Hirdetés
Hirdetés

„Ha a világ egyik legjobb borát és társait nem tartod, akkor mire tartod az éttermedet?" Interjú Dr. Szűcs Róberttel, a Jammertal Borbirtok egyik tulajdonosával

2021. október 26.
Idén nyáron a villányi Jammertal Borbirtok a Concours Mondial de Bruxelles megmérettetésen egy Arany- és két Nagyaranyérmet hozott el, amelyhez hasonló eredményeket már korábban is elért Dr. Szűcs Róbert borászata. A legvégső tesztelésen viszont a 300 fős szakmai kóstolózsűri a világ legjobb vörösborának választotta a villányi pincészet 2015-ös Cassiopeia merlot-ját. Ezzel húsz év – sok tekintetben különutas – munkája nyert visszaigazolást a nemzetközi szakma legjobbjaitól, a Jammertal borokról pedig egész biztosan sokat fogunk hallani a közeljövőben. Dr. Szűcs Róberttel, a birtok egyik tulajdonosával beszélgettünk.
Hirdetés

Nem kisebb ambícióval kezdett neki a borászatnak, minthogy világszínvonalú borokat akar készíteni. Elsőként nem a regionális vagy hazai pályán akartak kitűnni?

Dr. Szűcs Róbert: Nem kérdés, hogy a kezdetektől a világ élvonalába tartozó borokat akartunk készíteni. Mindig is ez volt a célunk. Református templomok bejárata fölé szokták írni, hogy „Tebenned bíztunk eleitől fogva". Mi pontosan így álltunk a villányi szőlőhöz.

Nem jött azonban könnyen a siker. Neves külföldi borversenyeken már kiváló értékeléseket kaptak, amikor itthon egy szűk rétegen kívül még ismeretlenek voltak a Cassiopeia és Koh-I-Noor borok. Mi tartotta Önökben a lendületet mintegy húsz éven át?

Hirdetés

Világ életemben sportember voltam. Nem állítom, hogy jó barátom a kudarc, aki hasonlót állít, egyszerűen nem mond igazat. Senki sem szeret alulmaradni, de aki valaha komolyabban sportolt, tudja, hogy mit jelent vert helyzetből nyerni. Tárgyilagosan: ha nem jött volna ez a számunkra is váratlan elsöprő siker a Concours Mondial de Bruxelles 2021 versenyen a világ legjobb vörösborának való elismeréssel, a borászathoz való kedvem a 100-as skálán legalább 70 ponttal alacsonyabb lenne. Szerencsére nem ezt a forgatókönyvet írta az élet, én és a csapatom pedig visszamenőleg fantasztikus igazolást kaptunk, hogy mindvégig a helyes úton haladtunk. Ha ennél többet nem érnénk el az egész pályafutásunk alatt, már akkor is elégedettek lehetnénk.

Cassiopeia Merlot 2015 / Fotó: Jammertal Borbirtok

Ön eredetileg orvos végzettségű, több cég tulajdonosa. A borászat nem arról híres, hogy lehetne mellékesen űzni. Egyéb teendői mellett milyen arányban foglalkozik vele?

Több cégünk van, mindegyikkel van dolgom, de egyértelműen a borászat veszi el a legtöbb időmet. Hozzá kell tennem, hogy most érzem végre úgy, hogy meg is érte a belefektetett rengeteg energiát.

Néhány kérdés erejéig mesélne arról, hogyan lett fiatal sebészgyakornokból az egészségügyi piac aktív szakembere?

Nyilván van ebben valamilyen sors-szerűség. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy nem vagyok én olyan okos ember, viszont okos barátaim vannak. (Mosoly.) Volt, aki rávezetett arra, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a hibás elképzeléseimhez. Más pedig rámutatott arra, hogy szervezéssel többet érhetek el, mint korlátolt egyéni képességeimmel. Segítettek abban, hogy szakmai ismereteimnek hasznát véve megvessem a lábam az orvostechnikai üzletben. Megtanítottak előre gondolkodni.

Dr. Szűcs Róbert

Az 1990-es évek vége felé az USA-ban élő jó barátom mutatott rá, hogy a szívsebészetnek a korábbi formájában vége, jön a katéteres korszak. Ezt megértve 2000-ben Debrecenben Magyarország egyik legfelkészültebb intervenciós laborját építettük meg és üzemeltettük. Ezután 2004-ben Miskolcon honosítottuk meg a legmodernebb technológiát, amellyel a szívinfarktusos betegeket tudták kezelni. Egy igazi sikertörténetnek bizonyult, ezekkel a lépésekkel tízezrek életminőségén tudtunk javítani itthon vagy adtuk vissza életüket.

Ez minden tekintetben nagyobb eredmény, mint amit egy sikeres borászattal valaha is el tudnánk érni.

Hasonló lendület és újító hozzáállás, mint ami a Jammertal Borbirtokot jellemzi. Mi a közös még a két vállalkozás hitvallásában – amennyiben hasonlítható egymáshoz a kettő?

Az egyik legfőbb megfontolás volt az életemben, hogy soha nem akartam középszerűt csinálni. Sajnálatos módon a művészetek egyik ágában sem mutattam semmiféle tehetséget. Ennek megfelelően nem ezen a téren próbálkoztam. Az volt a célom, hogy az átlagból kiemelkedő dolgokat hozzak létre. Az egészégügy után a borászathoz is profizmussal álltam hozzá. Nem szeretem az amatőrséget és felkészületlenséget. Pedig a borászat hálás dolog, mert a borászati marketingben minél nagyobbat hazudik valaki, annál hihetőbbnek tűnik a történet – és ezt sokan maximálisan ki is használják. A Covid előtti időszakban bevett gyakorlat volt vállalhatatlan, szakmailag hibás tételeket is szemrebbenés nélkül rányomni a vevőkre és a gasztrovendégeire, legyen az hatezer vagy hatvanezer forintos bor.

Fotó: Jammertal Borbirtok

Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?

Itthon, egy kialakult, leosztott piacon ez leküzdhetetlen akadályt jelentett. Ezért nyitottunk már 2005-ben a keleti exportpiacok felé, ezért vagyunk jelen komolyan Kínában is.

Miért kedvezőbb Távol-Keletre menni?

Kínában nyilvánvaló a kommunikációs diszkrepancia. Viszont ennek ellenére, vagy éppen emiatt sokkal egyszerűbb a dolgunk. Bemutatunk egy bort, amely mellé rendelünk egy árat. Ők ezt az italt egy csomó versenytárssal összehasonlítják és közvetlen tapasztalataikra támaszkodnak: ízlik vagy nem ízlik.

Itthon, illetve Európában nem ez a hozzáállás?

A nyugati kultúrkörben a borsznobizmus számtalan esetben felülírja a józan észt.

Paradoxon, hogy a borászat egyfelől az egyik legliberálisabb szakma, hiszen bárki, bármilyen kis vagy nagy mennyiségben előállíthat bármilyen borra hasonlító terméket, amely az adott ország bortörvénye keretébe még éppen belefér, és máris borásznak nevezheti magát anélkül, hogy azt bárki komolyabban megkérdőjelezné.
Másrészről ez az egyik legkonzervatívabb gazdasági terület a világon abban az értelemben, hogy szinte beteges mértékben uralkodik felette a tekintélyelv. Több, mint másfél évszázada kialakított rendszerre történő, ellentmondást nem tűrő hivatkozás (lásd: az 1855-ben kialakított Bordeaux-klasszifikáció), majd’ fél évszázada megtartott informális kóstolón történtek kanonizálása (Judgment of Paris, 1976) és

vagy megvett, vagy nem megvett borászati megmondóemberek ellenőrizhetetlen pontozásainak sziklaszilárd, megkérdőjelezhetetlen tényként beállítása egyaránt e rendszer meghatározó részeivé váltak.

Itt leggyakrabban arra figyelnek az emberek, hogy miről mit illene tudniuk, vagy mit kellett volna hallaniuk, és nem arra koncentrálnak, hogy mit kóstolnak. Ebben nagy szerepet játszanak azok a piaci szereplők, akik bort szeretnének értékesíteni, bármi áron. Ezzel a magatartással mi nem értünk egyet. Határozott véleményünk szerint pontosan ezért van szükség a nagy nemzetközi borversenyekre, ahol szigorú „vakkóstoláson" döntenek az egyes tételekről. Ez kizárja az esetleges manipuláció lehetőségét és statisztikai relevanciával rendelkező eredményeket hoz a minták számának megfelelő nagyságrendje miatt. Pontosan ezért volt fontos nemcsak számunkra, hanem a villányi, de a magyar vörösbor ágazatnak is az elért átütő sikerünk.

Bár a Covid rengeteg rosszat hozott az emberiségnek, bizonyos merev állapotokat azonban alapjaiban megrengetett. Tapasztalataink alapján az internetes borvásárlók sokkal igényesebbek lettek, számunkra pedig paradigmaváltást hozott a 2021-es Concours Mondial de Bruxelles-díj.

Hirdetés

Az elmúlt két évtizedben azzal küzdöttünk, hogy elmagyarázzuk, kik vagyunk, és mit akarunk, de mindez senkit sem érdekelt. Most minden a feje tetejére állt.  A világon ugyanis kétfajta pincészet létezik: az, amelynek van világelső bora, és az, amelyiknek nincsen. Ez már egy egészen másfajta dinamika. Ezt az erőt kell most irányba terelnünk.

Cassiopeia Merlot 2015 / Fotó: Jammertal Borbirtok

A díj júliusban érkezett. Hogyan haladnak ezen az úton?

Jól. A Covid előtt az éttermek legnagyobb része le volt szerződve kereskedőkkel. Korábban az egyéni megkereséseink alkalmával az étteremvezetőknek és sommelier-knek mindig az volt a kibúvója, hogy nincsenek meggyőződve a boraink minőségéről. Könnyebb volt ezzel takarózni, mint kimondani azt, hogy a szerződéseik miatt meg volt kötve a kezük. Ennek most vége:

ha a világ egyik legjobb borát és társait nem tartod, akkor mire tartod az éttermedet?

A pandémia előtti megkötöttségek jó része eltűnt vagy okafogyottá vált a magyar gasztropiacon. Ez új lehetőségeket jelent és az összes szereplő számára új távlatokat nyitott. Végső soron a fogyasztó fog sokkal jobban járni. Jó szakmai kapcsolatokat sikerült kialakítanunk a Borjour és a Winelovers közönséget példaértékűen edukáló csapataival, valamint a szintén hiteles VinCe Magazinnal. Jelentős érdeklődés érkezett mérvadó gazdasági médiumok részéről is.

Dr. Szűcs Róbert / Fotó: Jammertal Borbirtok

Helyben, Villányból is érkezett elismerés?

Egyéni jókívánságokat kaptunk, helyi borászok szórványosan gratuláltak Kövesdi Zsófinak, a borászunknak. Olyan azonban nem történt, hogy összehívtak volna egy hegyközségi gyűlést – akár formálisan vagy informálisan –, hogy elhangozhasson, milyen sorsfordító jelentősége van ennek az eredménynek Villány életében.

Sorsfordító?

Ha el tudtunk itt készíteni egy világelső vörösbort, akkor a terroir vitathatatlanul a világelitbe tartozik. A bor mindig a szőlő mögött áll. A legfontosabb a szőlő. A terroir pedig az én értelmezésemben a talaj, az időjárás és a szőlőfajta összetalálkozása.

Villány tesz bennünket naggyá.

Mi pedig visszavonhatatlanul felhelyeztük Villányt az elit vörösborok terroirjainak világtérképére.

Lehet világszínvonalút alkotni mindössze húsz év alatt? Más borászok generációk óta szentelik az életüket, munkásságukat a szőlőnek és bornak.

Én ezért nem hiszek az ösztönből jövő és a múltra hivatkozó borkészítésben. Ez egy szakma, amelynek megvannak a szabályai. Ha ezt valaki nem veszi figyelembe, a 21. században már lemarad. Harminc évvel ezelőtt gyakran olyan éretlen szőlőkből készült, zöld tanninos borokat készítettek a világ legjobb borászatai is, amelyek a mai ízlés szerint ihatatlanok. A borstílusok iránti igény tíz-tizenöt évente jelentősen megváltozik.  Ezek a nagyvilágban zajló tendenciák, és a hagyományoktól függetlenül alkalmazkodni kell hozzájuk. Nem véletlen, hogy a világ vezető borászai rendkívül intelligens emberek.

(Intelligencia: fejlett értelmi képesség, amely az élet problémáinak megértésében és hatékony megoldásában nyilvánul meg; megértő ítélőképesség.) E szakma komoly kihívása, hogy a változó, sok esetben kiszámíthatatlan körülmények között képesek legyünk megtalálni azt a helyes irányt, amely végül sikerhez vezet.  A borászat egyik legnagyobb és legszebb kihívásának tartom, hogy az ember minél rövidebb idő alatt képes legyen azt a szerteágazó tudást elsajátítani, teljes rendszereket megérteni, és minél több tapasztalatot szerezni, hogy ezt a tudást mielőbb bele tudja építeni a saját munkásságába.

Persze, amit nem lehet siettetni, az az idő. Egy jó borász pedig élete során pontosan hányszor is tudja megmutatni a tudását? 30-35, maximum 40 alkalommal?

Ennyi szüret férhet bele az életébe. Ha a 40 évből 15 rossz évjárat, már csak 20-25 marad, amelyben maradandót alkothat.

Villányban milyen szerepet szán a Jammertal Borbirtoknak?

Mi elértük azt, amit józan ésszel elképzelve egy borbirtoknak világszinten el lehet érnie, a deklarált világelsőséget. Mi Villánynak, mint terroirnak, megköszönjük, amit adott nekünk és ezt viszonozni is kívánjuk. Bebizonyítottuk, hogy a borvidék adottságai a nemzetközi elitbe történő betagozódáshoz megvannak, csak a képességeket kell fejleszteni. Az összefogásnak, a közös munkának hívei vagyunk, de ezt ezek után nem nekünk kell kezdeményeznünk.

Tovább olvasok:

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram