A New York-i vendéglátósok nem nagyon finomkodnak – tíz ott töltött nap alatt nem tudtam megszámolni, hány meg hány hirdetőtáblán jelezték: ez a „best” kávé, fánk, bagel, hamburger, pizza, hot pot, mindegy is, hogy micsoda, de biztosan náluk kapható a legeslegjobb. Hogy az önbizalmuk vagy a klasszikus marketingtrükkök iránti elkötelezettségük nagy, azt nem tudom, de harminc-negyvenezer egység közül ember legyen a talpán, aki kiválasztja a legjobbakat! Arra viszont tettem egy próbát, hogy az előzetes utánajárásaim, a kollégáktól kapott tippek és az intuícióim mentén beleharapjak a város ételforgatagába.
New Yorkot azelőtt is ismerni véljük, hogy ott járnánk. Elképzeljük, ahogy a Central Park lélegeztetőgépen tartja a várost, a Broadway és a Wall Street zsongását, vagy a filmbeli pillanatok bármelyikét a Brooklyn hídról, a Natural History múzeumból, a Met lépcsőjéről… Sorozatok, filmek, könyvek és ételek révén New York már rég a globális kultúra egyik alapkövévé vált – nyolcezer kilométerről is vágyakozunk a Katz’s Delicatessen pastramijára, a Magnolia Bakery cupcake-jeire, vagy egy hasonló szelet pizzára, mint ami Kevin kezében gőzölgött a Reszkessetek, betörők! limuzinjelenetében.
A Nagy Alma azonban több, mint élő filmvászon: sokszínűsége, a 180 országból érkezett bevándorlók hagyományainak és szokásainak olvasztótégelye és a karakteres negyedek szövedéke mind-mind gasztronómiai értelemben is bakancslistás hellyé alakította a várost. Az Upper East Side előkelősége, Chelsea iparias hangulata, Harlem lélekig hatoló energiája, SoHo macskaköves utcái, vagy épp a West Village barnás homlokzatai egytől-egyig más, mégis összekapcsolódó élményt kínálnak. Néha csak két-három háztömböt haladunk, mégis egy teljesen új világban találjuk magunkat, ahol a kóstolás élménye is olyan, mintha országhatárokat léptünk volna át. Hol is kezdjük?
Piacozzunk kint és bent!
Legyen pár ezer fős falu vagy milliós metropolisz: minden felfedezést a piacon érdemes kezdeni. A Union Square Greenmarket egész évben hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton várja a vásárlókat, gyönyörű termelői zöldségekkel-gyümölcsökkel és többek között a Mushroom Queens különleges, például rózsaszín laskagombáival. Az emberléptékű piacozás jó benyomást kelt, mielőtt betérnénk a hatalmas kiszerelésekkel és csomagolt ételekkel is felpakolt Trader Joe’s vagy Whole Foods szupermarketekbe.

A fedett piacokra emlékeztető központokat – sokféleségük és frissességük miatt – szintén idesorolnám, legyen szó a lélegzetelállító kilátással bíró Time Outról, az indusztriális Chelsea Marketről, vagy a szingapúri ihletettségű Urban Hawkerről. Az itthon is nemrég nyílt Time Out New York-i megfelelőjében például a Bark Barbecue húsételeit, Chelsea-ben a Takumi Taco japán-mexikói fogásait, az Urban Hawkerben pedig Lady Wong desszertjeit érdemes megkóstolni. Utóbbit főleg akkor, ha a pandan édes felhasználására vagyunk kíváncsiak.

Hamburgerkavalkád
Ha már a Union Square Greenmarketnél járunk, érdemes egyből felfedezni az utóbbi idők egyik legnagyobb nemzetközi sikerét, ami Magyarországról indult. A Smashy finom, gyors ebédötlet – a smash műfajra jellemző minimalizmussal. Lehoczky Simon alapítóval épp a New Yorkba utazásom előtt röviddel interjúztam, a cikket ezen a linken éred el.

Amikor klasszikus burgerélményre vágyunk, méghozzá egy olyan helyen, ami az idők során ikonikus intézménnyé vált, akkor az 1972-ben nyílt JG Melonba vezessen az utunk! A pultnál elfogyasztott baconburger & sült krumpli kombóval egy pillanatra igazi New York-inak érezhetjük magunkat. A Michelin Guide szerint a ‘20-as évekből származó saroképületben ma is megvan az a megfoghatatlan varázs, amiért a vendégek évtizedek óta visszajárnak – a zöld-fehér kockás abroszok, a barátságos személyzet és az időtlen hangulat mind hozzátartoznak az élményhez.
Pizza
A gyors, nagyvárosi életmód csalogatta elő a szeletenként árult pizza korszakát. Lépten-nyomon ilyen egységekbe botlunk, bármelyik városrészben is járunk, de ha épp a Penn Station környékén bóklászunk, akkor a New York Pizza Suprema lesz a befutó! Érdekesség, hogy az 1964 óta virágzó egység egészen ‘88-ig csak sima sajtos pizzát kínált, és ahogy láttam, a mai napig ez a legkelendőbb signature termékük. Házi paradicsomszósz és Olaszországból importált Pecorino Romano és Grande Mozzarella sajt a topping.

Bodegák
Ahogy a pizzaszeletek, úgy a világ számtalanféle kulináriáját felvonultató bodegák is a tempós városi élet megtámogatói. A felhőkarcolókból leliftező, rohanó emberek legjobb barátjai. Ilyen például a mexikói fogásokat kínáló Chinelos Birria Tacos bodega, ahol egészséges, gyors, pénztárcabarát alternatívákat találunk. A garnélás quesadilla tökéletes választás.
Dim sumozzunk a Chinatown-ban!
A távoli országok ízeit persze nem csak színes food truckokból érhetjük el könnyedén, hanem különböző éttermekben és saját karaktert kivívó negyedekben is, mint a Chinatown vagy a Little Italy. Előbbi környéken találjuk a Dim Sum Go Go gyöngyszemet, amit a Michelin Bib Gourmand címmel ismer el. Bár a garnélás-mangós rollok és a hússal, illetve tenger gyümölcseivel töltött dim sumok fantasztikusak voltak, a szerviz sajnos nem a legbarátságosabb korszakát élte, amikor ott jártam.
Péksütemény, desszert, kávé
Kovács-Vass Réka szerkesztő-újságíró kolléganőm ajánlására fedeztem fel a Levain Bakery isteni cookie-jait, amik tényleg olyan „crunchy, chewy, soft, gooey” – tehát, egyszerre puha és ropogós, rágós és ragacsos – textúrát hordoznak, mint ahogy azt magukról hirdetik.

A város legjobb fánkjára is kíváncsi voltam, amire két válasz is született. Csáki Csaba, a Roadster újságírója a Dough Doughnuts üzletet javasolta, ahol az áfonyás-citromos és a klasszikus baracklekváros verziót is kipróbáltam. Szinte fej fej mellett végzett a Mah-Ze-Dahr pékség briós-fánkjával – hasonlóan puha „comfort foodok”, de az utóbbi kevésbé volt édes, ami felüdülés ebben a városban.

Ha másik irányba, inkább a francia desszertek vonalán indulnánk el, a Flatirontól karnyújtásnyira találjuk a Lysée cukrászdát, amiről a New York Times, a Food & Wine és a Vogue is szuperlatívuszokban ír. Eunji Lee alapító-cukrászséf 2023-ban nyerte el a „Pastry Talent of the Year” La Liste-díjat. A francia, koreai és New York-i desszertkultúrát ötvöző helyre önmagában a galériája miatt is érdemes beugrani, de ha már ott járunk, válasszunk a pâtisserie-viennoiserie kínálatból!

Kávéért a Hungry Ghost Coffee egységeibe siessünk, amelyek mindegyike Stumptown kávét kínál, amit Brooklynban, a Red Hook környéken pörkölnek. Ha pedig matcha vagy kuwacha lattéra adnánk a fejünket, a KIJITORA kellemes választás. Utóbbi ital eperfalevélből készül, jellegzetes ízvilága hasonlít a matcháéra, koffeint viszont nem tartalmaz, így az esti sétákhoz is tökéletes.
Francia inspirációk
Az említett Lysée cukrászdán túl számos lenyomata van a francia gasztronómiának New York ételtérképén. Ott van például a Raf’s, ahová olyan hírességek járnak, mint Dua Lipa. A Michelin Guide szerint az étterem nem akarja újra feltalálni a kereket, de minden fogása kifinomult, jól megkomponált és stílusosan egyszerű. Említhetjük még Alexia Duchêne fogásait a Chêne-ben, akinek a neve a szeptemberi Veuve Clicquot x Jacquemus kollaborációt ünneplő fogásokat is fémjelezte.
Határ a csillagos ég
New Yorkban jelenleg 71 Michelin-csillagos étterem található, így ha tovább mennénk az ajánlott és a Bib Gourmand kategórián, bőven tudunk miből válogatni. Varga Sándor, a 42 Restaurant és az augusztus végén nyílt Kuzin éttermek tulajdonosa, az Alexander The Guest és A Vendég YouTube-csatornák alkotója egy korábbi interjúbeszélgetésünk alkalmával a két Michelin-csillagos Brooklyn Fare-t emelte ki.
A város szellemiségét a metróaluljáróban megbújó Nōksu is hűen tükrözi: Dae Kim séf a Koreatown alatt, egy kóddal zárt ajtó mögött alkotja meg precíz tányérjait. Mindeközben ‘80-as évekbeli slágerek szólnak, fent a 6th Avenue, lent pedig a metró robog – itt tényleg bármi lehetséges.
Fotók: Ihász Nóra
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.
