A hétvégén a kávés és báros szakma színe-java összegyűlik a Millenárison, ahová várják a kávészerető vendégeket is. Mivel a belépő korlátlan kóstolást biztosít, bőven lesz lehetőség megismerni hazai és külföldi mikropörkölők, valamint ismert nemzetközi márkák termékeit egyaránt. Itthon is népszerű irányzat lett az újhullámos kávékultúra, de mit jelent ez pontosan?
Visszatekintve kicsit az 1900-as évek közepére, amikor is a kávé világszinten elterjedt, még sokkal fontosabb volt a mennyiségi igények teljesítése. A világ minden tájáról vásároltak fel kávékat, az USA-ban és Európában hatalmas feldolgozók pörkölték és csomagolták a készleteket. A professzionális gépek mellett megjelentek a háztartási eszközök, és a kávé kényelmi termék lett, amit akár instant is fogyaszthattunk. Ez volt az első hullám, amit a nyolcvanas évektől követett a második, ekkor már a minőségi kávékínálat is megjelent és differenciálódott. Az újabb kávétörténeti korszakot, ami már erőteljesen a minőségre koncentrál, harmadik hullámnak hívjuk, s jellemzően a kétezres évektől datálható. Ekkorra már megjelent az úgynevezett speciality, vagyis különleges minőségű kávék fogalma. Ugyanúgy, ahogy a boroknál, a kávék esetében is meghatározóvá vált a termőterület adottsága, a feldolgozási eljárás, és persze a pörkölési metódus.
Piacra kerültek a világos pörkölésű, citrusos, gyümölcsös ízjegyű kávék, amiket elsősorban az angolszász pörkölők kezdtek bevezetni, és eleinte inkább filteres eszközökkel használták a baristák, ami más ízélményt nyújt, mint az espresso technológia. Az újhullámos kávézók lettek azok, akik elkezdték a specialty kávékat tartani, beruháztak a legújabb kávégépekbe, a baristáik kísérleteztek, képezték magukat, vagyis fontos lett a kávé a cserjétől a csészéig.
Menő kategória, kis hendikeppel: specialty
Bár a specialty divatos kifejezés, valójában csak a minősített, legmagasabb kategóriás, nemzetközi pontozású rendszer alapján a legjobbnak ítélt kávékat nevezhetnék így. Attól, hogy valaki nyerskávét vesz és nekiáll pörkölni, közel sem biztos, hogy csúcsminőség kerül a csészénkbe. Ráadásul a kisüzemi pörkölők közül sem mindenki keresi a top kategóriás termőterület-szelektált nyerskávékat, és sokan pörkölnek olasz stílus szerinti blendeket is. Ennek oka az ár mellett az is, hogy a single origin kávék jóval érzékenyebbek, mint a keverékek, és mindenképp kell egy hozzáértő barista is a pultba, aki „finomhangolja” az őrlőt, ismeri a kávégép beállításait, vagyis mindent megtesz azért, hogy a vendég elé érkező ital is csúcsélményt nyújtson.
Természetesen számos olasz kávémárka is reagált a világosodó babokra az utóbbi időben,
és megjelentek olyan termékekkel, amiket kicsit lágyabbra pörkölnek. Jelenleg az a trend, hogy a világos pörkölés kezd picit sötétedni, a sötét pedig világosodni, és a szélsőségek helyett sokan a középutat keresik. Sőt, előfordulhat, hogy bármekkora rajongói vagyunk a savaknak a kávéban is, egy jó minőségű olasz arabica blendből szebb espressót kapunk, mint egy szuperexkluzívnak tartott specialtyből, mert hozzáértőbb módon készítik el.
Amilyen menő, annyira hiánycikk
Mivel itthon is hiányszakma a barista, így manapság már nem az a fő kérdés a hazai kávézó- vagy étteremtulajok körében, milyen kávét vagy gépparkot vásároljanak, hanem, hogy ki álljon a pult mögé. Mindeközben a nemzetközi folyamatokat nézve már a negyedik hullámot lovagoljuk, aminek az egyik kulcsa a kávé lekövethetősége. Egyre több mikropörkölő cég alakít ki közvetlen kapcsolatot a kávétermelő farmokkal, és vesznek részt a cserjék nevelési és szüretelési folyamatában is, felügyelve kezdettől fogva a minőséget és a minél kisebb ökológiai lábnyomot.
Itthon erre is van már nagyon izgalmas példa: a szekszárdi Lucky Cap Micro Roastery és a Costa Rica-i Bányai kávéfarm együttműködése, aminek köszönhetően magyar kávéról is beszélhetünk.
Ők nemcsak saját maguknak szüretelnek, hanem más hazai pörkölők is vásárolhatnak a zöld termésből.
Jelentősség vs. marginalitás
Magyarországon több tucat mikropörkőlő és újhullámos kávézó nyílt az elmúlt években, régiós szinten is jelentős szereplők vagyunk ezen a vonalon, de valójában meglehetősen marginális trendről beszélünk: a hazai piac 3-4 százalékát teszik ki a specialty (vagy annak nevezett) kávék. Ráadásul a kávéfogyasztás sem nő dinamikusan, tőlünk délre például sokkal több kávét isznak – igaz, ők továbbra is maradnak a jól bevált olasz espressóik mellett.
A kávé mint élmény
Növekszik ugyanakkor azok száma, akik otthonra is keresik a különlegesebb kávéélményt. A KávéBár Bazáron a profik mellett az amatőr baristák is megmérkőznek, és rengeteg termék vár mindazokra, akik vásárolnának maguknak eszközt vagy szemes kávét. Őröltetni is lehet akár, sőt kapszulák is lesznek. Azt már a specialty piac is felismerte, hogy otthon egyszerűbb megnyomni egy gombot a kapszulás gépünkön, mint kísérletezgetni a tökéletes itallal. Ráadásul egy-egy professzionális espressogép ára egy középkategóriás autóéval vetekszik, aki viszont ilyesmire vágyik, a legújabb, designtárgyaknak is beillő példányokkal találkozhat a Millenáris kiállítói standjain.
A koffein-túladagolástól nem kell tartani, fontos viszont a hidratálás, és a rendezvényen ingyenes lesz a vízfogyasztás a korlátlan kávékóstolás mellé, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva pedig a belépőbe egy újrahasznosított kávéspohár is tartozik, amit a standokon tisztára cserélnek, utána pedig hazavihető. Aki mindemellett koktélozna, pezsgőzne, vagy enne egy jó hamburgert, hot-dogot, erre is lesz lehetősége a város legnagyobb, alkalmi kávébárjában szombaton és vasárnap.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.