A Mónisüti receptje a cikk második felében olvasható.
Mézeskalács hagyományok Magyarországon
A magyar ősi méhész nemzet, már a 11. századtól írott nyomai vannak a hazai méhészetének. Hazánkban már az aquincumi leletek között is találtak több mézeskalács sütésére használt, égetett cserépformát. Úgy tartják, hogy az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban, később az azok körül kialakult településeken készítettek viaszfigurákat, mézes italokat és mézes süteményeket. Mátyás király idején a fűszerekhez már bécsi közvetítéssel jutottak a mézeskalácsosok.
Német és osztrák hatásra az 1600-as évek elején kialakultak az első mézeskalácsos céhek hazánkban is. Mai ismereteink szerint az első ilyen Pozsonyban működött, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított. Az egyik legjelentősebb település azonban talán a mai napig is Debrecen, ha mézeskalácsokról van szó.
A mézeskalács-rajongóknak jó hír, hogy itthon egész évben több helyszín is várja őket, ahol hódolhatnak szenvedélyüknek: az egyik ezek közül természetesen Debrecen, ahol a hagyományokat őrizve évről évre rendeznek Mézeskalács Fesztivált. Szekszárdon a Petrits családban a 19. század óta van hagyománya a mézeskalács-készítésnek, Mézédes Emlékeink néven pedig 2003-ban megnyitották mézeskalácsos, gyertyaöntő és cukorkakészítő múzeumukat. Mezőkövesden a Hadas városrészben találunk mézeskalácsos házat is, de a Matyó Múzeumban is megcsodálhatunk régi mézeskalácsformákat, ráadásul a mézeskalács-műhelyben a látogatók saját kezűleg el is készíthetik az édességet.
A valódi Jancsi és Juliska
Nincs olyan, aki ne ismerné a Grimm testvérek által írt Jancsi és Juliska történetét. A meseirodalomban is szerepel egy mézeskalács ház – a csábítás szimbólumaként. A németül Hänsel und Gretel címmel futó meséről kiderült, hogy nem is annyira a valóságtól elrugaszkodott történet, mint ahogy azt hinnénk, és valójában az egész mese megszületését két rivális mézeskalács-készítő viszálya ihlette.
Katharina Schrader elismert mézeskalács-készítő mester volt a maga idejében, így voltak irigyei is. Egyikőjük, Hans Metzler elhatározta, hogy megszerzi a nő titkos receptjét bármi áron. Annak érdekében, hogy sikerre vigye tervét, először el akarta venni a nőt, de kikosarazták, így Hans úgy látta, nem maradt más lehetősége, minthogy boszorkányság vádjával feljelentse Katharinát.
Az asszony szerencséjére a bíróság azonban nem találta bűnösnek. A férfi végső elkeseredésében zaklatni kezdte a nőt, aki egy Frankfurthoz közeli erdőbe menekült előle. Itt vett egy házat, amelyben egy sikeres mézeskalács-sütödét alakított ki. Édességeinek hamar híre ment, ami tovább fokozta Hans ellenszenvét. Végül a férfi a húgával erdei házában felkereste Katharinát, megölték őt, majd az egyik, még meleg kemencébe dobták. A történet hosszú időn át élt valódi, megtörtént eseményként a köztudatban, mígnem nagy sokára, csak az 1960-as években derült fény egy nagyívű csalásra, miszerint Hans Traxler író fantáziaszüleménye volt, aki fondorlatos módon hitette el milliókkal meséje valós mivoltát. Ajánljuk a témában a Múlt-Kor történelmi magazin cikkét.
Mézes díszítés
A történetből úgy fest, hogy a mézeskalács mesterségen belül elég komoly konkurenciaharcok dúltak. Annak ellenére, hogy a nürnbergi városi tanács rendeletbe foglalta, hogy minden mézeskalácsmester csak a saját maga által faragott mézeskalácsformát használhatja, ami egyáltalán nem hasonlíthatott mások mintáira.
Az édesség kialakításához és díszítéséhez használt formák az ütőfák, amelyeket általában kemény fából (körte, dió) faragtak ki a kézművesmesterek vagy segédeik. A századok alatt a díszítésnek jelképrendszere alakult ki, vagyis mind formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen kidolgozott mézeskalács. A díszítés is sokféle lehet az aszalt gyümölcsöktől és magvaktól kezdve a színes mázakig, vagy a klasszikus fehér tojáshabos, úgynevezett írókázásig.
A mézeskalács termékek készítése és fogyasztása a cukrász termékek megjelenésével csökkent, de azért továbbra is találkozni a vásárokon mézeskalács árusokkal és természetesen már az interneten is hódít.
A Móni Süti, azaz Kövérné Kalmár Mónika receptje:
- 1 kg liszt
- 30 dkg porcukor
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 2,5 dl méz
- 25 dkg jó minőségű vaj (és nem margarin)
- 3 egész tojás + 1 tojás fehérjéje a házi mázhoz
- őrölt fahéj és szegfűszeg keveréke: 2 teáskanál fahéj, 1 teáskanál szegfűszeg
Elkészítés:
- Habosra verjük 3 egész tojást!
- Szobahőmérsékletű vajjal és langyos mézzel dolgozzunk!
- A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát vékonyra nyújtjuk.
- Ezután szaggatjuk-formázzuk, a maradék tésztákat újragyúrjuk, hogy további (a végén kisebb) formákra szaggatjuk.
- Ha szeretnénk majd felfüggeszteni a kis sütiket (karácsonyfára, ablakra), szívószállal lyukasszuk ki a tésztát sütés előtt.
- Előmelegített sűtőben 180 C fokon 6-7 perc alatt készre sütjük.
- Amikor kihűltek a mézeskalácsok, mázzal díszítjük őket.
- Lehet kapni kész, színezett cukormázat, ami praktikus kis tubusban van, jól lehet vele írni, kisgyerekek ezzel könnyebben bánnak, mint a nyomózsákba töltött, házilag készített mázzal.
- A házi máz úgy készül, hogy egy tojás fehérjéhez annyi porcukrot keverünk, amennyitől már nem folyik, csöpög, de még a habzsákból – ennek híján zacskóból, aminek a sarkán kis lyukat vágtunk – kinyomható.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.