Hirdetés
Hirdetés

Hát nem cuki a kis bébi „sztárséf"? Gyerekek a konyhában és a világhálón

2021. május 30.
Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való, no és sószóró, marinád, dagasztótál, fakanál?
Hirdetés

Mindig is természetes volt, hogy a gyerekek a konyhában és a ház körül is ott sertepertéltek a felnőttek körül. A szerencsésebbek több generáció szerető felnőttjei körül. Fokozatosan, természetesen kapcsolódtak be a mindennapi munkába.

Mi történik egy olyan korban, amikor az Instagramnak, YoutTube-nak, TikToknak hála egy teljesen hétköznapi, otthoni sütés-főzésből is immár médiatartalom készülhet? Megjelentek a felületeken természetesen a gyerekek is, akár a konyhában is. A gyereknapról, kicsit más szemmel.

A főzés öröme és a konyha iránti vonzalom olyannyira nem életkorfüggő, hogy tavaly egyfajta rekord született a kis Kobe személyében. Az amerikai kisfiú (jól hallják) egyéves kora óta sürög a konyhában kamerák előtt, de ezek a felvételek nem a családi albumoknak készülnek, hanem a közösségi médiának.

Hirdetés

Kobe még babaként lett híres arról, hogy életkorát meghazudtolóan piciként már szenvedéllyel tevékenykedett a konyhában. Persze minden családi-ismerősi körben akadnak ilyen megkapóan kezdeti életkorban megmutatkozó vonzalmak, amiket aztán családi sztorizgatások alkalmával lehet mesélni. És ennyi. Aztán vagy valóban buszsofőr vagy villamosmérnök lesz a kis buszmániásból, vagy nem. Családban marad.

A kis Kobe Kft.

Kobe szülei nem bízták a véletlenre, hogy hogy mindez ne csak egy röpke „viral" tartalom legyen az interneten, amit felkap, majd ejt is a közönség, és létrehoztak számára az Instán kívül Facebook-oldalt, Twittert és YouTube-csatornát is, és mára, két éves korára 2,3 millió Insta-követője van a kicsinek (és szüleinek.)

Kobe valóban nagyon aranyos, csupa mosoly és konyhai tettrekészség. Költői kérdés, hogy az apróságnak valóban a kulinária irányában érzett örömét rögzítik képek és videók, vagy netán az egész online szereplés egy céltalan, folyamatos játék a számára, ami a részéről épp úgy történhetne a homokózóban vagy az építőkockák között való "főzőcskézéssel" is? Ez utóbbival persze némileg komolyabb kihívás milliós tábort toborozni, a kétéves kisfiú oldalain szereplő szponzorált tartalmak és Kobe webshopja (!) viszont magáért beszél.

Hirdetés

Mikor legelőször találkoztam Kobe, a piros kuktasapkában online "főző" kisfiúval, rögtön az merült fel bennem, hogy mit keres egy egyéves csupa olyan eszköz és olyan hőmérsékletű-halmazállapotú tárgy közelében, ami nem éppen egy egyéves számára a komfortos terep?

Ünnepelte őt 2020-ban a külföldi sajtó, miszerint fantasztikusan fejlettek a finommotoros készségei. Ez tény, még úgy is, hogy a szülei vezetgetik a babychef  kezét a videókon. És persze ki ne olvadna el egy cukin felnőttesen öltöztetett kétéves puha kis karjai láttán, ahogy kedvesen sután kotyvaszt, olykor bele is nyal vagy visszaköpi az ételt? Mint minden valamirevaló totyogós baba.

Az egyperces "wow-élmény" meg is volt ezzel: az egyéves Kobe csirkét pácolt, pizzatésztát gyúrt, bogyós gyümölcsöket tett a hozzá képest fél ember nagyságú turmixkehelybe. Úgynevezett brandet építettek a szülők egy pelenkás kisgyerekből, hírnevet kreáltak, hogy pénzt csináljanak belőle.

Az első ösztönös aggodalmam tehát, miszerint kés, villa, olló gyerek kezébe nem való, ekkorra már eltörpült azelőtt, amit láttam. Sőt, arról meg is győződtem, hogy minden mozdulata a szülei segítségével és felvigyázása mellett zajlik – és nem utolsósorban a kamerázó tekintete előtt.

A kisfiú valóban angyali mosollyal és szőke fürtökkel szerepel a mára már egyenruhácskájának számító piros kötényben és szakácssipkában, de valójában inkább szívszorító, ahogyan tavaly óta felépült Kobe brandje. Ez a kisfiú a tudta és beleegyezése nélkül szerepel a világhálón, amihez idei adatok szerint 4,66 milliárd ember fér hozzá. Aztán. Akárhogyan is szépítjük, ez a kisfiú dolgozik. Megbízások alapján üzleti célú feladatokat hajt végre, amivel pénzt keres. Mármint a szülei. De legyünk jóhiszeműek, a szülei neki és érte is dolgoznak, illetve dolgoztatják. Egyéves korától.

Képünk illusztráció

Felnőttként Kobe majd elmondhatja magáról, hogy kétéves korára már egy Bush's nevű babkonzervet népszerűsített annak magas fehérje- és rosttartalmát méltatva a posztban – hát mi más is lenne egy totyogós legfőbb gondja és szempontja?

Reklámozta már az (...) márka NC1000HDS Juicer & Nutrition System lékészítő gépét, és ha azt gondolnánk, hogy a szüleiben van annyi becsület, hogy csak egészséges ételek reklámoztatnak vele, ne legyenek illúzióink. A kis Kobe egy bizarrul koravén nyakkendős-szemüveges (!) együttesben reklámozta a Kentucky Fried Chickent is egy harmadakkora sültcsirkés kosár mellett ülve, mint ő maga.

Ha mindez nem volna elég egy kettő éves gyerektől, pontosabban a szüleitől, az is nyilvánvaló persze, hogy egy ártalmatlannak tűnő szemfényvesztést látunk. Kobe nyilván nem tudja, hogy mit csinál. Ő nem ételeket készít, csak élvezi a szülei rá háruló figyelmét, mint minden gyerek. Örül a dicséretnek, és élvezi a lékészítő gépből kifolyó narancsszínű lé látványát, ahogyan a nyers csirkét is örömmel dögönyözte. Csak úgy játékból.

A média azzal az álnaivitással tolmácsolja a szakácsjelmezbe öltöztetett kisfiú főzőshow-it, mintha valóban főzne.

Látott már persze ilyet a nagyvilág, Amerika meg aztán különösen. Kobe is csak az egyik a gasztronfluenszerkedésre fogott gyerekek közül. A képét, videóit azért sem jelentetjük meg a cikkben, hogy ne ezt a trendet építsük mi is.

Kobe témájától eltávolodva, pontosabban azt szélesebb perspektíva alá helyezve, a gyermekszépségversenyek, gyermektehetségkutatók és -filmcastingok mind-mind ugyanarról mesélnek. Önzőségről, pénz- és hírnévhajhászásról, saját meg nem élt karrierálmok kivetítéséről. Az HBO GO-n elérhető egy remek dokumentfilm a témában A showbiznisz gyermekei címmel, maguk a volt gyereksztárok mesélnek. Témába vágó, sokkoló darab a 2021-ben bemutatott Framing Britney Spears, akárcsak a Judy Garland életművét feldolgozó Judy című játékfilm (más fénytörésben, de szintén kapcsolódó a tavaly nagy port kavart Paris Hiltonról szóló This is Paris című dokumentumfilm). És még csak most kezdtünk el őszintén beszélni minderről.

Mindettől remélhetőleg mérföldekkel van a sztárolt "babychef", és Kobe csak egy lesz a közösségi média fellángolásai közül Kobe a maga vélt vagy valós rajongótáborával. Legeslegjobb esetben emlékezni sem igen fog rá. A szülei most láthatóan minden dollárt és centet kipréselnek abból, amit egy virális ismertség hozhat, és míg tudják, életben tartják a kis Kobe-mémet. A kisfiú minden valószínűség szerint nemsokára egy gyerekeket versenyeztető gasztrotehetségkutatóban fog felbukkanni, komoly korábbi sztárpreferenciákkal.

Kobe-ból egyszer talán szakács lesz, vagy cukrász, tűzoltó vagy katona... De kétévesen máris tartalomgyártó és influenszer, az élete 50%-át mondhatni már ezzel töltötte. Én részemről egyetlenegy dolgot kívánok neki, hogy a szülei kapzsiságát és szerepeltetési (szereplési?) vágya ellenére mentálisan egészséges gyerek, kamasz, majd felnőtt váljék belőle.

A konyhában sürgő, kíváncsiskodó, lábatlankodó gyerekek pedig egy konyha legragyogóbb tartozékai. Ma, gyereknapon isten éltessen minden kicsit és még kisebbet. És azokat a szülőket, nagyszülőket és nevelőket, akik már az érdeklődés legelső szikrájára beengedik őket a konyhába, hogy kiskuktaként ők is velük varázsolhassanak, kísérletezhessenek, alkothassanak és mosogathassanak, akárcsak a nagyok. És maradhasson a családdal való együttlété, a játéké (és játszva tanulásé) számukra ez a terep, ahol senki nem akarja kihasználni őket.

Tovább olvasok:

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram