Hirdetés
Hirdetés

Mi köze van az ananásznak az Esterházyakhoz?

SZERZŐ: Pákozdi Nóra
2021. április 26.
Hét alapanyag, hét meglepő szüret. Kiderül, hogy miért mérik drágán a kesudiót, és hogy mi köze van az Esterházyaknak az ananászhoz.
Hirdetés

Amikor bőségesen megszórjuk a készülő ételt, süteményt szezámmaggal, rendszerint nem azzal vagyunk elfoglalva, hogy vajon mi fán terem az apró, de annál ízesebb mag. Pedig érdemes felgöngyölíteni néhány kedvelt zöldség, gyümölcs, mag történetét és termesztési metódusát, hiszen így közelebb kerülünk, jobban megértjük az alapanyagot.

Ananász

A trópusi égöv, jellemzően Közép-Amerika és Dél-Amerika számít a broméliafélék családjába tartozó ananász természetes közegének. Aki viszont arra gondolna, hogy a kókuszhoz és a banánhoz hasonlóan ez a mézédes gyümölcs is pálmáról származik, az nagyon téved! Az ananász örökzöld bokron terem, egészen közel a talajhoz. Az angol pineapple nevet a spanyol hódítóktól kapta a tobozhoz (pine) hasonlító külseje miatt, amitől V. Károly a legendák szerint úgy megijedt, hogy meg sem merte kóstolni. Magyar vonatkozásról is beszélhetünk, hiszen az Esterházy család 1830 környékén kismartoni birtokán hobbiból saját ananászt termesztett.

Pisztácia

A pisztácia az olajos magvak királynője — édesen és sósan is isteni, aromája szinte páratlan, és még nem is beszéltünk gyönyörű zöld színéről. Maga a fa a szömörcefélék családjába tartozik, szereti a meleget, de nem bírja a párás levegőt — amilyen értékes, annyira kényes növény. Ráadásul körülbelül tizenöt évre van szükség, míg szüretelhetővé válik! Előkelőségét fokozza, hogy a termései akkor számítanak érettnek, amikor rózsaszínes-pirosas pírt kapnak. Irán és az Egyesült Államok a legnagyobb termesztők, a szicíliai Bronte csupán 1%-át adja a világ pisztáciatermelésének, ezért a sűrűn emlegetett brontei pisztácia igazi luxustermék.

Kesudió

Úgynevezett kesualmák végén ülnek a diók. Ez az alma egy lédús, megvastagodott kocsány, ami szüret után nagyon hamar megromlik. De nem is maga a gyümölcs a fő attrakció, hanem az almánkénti egy-egy magocska. Úgy tartják, hogy egy nagyobb, trópusi éghajlaton élő kesufa maximum ötven kiló magot adhat, a szüret pedig értelemszerűen időigényes, mivel kézzel kell leválasztani az almákról a finom csemegét. A kesudió árfolyama folyamatosan változik és etikai szempontból sajnos megkérdőjelezhető a betakarítása.

Kelbimbó

Hamar kiderül, hogy mi köze van a menzán sajnos sokszor joggal megutált káposztefélének Brüsszelhez, hiszen ezt a vadkáposztát a belgák nemesítették ki. Így lett Brussels sprouts az angol név, ami tükörfordításban brüsszeli rügyeket jelent. Természetesen nem apró káposztácskákról beszélünk, hanem oszlopszerű száron sorakozó bimbókról, melyek jellegzetes, kicsit kesernyés ízük miatt megosztó zöldségnek számítanak. Külföldi piacokon gyakran árulják szárral együtt a növényt, ami fontott kalácsra emlékeztet.

Szezámmag

Minimum négyezer éves töténelme van a szezámnak, mely egyike a legrégebb óta termesztett növényeknek. A hindu kultúrában a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek az olajban gazdag magokra. Körülbelül egyméteres lágyszárú növény termései a kis bölcsők, melyekben a magok sorakoznak. A szüretet bonyolítja, hogy óvatosan kell bánni a termésekkel, mivel a magok egy rossz mozdulat következtében a földre hullhatnak — a szezám bizony tárul. Illatos, nagyon jellegzetes olaja az ázsiai konyhák értékes zsiradéka.

Spárga

Fiatal hajtás — ez a görög jelentése az asparagos kifejezésnek. Többen gondolnák, hogy a zsenge tavaszi zöldség valamiféle gyökér, amit a föld alól kell kihúzni, akár a répát, viszont a spárga nem így terem. Az évelő, szinte kalóriamentes növénynek éppen a föld fölé nyomakodó feje bír gasztronómiai értékkel, ezt pedig spárgasípnak nevezzük.

Tápióka

Tápiókaliszt, gyöngy, puding — egyre sűrűbben találkozni ezzel a keményítőben dús alapanyaggal. Hívják maniókának, de kasszávának is. A maja kultúrában tűnt fel először ez a gumós gyökeres energiabomba, melynek levelei és gyökérzete is ehető. A levelek egyfajta szelídebb ízű spenótnak felelnek meg, míg a gyökérzetből készülhet a liszt, azt követően akár a gyöngyök is. Vagyis ezek az apró fehér, nedvesség és hő hatására megdagadó golyóbisok nem egy növény magjai.

 

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram