legnagyobb slágerét, a pastrami szendvicset.

A pókerjátszma, ahol a Reuben szendvics volt a tét
Snitt, néhány évtizeddel később, kissé nyugatabbra, Nebraska államban járunk. Egy helyi hotelben éppen egy soha véget nem érő pókerjátszma zajlik. A játékosok állítólag a világon először itt csillapították az éhségüket egy bizonyos Reubenről elnevezett szendviccsel.

A fő különbség: a húsok elkészítése
Mivel eredetileg sem luxusételekről volt szó: a hús kiválasztásánál a jó ár-érték arány mindig is fontos szempont volt. Mind a pastrami, mind a Reuben szendvicsben főszerephez jutó sózott marhahús elsősorban marhaszegyből készül. A pastramihoz azonban jellemzően a köldökhöz közelebbi, zsírosabb részeket használják fel.

Elnagyoltságukban is eltalált arányok
Egyik szendvics receptjéről sem mondhatnánk, hogy túlzottan finomkodna.
A klasszikus pastrami szendvicsben a több rétegnyi húson kívül a két szelet rozskenyér közé csak némi fűszeres barna mustárnak jut még hely. A pastrami szendvicshez a kenyeret nem pirítják meg, és gyakran ecetes uborkával tálalják, ami igencsak jól csúszik a hatalmas adag hús mellé.


