Hirdetés
Hirdetés

Süssünk mézeskalácsot profi recept alapján: a gyenesdiási Mónisüti mézeskalácsa!

SZERZŐ: DiningGuide
2021. december 21.
Nem karácsony a karácsony mézeskalács nélkül. E sütemény eredete hazánkban is régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk, de szó sincsen avítt-poros néphagyományról, a mézeskalács az év végi ünnepek alapkelléke, megformázni, kisütni és feldíszíteni pedig élvezet.
Hirdetés

A Mónisüti receptje a cikk második felében olvasható.

Mézeskalács hagyományok Magyarországon

A magyar ősi méhész nemzet, már a 11. századtól írott nyomai vannak a hazai méhészetének. Hazánkban már az aquincumi leletek között is találtak több mézeskalács sütésére használt, égetett cserépformát. Úgy tartják, hogy az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban, később az azok körül kialakult településeken készítettek viaszfigurákat, mézes italokat és mézes süteményeket. Mátyás király idején a fűszerekhez már bécsi közvetítéssel jutottak a mézeskalácsosok.

Német és osztrák hatásra az 1600-as évek elején kialakultak az első mézeskalácsos céhek hazánkban is. Mai ismereteink szerint az első ilyen Pozsonyban működött, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított. Az egyik legjelentősebb település azonban talán a mai napig is Debrecen, ha mézeskalácsokról van szó.

Hirdetés

A mézeskalács-rajongóknak jó hír, hogy itthon egész évben több helyszín is várja őket, ahol hódolhatnak szenvedélyüknek: az egyik ezek közül természetesen Debrecen, ahol a hagyományokat őrizve évről évre rendeznek Mézeskalács Fesztivált. Szekszárdon a Petrits családban a 19. század óta van hagyománya a mézeskalács-készítésnek, Mézédes Emlékeink néven pedig 2003-ban megnyitották mézeskalácsos, gyertyaöntő és cukorkakészítő múzeumukat. Mezőkövesden a Hadas városrészben találunk mézeskalácsos házat is, de a Matyó Múzeumban is megcsodálhatunk régi mézeskalácsformákat, ráadásul a mézeskalács-műhelyben a látogatók saját kezűleg el is készíthetik az édességet.

A valódi Jancsi és Juliska

Nincs olyan, aki ne ismerné a Grimm testvérek által írt Jancsi és Juliska történetét. A meseirodalomban is szerepel egy mézeskalács ház – a csábítás szimbólumaként. A németül Hänsel und Gretel címmel futó meséről kiderült, hogy nem is annyira a valóságtól elrugaszkodott történet, mint ahogy azt hinnénk, és valójában az egész mese megszületését két rivális mézeskalács-készítő viszálya ihlette.

Katharina Schrader elismert mézeskalács-készítő mester volt a maga idejében, így voltak irigyei is. Egyikőjük, Hans Metzler elhatározta, hogy megszerzi a nő titkos receptjét bármi áron. Annak érdekében, hogy sikerre vigye tervét, először el akarta venni a nőt, de kikosarazták, így Hans úgy látta, nem maradt más lehetősége, minthogy boszorkányság vádjával feljelentse Katharinát.

Az asszony szerencséjére a bíróság azonban nem találta bűnösnek. A férfi végső elkeseredésében zaklatni kezdte a nőt, aki egy Frankfurthoz közeli erdőbe menekült előle. Itt vett egy házat, amelyben egy sikeres mézeskalács-sütödét alakított ki. Édességeinek hamar híre ment, ami tovább fokozta Hans ellenszenvét. Végül a férfi a húgával erdei házában felkereste Katharinát, megölték őt, majd az egyik, még meleg kemencébe dobták. A történet hosszú időn át élt valódi, megtörtént eseményként a köztudatban, mígnem nagy sokára, csak az 1960-as években derült fény egy nagyívű csalásra, miszerint Hans Traxler író fantáziaszüleménye volt, aki fondorlatos módon hitette el milliókkal meséje valós mivoltát. Ajánljuk a témában a Múlt-Kor történelmi magazin cikkét.

Hirdetés

Mézes díszítés

A történetből úgy fest, hogy a mézeskalács mesterségen belül elég komoly konkurenciaharcok dúltak.  Annak ellenére, hogy a nürnbergi városi tanács rendeletbe foglalta, hogy minden mézeskalácsmester csak a saját maga által faragott mézeskalácsformát használhatja, ami egyáltalán nem hasonlíthatott mások mintáira.

Az édesség kialakításához és díszítéséhez használt formák az ütőfák, amelyeket általában kemény fából (körte, dió) faragtak ki a kézművesmesterek vagy segédeik. A századok alatt a díszítésnek jelképrendszere alakult ki, vagyis mind formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen kidolgozott mézeskalács. A díszítés is sokféle lehet az aszalt gyümölcsöktől és magvaktól kezdve a színes mázakig, vagy a klasszikus fehér tojáshabos, úgynevezett írókázásig.

A mézeskalács termékek készítése és fogyasztása a cukrász termékek megjelenésével csökkent, de azért továbbra is találkozni a vásárokon mézeskalács árusokkal és természetesen már az interneten is hódít.

A Móni Süti, azaz Kövérné Kalmár Mónika receptje:

  • 1 kg liszt
  • 30 dkg porcukor
  • 2 teáskanál szódabikarbóna
  • 2,5 dl méz
  • 25 dkg jó minőségű vaj (és nem margarin)
  • 3 egész tojás + 1 tojás fehérjéje a házi mázhoz
  • őrölt fahéj és szegfűszeg keveréke: 2 teáskanál fahéj, 1 teáskanál szegfűszeg

Elkészítés:

  • Habosra verjük 3 egész tojást!
  • Szobahőmérsékletű vajjal és langyos mézzel dolgozzunk!
  • A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát vékonyra nyújtjuk.
  • Ezután szaggatjuk-formázzuk, a maradék tésztákat újragyúrjuk, hogy további (a végén kisebb) formákra szaggatjuk.
  • Ha szeretnénk majd felfüggeszteni a kis sütiket (karácsonyfára, ablakra), szívószállal lyukasszuk ki a tésztát sütés előtt.
  • Előmelegített sűtőben 180 C fokon 6-7 perc alatt készre sütjük.
  • Amikor kihűltek a mézeskalácsok, mázzal díszítjük őket.
  • Lehet kapni kész, színezett cukormázat, ami praktikus kis tubusban van, jól lehet vele írni, kisgyerekek ezzel könnyebben bánnak, mint a nyomózsákba töltött, házilag készített mázzal.
  • A házi máz úgy készül, hogy egy tojás fehérjéhez annyi porcukrot keverünk, amennyitől már nem folyik, csöpög, de még a habzsákból – ennek híján zacskóból, aminek a sarkán kis lyukat vágtunk – kinyomható.
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram